1 Monda pedig a tanítványoknak: Lehetetlen dolog, hogy botránkozások ne essenek; de jaj annak, a ki által esnek.
2 Jobb annak, ha egy malomkövet vetnek a nyakába, és ha a tengerbe vettetik, hogynem mint egyet e kicsinyek közül megbotránkoztasson.
3 Õrizzétek meg magatokat: ha pedig a te atyádfia vétkezik ellened, dorgáld meg õt; és ha megtér, bocsáss meg néki.
4 És ha egy napon hétszer vétkezik ellened, és egy napon hétszer te hozzád tér, mondván: Megbántam; megbocsáss néki.
5 És mondának az apostolok az Úrnak: Növeljed a mi hitünket!
6 Monda pedig az Úr: Ha annyi hitetek volna, mint a mustármag, ezt mondanátok ím ez eperfának: Szakadj ki gyökerestõl, és plántáltassál a tengerbe; és engede néktek.
7 Kicsoda pedig ti közületek az, a ki, ha egy szolgája van, és az szánt vagy legeltet, tüstént azt mondja annak, mihelyt a mezõrõl megjõ: Jer elõ, ülj asztalhoz?
8 Sõt nem ezt mondja-e néki: Készíts vacsorámra valót, és felövezvén magadat, szolgálj nékem, míg én eszem és iszom; és azután egyél és igyál te?
9 Avagy megköszöni-é annak a szolgának, hogy azt mívelte, a mit néki parancsolt? Nem gondolom.
10 Ezenképen ti is, ha mindazokat megcselekedtétek, a mik néktek parancsoltattak, mondjátok, hogy: Haszontalan szolgák vagyunk; mert a mit kötelesek voltunk cselekedni, azt cselekedtük.
11 És lõn, mikor útban vala Jeruzsálem felé, hogy õ Samariának és Galileának közepette méne által.
12 És mikor egy faluba beméne, jöve elébe tíz bélpoklos férfi, kik távol megállának:
13 És felemelék szavokat, mondván: Jézus, Mester, könyörülj rajtunk!
14 És mikor õket látta, monda nékik: Elmenvén mutassátok meg magatokat a papoknak. És lõn, hogy míg odamenének, megtisztulának.
15 Egy pedig õ közülök, mikor látta, hogy meggyógyult, visszatére, dicsõítvén az Istent nagy szóval;
16 És arczczal leborula az õ lábainál hálákat adván néki: és az Samariabeli vala.
17 Felelvén pedig Jézus, monda: Avagy nem tízen tisztulának-é meg? A kilencze pedig hol van?
18 Nem találkoztak a kik visszatértek volna dicsõséget adni az Istennek, csak ez az idegen?
19 És monda néki: Kelj föl, és menj el: a te hited téged megtartott.
20 Megkérdeztetvén pedig a farizeusoktól, mikor jõ el az Isten országa, felele nékik és monda: Az Isten országa nem szemmel láthatólag jõ el.
21 Sem azt nem mondják: Ímé itt, vagy: Ímé amott [van]; mert ímé az Isten országa ti bennetek van.
22 Monda pedig a tanítványoknak: Eljõ az idõ, mikor kívántok látni egyet az ember Fiának napjai közül, és nem láttok.
23 És mondják majd néktek: Ímé itt, vagy: Ímé amott [van]; de ne menjetek el, és ne kövessétek:
24 Mert miként a felvillanó villámlás az ég aljától az ég aljáig fénylik; úgy lesz az embernek Fia is az õ napján.
25 De elõbb sokat kell néki szenvednie és megvettetnie e nemzetségtõl.
26 És miként a Noé napjaiban lett, úgy lesz az ember Fiának napjaiban is.
27 Ettek, ittak, házasodtak, férjhezmentek mindama napig, a melyen Noé a bárkába beméne, és eljöve az özönvíz, és mindeneket elveszte.
