1 Kérlek azért titeket atyámfiai az Istennek irgalmasságára, hogy szánjátok oda a ti testeiteket élõ, szent és Istennek kedves áldozatul, mint a ti okos tiszteleteteket.

2 És ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek megújulása által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata.

3 Mert a nékem adott kegyelem által mondom mindenkinek közöttetek, hogy feljebb ne bölcselkedjék, mint a hogy kell bölcselkedni; hanem józanon bölcselkedjék, a mint az Isten adta kinek-kinek a hit mértékét.

4 Mert miképen egy testben sok tagunk van, minden tagnak pedig nem ugyanazon cselekedete van:

5 Azonképen sokan egy test vagyunk a Krisztusban, egyenként pedig egymásnak tagjai [vagyunk.]

6 Minthogy azért külön-külön ajándékaink vannak a nékünk adott kegyelem szerint, akár írásmagyarázás, a hitnek szabálya szerint [teljesítsük;]

7 Akár szolgálat, a szolgálatban; akár tanító, a tanításban;

8 Akár intõ, az intésben; az adakozó szelídségben; az elõljáró szorgalmatossággal; a könyörülõ vídámsággal [mívelje.]

9 A szeretet képmutatás nélkül való legyen. Iszonyodjatok a gonosztól, ragaszkodjatok a jóhoz.

10 Atyafiúi szeretettel egymás iránt gyöngédek; a tiszteletadásban egymást megelõzõk [legyetek.]

11 Az igyekezetben ne [legyetek] restek; lélekben buzgók [legyetek;] az Úrnak szolgáljatok.

12 A reménységben örvendezõk; a háborúságban tûrõk; a könyörgésben állhatatosak;

13 A szentek szükségeire adakozók [legyetek;] a vendégszeretetet gyakoroljátok.

14 Áldjátok azokat, a kik titeket kergetnek; áldjátok és ne átkozzátok.

15 Örüljetek az örülõkkel, és sírjatok a sírókkal.

16 Egymás iránt ugyanazon indulattal legyetek; ne kevélykedjetek, hanem az alázatosakhoz szabjátok magatokat. Ne legyetek bölcsek timagatokban.

17 Senkinek gonoszért gonoszszal ne fizessetek. A tisztességre gondotok legyen minden ember elõtt.

18 Ha lehetséges, a mennyire rajtatok áll, minden emberrel békességesen éljetek.

19 Magatokért bosszút ne álljatok szerelmeseim, hanem adjatok helyet ama haragnak; mert meg van írva: Enyém a bosszúállás, én megfizetek, ezt mondja az Úr.

20 Azért, ha éhezik a te ellenséged, adj ennie; ha szomjuhozik, adj innia; mert ha ezt míveled, eleven szenet gyûjtesz az õ fejére.

21 Ne gyõzettessél meg a gonosztól, hanem a gonoszt jóval gyõzd meg.

1 I beseech you therefore, brethren, by the compassions of God, to present your bodies a living sacrifice, holy, acceptable to God, {which is} your intelligent service.

2 And be not conformed to this world, but be transformed by the renewing of {your} mind, that ye may prove what {is} the good and acceptable and perfect will of God.

3 For I say, through the grace which has been given to me, to every one that is among you, not to have high thoughts above what he should think; but to think so as to be wise, as God has dealt to each a measure of faith.

4 For, as in one body we have many members, but all the members have not the same office;

5 thus we, {being} many, are one body in Christ, and each one members one of the other.

6 But having different gifts, according to the grace which has been given to us, whether {it be} prophecy, {let us prophesy} according to the proportion of faith;

7 or service, {let us occupy ourselves} in service; or he that teaches, in teaching;

8 or he that exhorts, in exhortation; he that gives, in simplicity; he that leads, with diligence; he that shews mercy, with cheerfulness.

9 Let love be unfeigned; abhorring evil; cleaving to good:

10 as to brotherly love, kindly affectioned towards one another: as to honour, each taking the lead in paying it to the other:

11 as to diligent zealousness, not slothful; in spirit fervent; serving the Lord.

12 As regards hope, rejoicing: as regards tribulation, enduring: as regards prayer, persevering:

13 distributing to the necessities of the saints; given to hospitality.

14 Bless them that persecute you; bless, and curse not.

15 Rejoice with those that rejoice, weep with those that weep.

16 Have the same respect one for another, not minding high things, but going along with the lowly: be not wise in your own eyes:

17 recompensing to no one evil for evil: providing things honest before all men:

18 if possible, as far as depends on you, living in peace with all men;

19 not avenging yourselves, beloved, but give place to wrath; for it is written, Vengeance {belongs} to me, *I* will recompense, saith the Lord.

20 If therefore thine enemy should hunger, feed him; if he should thirst, give him drink; for, so doing, thou shalt heap coals of fire upon his head.

21 Be not overcome by evil, but overcome evil with good.