1 A bölcs asszony építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt.2 A ki igazán jár, féli az Urat; a ki pedig elfordult az õ útaiban, megútálja õt.3 A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja õket.4 Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bõsége pedig az ökörnek erejétõl van.5 A hûséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából.6 A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyû.7 Menj el a bolond férfiú elõl; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét.8 Az eszesnek bölcsesége az õ útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás.9 A bolondokat megcsúfolja a bûnért való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van.10 A szív tudja az õ lelke keserûségét; és az õ örömében az idegen nem részes.11 Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik.12 Van olyan út, [mely] helyesnek látszik az ember elõtt, és vége a halálra menõ út.13 Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra.14 Az õ útaiból elégszik meg az elfordult elméjû; önmagából pedig a jó férfiú.15 Az együgyû hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz.16 A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngõ és elbizakodott.17 A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövõ férfi gyûlölséges lesz.18 Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját.19 Meghajtják magokat a gonoszok a jók elõtt, és a hamisak az igaznak kapujánál.20 Még az õ felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja.21 A ki megútálja az õ felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az!22 Nemde tévelyegnek, a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzõknek.23 Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédébõl csak szûkölködés.24 A bölcseknek ékességök az õ gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága [pedig csak] bolondság.25 Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok.26 Az Úrnak félelmében erõs a bizodalom, és az õ fiainak lesz menedéke.27 Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tõrének eltávoztatására.28 A nép sokasága a király dicsõsége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása.29 A haragra késedelmes bõvelkedik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedõ, bolondságot szerez az.30 A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása.31 A ki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtõjét; az pedig tiszteli, a ki könyörül a szûkölködõn.32 Az õ nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van.33 Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban [van,] magát [hamar] megismerheti.34 Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bûn pedig gyalázatára van a népeknek.35 A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítõhöz.

1 Ko ta te wahine whakaaro nui he hanga i tona whare; ko ta te wahine wairangi, ko ona ringa hei wahi iho.2 Ko te tangata e haere ana i runga i tona tika, e wehi ana i a Ihowa; ko te tangata he parori ki ona ara e whakahawea ana ki i ia.3 Kei te mangai o te wairangi he patu whakapehapeha; ma nga ngutu ia o te hunga whakaaro nui ratou ka ora ai.4 Ki te kahore he kau, ka ma te takotoranga kai; ma te kaha ia o te kau ka nui ai nga hua.5 E kore te kaiwhakaatu pono e teka; ka puaki ia te teka i te kaiwhakaatu teka.6 E rapu ana te tangata whakahi i te whakaaro nui, heoi kahore e kitea e ia; ki te tangata matau ia he mama noa te matauranga.7 Haere atu ki te aroaro o te kuware, ina kahore e kitea e koe he ngutu matau ona.8 Ko te whakaaro nui o te tangata tupato, he matau ki tona ara; ko te wairangi o nga kuware, he tinihanga.9 Ko ta nga wairangi he kata ki te he: na kei te hunga tika te whakaaro pai.10 E mohio ana te ngakau ki tona ake mamae, e kore ano hoki tona koa e pikitia e te tangata ke.11 Ka whakangaromia te whare o te hunga kino: ka tupu ia te teneti o te hunga tika.12 He huarahi ano tera e tika ana ki ta te tangata titiro, ko tona mutunga ia ko nga huarahi ki te mate.13 Ahakoa e kata ana, e mamae ana te ngakau; a, ko te mutunga o te koa, he pouri.14 Ko te tangata i te ngakau tahuri ke, ka makona i ona ara ake: a ko te tangata pai ka makona i tana ake ano.15 Ko ta te kuware he whakapono ki nga kupu katoa; tena ko te tangata tupato, ka ata titiro ki tana hikoi.16 E wehi ana te tangata whakaaro nui, ka neke atu i te kino; ko te kuware ia ka whakahi, ka tohe.17 Ko te tangata riri wawe ka mahi i te wairangi; ka kinongia ano hoki te tangata i nga rauhanga kino.18 He wairangi te whakarerenga iho mo nga kuware; ko te tangata tupato ia ka karaunatia ki te matauranga.19 E piko ana te hunga kino ki te aroaro o te hunga pai; a ko te hunga he ki nga kuwaha o te tangata tika.20 E kinongia ana te rawakore e tona hoa ake nei ano; he tokomaha ia nga tangata e aroha ana ki te tangata taonga.21 Ko te tangata e whakahawea ana ki tona hoa, e hara ana; ko te tangata ia e atawhai ana ki nga rawakore, ka hari.22 He teka ianei e kotiti ke ana nga kaiwhakatakoto i te kino? He atawhai ia, he pono, kei nga kaihanga i te pai.23 He hua to nga mauiuitanga katoa; tena ko te korero o nga ngutu e ahu ana ki te rawakore.24 Hei karauna mo nga whakaaro nui o ratou taonga; ko te wairangi ia o nga kuware, he wairangi kau.25 Ka ora nga wairua i te kaiwhakaatu pono: ko te tangata korero teka ia e mea ana kia tinihanga.26 U tonu, kaha tonu te whakaaro ina wehi ki a Ihowa; ka whai rerenga atu ano hoki ana tamariki.27 He puna ora te wehi ki a Ihowa, e mahue ai nga reti o te mate.28 Ma te nui o te iwi ka whai honore ai te kingi; ma te kore o te iwi ka taka ai te rangatira.29 He matauranga nui to te tangata manawanui; ko te tangata riri wawe ia, e whakaneke ake ana ia i te wairangi.30 He ora ki nga kikokiko te ngakau ora; ko te hae ia, he pirau ki nga wheua.31 Ko te tangata e tukino ana i te ware, he tawai tana ki tona Kaihanga; ko te tangata ia e atawhai ana i te rawakore, e whakahonore ana i a ia.32 E uakina iho ana te tangata kino i runga i tona he; ko te tangata tika ia ka whai tumanakohanga i tona matenga.33 Ka noho te whakaaro nui ki te ngakau o te tangata matau; engari ko te mea kei te wahi ki roto o nga kuware e whakaaturia ana.34 Ma te tika ka kake ai te iwi; ma te hara ia ka ingoa kino ai nga iwi.35 Ka manako te kingi ki te pononga mahara; a ka riri ki te tangata i takea ai te whakama.