28 Hasonlóképen mint a Lót napjaiban is lett; ettek, ittak, vettek, adtak, ültettek, építettek;
29 De a mely napon kiment Lót Sodomából, tûz és kénkõ esett az égbõl, és mindenkit elvesztett:
30 Ezenképen lesz azon a napon, melyen az embernek Fia megjelenik.
31 Az nap, a ki a háztetõn lesz, és az õ holmija a házban, ne szálljon le, hogy elvigye; és a ki a mezõn, azonképen ne forduljon hátra.
32 Emlékezzetek Lót feleségére!
33 Valaki igyekezik az õ életét megtartani, elveszti azt, és valaki elveszti azt, megeleveníti azt.
34 Mondom néktek, azon az éjszakán ketten lesznek egy ágyban; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik.
35 Két asszony õröl együtt; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik.
36 Ketten lesznek a mezõn; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik.
37 És felelvén, mondának néki: Hol, Uram? Õ pedig monda nékik: a hol a test, oda gyûlnek a saskeselyûk.
1 Ja Ta ütles oma jüngritele: „V
2 Sellele oleks tulusam, et veskikivi pandaks temale kaela ja ta visataks merre, kui et ta pahandaks ühe neist pisukesist.
3 Pidage endid silmas! Kui su vend pattu teeb, siis noomi teda; ja kui ta kahetseb, anna talle andeks.
4 Ja kui ta seitse korda päevas eksib su vastu ja seitse korda päevas pöördub su poole ning ütleb: Ma kahetsen! siis anna temale andeks!"
5 Ja Apostlid ütlesid Issandale: „Kasvata meie usku!"
6 Aga Issand ütles: „Kui teil usku oleks sinepiivakese v
7 Aga kes teie seast, kellel sulane on kündmas v
8 Eks ta pigemini ütle temale: Valmista, mida ma
9 Kas ta seda sulast tänab, et see tegi, mida kästi?
10 N
11 Ja sündis, kui Ta oli teel Jeruusalemma, et Ta läks Samaaria ja Galilea vahelt läbi.
12 Ja kui Ta saabus ühte alevisse, tulid Temale vastu kümme pidalit
13 ja nad t
14 Neid nähes ütles ta neile: „Minge ja näidake endid preestritele!" Ja kui nad läksid, said nad puhtaks.
15 Aga üks nende seast, nähes enese terveks saanud olevat, läks tagasi ja andis Jumalale suure häälega au
16 ja heitis Tema jalge ette silmili maha ja tänas Teda. Ja see oli samaarlane.
17 Aga Jeesus kostis ning ütles: „Eks kümme ole saanud puhtaks? Ent kus on need üheksa?
18 Kas muid ei ole leitud, kes oleksid tulnud tagasi Jumalale au andma, kui aga see muulane?"
19 Ja Ta ütles temale: „T
20 Aga kui variserid Temalt küsisid, millal tuleb Jumala Riik, vastas Ta neile ning ütles: „Jumala riik ei tule tähelepanu äratades;
21 ei ütelda ka mitte: Vaata siin! v
22 Ja Ta ütles jüngritele: „Päevad tulevad, mil te himustate näha üht Inimese Poja päevist, ja te ei näe mitte!
23 Siis üteldakse teile: Vaata siin! v
24 Sest otsegu välk, mis sähvatab teisel pool taeva serval ja paistab teisele poole taeva servale, n
25 Kuid enne Ta peab palju kannatama ja sellesinase sugup
26 Ja n
27 nad s
28 Samuti ka, nagu oli Loti päevil: nad s
29 aga sel päeval, mil Lott väljus Soodomast, sadas tuld ja väävlit taevast ning hävitas nad k
30 Otse nii peab olema sel päeval, mil Inimese Poeg ilmub!
31 Kes sel päeval on katusel ja kelle riistad on toas, ärgu see tulgu maha neid v
32 M
33 Kes oma hinge püüab säästa, see kaotab selle, ja kes selle kaotab, see hoiab selle elus!
34 Ma ütlen teile, selsamal ööl on kaks ühes voodis: üks v
35 kaks naist jahvatavad üheskoos: üks v
36 kaks meest on väljal: üks v
37 Ja nad vastasid ning ütlesid Temale: „Kus, Issand?" Aga Ta ütles neile: „Kus on korjus, sinna kogunevad ka kotkad!"