1 Ce sont donc ici les commandements, les statuts et les droits que l'Eternel votre Dieu m'a commandé de vous enseigner, afin que vous les fassiez au pays dans lequel vous allez passer pour le posséder.

2 Afin que tu craignes l'Eternel ton Dieu, en gardant durant tous les jours de ta vie, toi, et ton fils, et le fils de ton fils, tous ces statuts et ces commandements que je te prescris, et afin que tes jours soient prolongés.

3 Tu les écouteras donc, ô Israël! et tu prendras garde de les faire, afin que tu prospères, et que vous soyez fort multipliés [au] pays découlant de lait et de miel, ainsi que l'Eternel, le Dieu de tes pères, l'a dit.

4 Ecoute, Israël, l'Eternel notre Dieu est le seul Eternel.

5 Tu aimeras donc l'Eternel ton Dieu de tout ton cœur, de toute ton âme, et de toutes tes forces.

6 Et ces paroles que je te commande aujourd'hui seront en ton cœur.

7 Tu les enseigneras soigneusement à tes enfants, et tu t'en entretiendras quand tu demeureras en ta maison, quand tu voyageras, quand tu te coucheras, et quand tu te lèveras.

8 Et tu les lieras pour être un signe sur tes mains, et elles seront comme des fronteaux entre tes yeux.

9 Tu les écriras aussi sur les poteaux de ta maison, et sur tes portes.

10 Et il arrivera que quand l'Eternel ton Dieu t'aura fait entrer au pays qu'il a juré à tes pères, Abraham, Isaac, et Jacob, de te donner; dans les grandes et bonnes villes que tu n'as point bâties;

11 Dans les maisons pleines de tous biens que tu n'as point remplies; vers les puits creusés, que tu n'as point creusés; près des vignes et des oliviers que tu n'as point plantés; tu mangeras, et tu seras rassasié.

12 [Mais] prends garde à toi, de peur que tu n'oublies l'Eternel qui t'a tiré du pays d'Egypte, de la maison de servitude.

13 Tu craindras l'Eternel ton Dieu, tu le serviras, et tu jureras par son Nom.

14 Vous ne marcherez point après les autres dieux, d'entre les dieux des peuples qui seront autour de vous.

15 Car le [Dieu] Fort [et] jaloux, qui est l'Eternel ton Dieu, est au milieu de toi; de peur que la colère de l'Eternel ton Dieu ne s'enflamme contre toi, et qu'il ne t'extermine de dessus la terre.

16 Vous ne tenterez point l'Eternel votre Dieu, comme vous l'avez tenté en Massa.

17 Vous garderez soigneusement les commandements de l'Eternel votre Dieu, et ses témoignages, et ses statuts qu'il vous a commandés.

18 Tu feras donc ce que l'Eternel approuve et trouve droit et bon, afin que tu prospères, et que tu entres au bon pays duquel l'Eternel a juré à tes pères, et que tu le possèdes.

19 En chassant tous tes ennemis de devant toi, comme l'Eternel en a parlé.

20 Quand ton enfant t'interrogera à l'avenir, en disant : Que veulent dire ces témoignages, et ces statuts, et ces droits que l'Eternel notre Dieu vous a commandés?

21 Alors tu diras à ton enfant : Nous avons été esclaves de Pharaon en Egypte, et l'Eternel nous a retirés d'Egypte à main forte;

22 Et l'Eternel a fait des signes et des miracles, grands et nuisibles en Egypte, sur Pharaon, et sur toute sa maison, comme nous l'avons vu.

23 Et il nous a fait sortir de là, pour nous faire entrer au pays duquel il avait juré à nos pères, de nous le donner;

24 Ainsi l'Eternel nous a commandé d'observer tous ces statuts, en craignant l'Eternel notre Dieu, afin que nous prospérions toujours, et que notre vie soit préservée, comme [il paraît] aujourd'hui.

25 Et ceci sera notre justice, [savoir] quand nous aurons pris garde de faire tous ces commandements devant l'Eternel notre Dieu, selon qu'il nous l'a commandé.

