1 Dávid zsoltára emlékeztetõül.

2 Uram, haragodban ne fenyíts meg engem; felgerjedésedben ne ostorozz meg engem!

3 Mert nyilaid belém akadtak, és kezed rám nehezült.

4 Nincs épség testemben a te haragodtól; nincs békesség csontjaimban vétkeim miatt.

5 Mert bûneim elborítják fejemet; súlyos teherként, erõm felett.

6 Megsenyvedtek, megbûzhödtek sebeim oktalanságom miatt.

7 Lehorgadtam, meggörbedtem nagyon; naponta szomorúan járok.

8 Mert derekam megtelt gyulladással, és testemben semmi ép sincsen.

9 Erõtlen és összetört vagyok nagyon, s szívem keserûsége miatt jajgatok.

10 Uram, elõtted van minden kívánságom, és nincs elõled elrejtve az én nyögésem!

11 Szívem dobogva ver, elhágy erõm, s szemem világa - az sincs már velem.

12 Szeretteim és barátaim félreállanak csapásomban; rokonaim pedig messze állanak.

13 De tõrt vetnek, a kik életemre törnek, és a kik bajomra törnek; hitványságokat beszélnek, és csalárdságot koholnak mindennap.

14 De én, mint a siket, nem hallok, és olyan vagyok, mint a néma, a ki nem nyitja föl száját.

15 És olyanná lettem, mint az, a ki nem hall, és szájában nincsen ellenmondás.

16 Mert téged vártalak Uram, te hallgass meg Uram, Istenem!

17 Mert azt gondolom: csak ne örülnének rajtam; mikor lábam ingott, hatalmaskodtak ellenem!

18 És bizony közel vagyok az eleséshez, és bánatom mindig elõttem van.

19 Sõt bevallom bûneimet, bánkódom vétkem miatt.

20 De ellenségeim élnek, erõsödnek; megsokasodtak hazug gyûlölõim,

21 És a kik jóért roszszal fizetnek; ellenem törnek, a miért én jóra törekszem.

22 Ne hagyj el Uram Istenem, ne távolodjál el tõlem! [ (Psalms 38:23) Siess segítségemre, oh Uram, én szabadítóm! ]