1 Pál, Jézus Krisztusnak szolgája, elhívott apostol, elválasztva Isten evangyéliomá[nak hirdetésére.]
2 Melyet eleve megígért az õ prófétái által a szentírásokban,
3 Az õ Fia felõl, a ki Dávid magvából lett test szerint,
4 A ki megbizonyíttatott hatalmasan Isten Fiának a szentség Lelke szerint, a halálból való feltámadás által, a mi Urunk Jézus Krisztus felõl,
5 A ki által vettük a kegyelmet és az apostolságot a hitben való engedelmességnek okáért, minden pogányok között, az õ nevéért;
6 Kik között vagytok ti is, Jézus Krisztusnak hivatalosai:
7 Mindeneknek, a kik Rómában vagytok, Isten szerelmeseinek, hivatalos szenteknek: Kegyelem néktek és békesség Istentõl, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól.
8 Elõször hálát adok az én Istenemnek a Jézus Krisztus által mindnyájatokért, hogy a ti hiteteknek az egész világon híre van;
9 Mert bizonyságom nékem az Isten, kinek lelkem szerint szolgálok az õ Fiának evangyéliomában, hogy szüntelen emlékezem felõletek,
10 Imádkozásaimban mindenkor könyörögvén, vajha egyszer már jó szerencsés út adódnék nékem Istennek akaratából, hogy hozzátok mehessek;
11 Mert kívánlak titeket látni, hogy valami lelki ajándékot közölhessek veletek a ti megerõsítésetekre,
12 Azaz, hogy együtt felbuzduljunk ti nálatok egymás hite által, a tiétek meg az enyém által.
13 Nem akarom pedig, hogy ne tudjátok atyámfiai, hogy én gyakran elvégeztem magamban, hogy elmegyek hozzátok (de mindez ideig megakadályoztattam), hogy köztetek is nyerjek valami lelki gyümölcsöt, mint a többi pogányok közt is.
14 Mind a görögöknek, mind a barbároknak, mind a bölcseknek, mind a tudatlanoknak köteles vagyok.
15 Azért a mi rajtam áll, kész vagyok néktek is, a kik Rómában vagytok, az evangyéliomot hirdetni.
16 Mert nem szégyenlem a Krisztus evangyéliomát; mert Istennek hatalma az minden hívõnek idvességére, zsidónak elõször meg görögnek.
17 Mert az Istennek igazsága jelentetik ki abban hitbõl hitbe, miképen meg van írva: Az igaz ember pedig hitbõl él.
18 Mert nyilván van az Istennek haragja mennybõl, az embereknek minden hitetlensége és hamissága ellen, kik az igazságot hamissággal feltartóztatják.
19 Mert a mi az Isten felõl tudható nyilván van õ bennök; mert az Isten megjelentette nékik:
20 Mert a mi Istenben láthatatlan, tudniillik az õ örökké való hatalma és istensége, a világ teremtésétõl fogva az õ alkotásaiból megértetvén megláttatik; úgy, hogy õk menthetetlenek.
21 Mert bár az Istent megismerték, mindazáltal nem mint Istent dicsõítették õt, sem néki hálákat nem adtak; hanem az õ okoskodásaikban hiábavalókká lettek, és az õ balgatag szívök megsötétedett.
22 Magokat bölcseknek vallván, balgatagokká lettek;
23 És az örökkévaló Istennek dicsõségét felcserélték a mulandó embereknek és madaraknak és négylábú állatoknak és csúszó-mászó állatoknak képmásával.
24 Annakokáért adta is õket az Isten szívök kivánságaiban tisztátalanságra, hogy egymás testét megszeplõsítsék;
25 Mint a kik az Isten igazságát hazugsággá változtatták, és a teremtett dolgokat tisztelték és szolgálták a teremtõ helyett, a ki mind örökké áldott. Ámen.
26 Annakokáért adta õket az Isten tisztátalan indulatokra; mert az õ asszonynépeik is elváltoztatták a természet folyását természetellenesre:
27 Hasonlóképen a férfiak is elhagyván az asszonynéppel való természetes élést, egymásra gerjedtek bujaságukban, férfiak férfiakkal fertelmeskedvén, és az õ tévelygésöknek méltó jutalmát elvevén önmagokban.