1 Ezek pedig a parancsolatok, a rendelések és a végzések, a melyek felõl parancsolta az Úr, a ti Istenetek, hogy megtanítsam azokat néktek, hogy azok szerint cselekedjetek azon a földön, a melyre átmenõben vagytok, hogy bírjátok azt;

2 Hogy féljed az Urat, a te Istenedet, és megtartsad minden õ rendelését és parancsolatát, a melyeket én parancsolok néked: te és a te fiad, és a te unokád, teljes életedben, és hogy hosszú ideig élhess.

3 Halld meg azért Izráel, és vigyázz, hogy megcselekedjed, hogy jól legyen dolgod, és hogy igen megsokasodjál a tejjel és mézzel folyó földön, a miképen megigérte az Úr, a te atyáidnak Istene néked.

4 Halld Izráel: az Úr, a mi Istenünk, egy Úr!

5 Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedbõl, teljes lelkedbõl és teljes erõdbõl.

6 És ez ígék, a melyeket e mai napon parancsolok néked, legyenek a te szívedben.

7 És gyakoroljad ezekben a te fiaidat, és szólj ezekrõl, mikor a te házadban ülsz, vagy mikor úton jársz, és mikor lefekszel, és mikor felkelsz.

8 És kössed azokat a te kezedre jegyül, és legyenek homlokkötõül a te szemeid között.

9 És írd fel azokat a te házadnak ajtófeleire, és a te kapuidra.

10 És mikor bevisz téged az Úr, a te Istened a földre, a mely felõl megesküdt a te atyáidnak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, hogy ad néked nagy és szép városokat, a melyeket nem építettél;

11 És minden jóval telt házakat, a melyeket nem te töltöttél meg, és ásott kutakat, a melyeket nem te ástál, szõlõ- és olajfakerteket, a melyeket nem te plántáltál; és eszel és megelégszel:

12 Vigyázz magadra, hogy el ne felejtkezzél az Úrról, a ki kihozott téged Égyiptom földérõl, a szolgaságnak házából!

13 Féljed az Urat, a te Istenedet, õ néki szolgálj, és az õ nevére esküdjél.

14 Ne járjatok idegen istenek után, azoknak a népeknek istenei közül, a kik körültetek vannak;

15 (Mert az Úr, a te Istened féltõn szeretõ Isten te közötted), hogy az Úrnak, a te Istenednek haragja fel ne gerjedjen reád, és el ne törüljön téged a föld színérõl.

16 Meg ne kísértsétek az Urat, a ti Isteneteket, miképen megkísértettétek Maszszában!

17 Szorosan megtartsátok az Úrnak, a ti Isteneteknek parancsolatait, az õ bizonyságait és rendeléseit, a melyeket parancsolt néked.

18 És azt cselekedjed, a mi igaz és jó az Úrnak szemei elõtt, hogy jól legyen dolgod, és bemehess és bírhasd azt a jó földet, a mely felõl megesküdött az Úr a te atyáidnak.

19 Hogy elûzzed minden ellenségedet a te színed elõl, a mint megmondotta az Úr.

20 Ha a te fiad megkérdez téged ezután, mondván: Mire [valók] e bizonyságtételek, rendelések és végzések, a melyeket az Úr, a mi Istenünk parancsolt néktek:

21 Akkor azt mondjad a te fiadnak: Szolgái voltunk Égyiptomban a Faraónak; de kihozott minket az Úr Égyiptomból hatalmas kézzel.

22 És tõn az Úr Égyiptomban nagy és veszedelmes jeleket és csudákat a Faraón és az õ egész háznépén, a mi szemeink láttára.

23 Minket pedig kihoza onnét, hogy bevigyen minket, és nékünk adja azt a földet, a mely felõl megesküdött a mi atyáinknak.

24 És megparancsolta nékünk az Úr, hogy cselekedjünk mind e rendelések szerint, hogy féljük az Urat, a mi Istenünket, hogy jó dolgunk legyen teljes életünkben, hogy megtartson minket az életben, mint e mai napon.

25 És ez lesz nékünk igazságunk, ha vigyázunk arra, hogy megtartsuk mind e parancsolatokat, az Úr elõtt, a mi Istenünk elõtt, a miképen megparancsolta nékünk.