1 Monda az Úr Noénak: Menj be te, és egész házadnépe a bárkába: mert téged láttalak igaznak elõttem ebben a nemzedékben.

2 Minden tiszta baromból hetet-hetet vígy be, hímet és nõstényét; azokból a barmokból pedig, a melyek nem tiszták, kettõt-kettõt, hímet és nõstényét.

3 Az égi madarakból is hetet-hetet, hímet és nõstényét, hogy magvok maradjon az egész föld színén.

4 Mert hét nap múlva esõt bocsátok a földre negyven nap és negyven éjjel; és eltörlök a föld színérõl minden állatot, melyet teremtettem.

5 Cselekedék azért Noé mind a szerint, a mint az Úr néki megparancsolta vala.

6 Noé pedig hatszáz esztendõs vala, mikor az özönvíz volt a földön.

7 Beméne azért Noé és az õ fiai, az õ felesége, és fiainak feleségei õ vele a bárkába, az özönvíz elõl.

8 A tiszta barmok közûl, és a tisztátalan barmok közûl, a madarak közûl, és minden földön csúszó-mászó állat közûl,

9 Kettõ-kettõ méne be Noéhoz a bárkába, hím és nõstény: a mint Isten megparancsolta vala Noénak.

10 Lõn pedig hetednapra, hogy megjöve az özönvíz a földre.

11 Noé életének hatszázadik esztendejében, a második hónapban, e hónap tizenhetedik napján, felfakadának ezen a napon a nagy mélység minden forrásai, és az ég csatornái megnyilatkozának.

12 És esék az esõ a földre negyven nap és negyven éjjel.

13 Ugyanezen a napon ment vala be Noé és Sém és Khám és Jáfet, Noénak fiai, és Noé felesége és az õ fiainak három felesége velök együtt a bárkába.

14 Õk, és minden vad az õ neme szerint és minden barom az õ neme szerint és minden csúszó-mászó állat, mely csúsz-mász a földön, az õ neme szerint és minden repdesõ állat az õ neme szerint, minden madár, minden szárnyas állat.

15 Kettõ-kettõ méne be Noéhoz a bárkába minden testbõl, melyben élõ lélek vala.

16 A melyek pedig bemenének, hím és nõstény méne be minden testbõl, a mint parancsolta vala Isten õnéki: és az Úr bezára utána [az] [ajtót].

17 Mikor az özönvíz negyven napig volt a földön, annyira nevekedének a vizek, hogy felveheték a bárkát, és az felemelkedék a földrõl.

18 A vizek pedig áradának és egyre nevekedének a földön, és a bárka jár vala a víz színén.

19 Azután a vizek felette igen nagy erõt vevének a földön, és a legmagasabb hegyek is mind elboríttatának, melyek az egész ég alatt valának.

20 Tizenöt singgel nevekedének a vizek feljebb, minekutánna a hegyek elboríttattak vala.

21 És oda vesze minden földön járó test, madár, barom, vad, és a földön nyüzsgõ minden csúszó-mászó állat; és minden ember.

22 Mindaz, a minek orrában élõ lélek lehellete vala, a szárazon valók közûl mind meghala.

23 És eltörle [az Isten] minden állatot, a mely a föld színén vala, az embertõl a baromig, a csúszó-mászó állatig, és az égi madárig; mindenek eltöröltetének a földrõl; és csak Noé marada meg, és azok a kik vele valának a bárkában.

24 És erõt vevének a vizek a földön, száz ötven napig.

1 Så sa Herren til Noah: Gå inn i arken, du og hele ditt hus! For jeg har funnet at du er rettferdig for mitt åsyn i denne slekt.

2 Av alle rene dyr skal du ta dig ut syv par, han og hun, men av de dyr som ikke er rene, ett par, han og hun;

3 likeså av himmelens fugler syv par, han og hun, for å holde deres slekter i live på jorden.

4 For om syv dager vil jeg la det regne på jorden i firti dager og firti netter, og jeg vil utrydde av jorden alt levende som jeg har skapt.

5 Og Noah gjorde i ett og alt som Herren hadde befalt ham.

6 Noah var seks hundre år gammel da vannflommen kom over jorden.

7 Da gikk Noah og hans sønner og hans hustru og hans sønners hustruer med ham inn i arken for å berge sig for vannflommen.

8 Av de rene dyr og av de dyr som ikke er rene, og av fuglene og av alt det som kryper på jorden,

9 gikk par for par inn til Noah i arken, han og hun, således som Gud hadde befalt Noah.

10 Da nu de syv dager var til ende, kom flommens vann strømmende over jorden.

11 I det år da Noah var seks hundre år gammel, i den annen måned, den syttende dag i måneden, den dag brast alle kilder i det store dyp, og himmelens sluser åpnedes,

12 og regnet strømmet ned på jorden i firti dager og firti netter.

13 På denne samme dag gikk Noah og Sem og Kam og Jafet, Noahs sønner, og Noahs hustru og hans sønners tre hustruer med dem inn i arken,

14 de og alle de ville dyr efter sitt slag og alt feet efter sitt slag og alt krypet som rører sig på jorden, efter sitt slag og alle fuglene efter sitt slag, alt som flyver, alt som har vinger.

15 Og de gikk inn til Noah i arken, par for par av alt kjød som det var livsånde i.

16 Og de som gikk inn, var han og hun av alt kjød, således som Gud hadde befalt ham. Og Herren lukket efter ham.

17 Da kom vannflommen strømmende over jorden i firti dager, og vannet vokste og løftet arken, og den blev hevet over jorden.

18 Og vannet steg og øket storlig over jorden; og arken fløt bortover vannflaten.

19 Og vannet steg høiere og høiere over jorden, så alle de høie fjell under hele himmelen blev skjult.

20 Femten alen høit steg vannet over fjellene, så de skjultes.

21 Da omkom alt kjød som rørte sig på jorden, både fuglene og feet og de ville dyr og alt det som yrte og vrimlet på jorden, og alle menneskene.

22 Alt som hadde livsens åndedrag i sin nese, alt det som var på det tørre land, døde.

23 Og han* utryddet hvert liv som var på jorden, både mennesker og fe og kryp og fuglene under himmelen; de blev utryddet av jorden, og bare Noah blev igjen, og det som var med ham i arken. / {* Gud.}

24 Og vannet holdt sig over jorden i hundre og femti dager.