28 És a miképen nem méltatták az Istent arra, hogy ismeretökben megtartsák, azonképen oda adták õket az Isten méltatlan gondolkozásra, hogy illetlen dolgokat cselekedjenek;
29 A kik teljesek minden hamissággal, paráznasággal, gonoszsággal, kapzsisággal, rosszasággal; rakvák, írigységgel, gyilkossággal, versengéssel, álnoksággal, rossz erkölcscsel;
30 Súsárlók, rágalmazók, istengyûlölõk, dölyfösek, kevélyek, dicsekedõk, rosszban mesterkedõk, szüleiknek engedetlenek,
31 Balgatagok, összeférhetetlenek, szeretet nélkül valók, engesztelhetetlenek, irgalmatlanok.
32 Kik jóllehet az Isten végzését ismerik, hogy a kik ilyeneket cselekesznek, méltók a halálra, mégis nemcsak cselekszik azokat, hanem az akképen cselekvõkkel egyet is értenek.
1 Paul, bondman of Jesus Christ, {a} called apostle, separated to God's glad tidings,
2 (which he had before promised by his prophets in holy writings,)
3 concerning his Son (come of David's seed according to flesh,
4 marked out Son of God in power, according to {the} Spirit of holiness, by resurrection of {the} dead) Jesus Christ our Lord;
5 by whom we have received grace and apostleship in behalf of his name, for obedience of faith among all the nations,
6 among whom are *ye* also {the} called of Jesus Christ:
7 to all that are in Rome, beloved of God, called saints: Grace to you and peace from God our Father and {our} Lord Jesus Christ.
8 First, I thank my God through Jesus Christ for you all, that your faith is proclaimed in the whole world.
9 For God is my witness, whom I serve in my spirit in the glad tidings of his Son, how unceasingly I make mention of you,
10 always beseeching at my prayers, if any way now at least I may be prospered by the will of God to come to you.
11 For I greatly desire to see you, that I may impart to you some spiritual gift to establish you;
12 that is, to have mutual comfort among you, each by the faith {which is} in the other, both yours and mine.
13 But I do not wish you to be ignorant, brethren, that I often proposed to come to you, (and have been hindered until the present time,) that I might have some fruit among you too, even as among the other nations also.
14 I am a debtor both to Greeks and barbarians, both to wise and unintelligent:
15 so, as far as depends on me, am I ready to announce the glad tidings to you also who {are} in Rome.
16 For I am not ashamed of the glad tidings; for it is God's power to salvation, to every one that believes, both to Jew first and to Greek:
17 for righteousness of God is revealed therein, on the principle of faith, to faith: according as it is written, But the just shall live by faith.
18 For there is revealed wrath of God from heaven upon all impiety, and unrighteousness of men holding the truth in unrighteousness.
19 Because what is known of God is manifest among them, for God has manifested {it} to them,
20 -for from {the} world's creation the invisible things of him are perceived, being apprehended by the mind through the things that are made, both his eternal power and divinity, -so as to render them inexcusable.
21 Because, knowing God, they glorified {him} not as God, neither were thankful; but fell into folly in their thoughts, and their heart without understanding was darkened:
22 professing themselves to be wise, they became fools,
23 and changed the glory of the incorruptible God into {the} likeness of an image of corruptible man and of birds and quadrupeds and reptiles.
24 Wherefore God gave them up {also} in the lusts of their hearts to uncleanness, to dishonour their bodies between themselves:
25 who changed the truth of God into falsehood, and honoured and served the creature more than him who had created {it}, who is blessed for ever. Amen.
26 For this reason God gave them up to vile lusts; for both their females changed the natural use into that contrary to nature;
27 and in like manner the males also, leaving the natural use of the female, were inflamed in their lust towards one another; males with males working shame, and receiving in themselves the recompense of their error which was fit.
28 And according as they did not think good to have God in {their} knowledge, God gave them up to a reprobate mind to practise unseemly things;
29 being filled with all unrighteousness, wickedness, covetousness, malice; full of envy, murder, strife, deceit, evil dispositions; whisperers,
30 back-biters, hateful to God, insolent, proud, boasters, inventors of evil things, disobedient to parents,
31 void of understanding, faithless, without natural affection, unmerciful;
32 who knowing the righteous judgment of God, that they who do such things are worthy of death, not only practise them, but have fellow delight in those who do {them}.