1 C'est pourquoi, ô homme! qui que tu sois qui juges les [autres], tu es sans excuse; car en ce que tu juges les autres, tu te condamnes toi-même, puisque toi qui juges, commets les mêmes choses.

2 Or nous savons que le jugement de Dieu est selon la vérité sur ceux qui commettent de telles choses.

3 Et penses-tu, ô homme! qui juges ceux qui commettent de telles choses, et qui les commets, que tu doives échapper au jugement de Dieu?

4 Ou méprises-tu les richesses de sa douceur, et de sa patience, et de sa longue attente; ne connaissant pas que la bonté de Dieu te convie à la repentance.

5 Mais par ta dureté, et par ton cœur qui est sans repentance, tu t'amasses la colère pour le jour de la colère, et de la manifestation du juste jugement de Dieu :

6 Qui rendra à chacun selon ses œuvres;

7 [Savoir] la vie éternelle à ceux qui persévérant à bien faire, cherchent la gloire, l'honneur et l'immortalité.

8 Mais il y aura de l'indignation et de la colère contre ceux qui sont contentieux, et qui se rebellent contre la vérité, et obéissent à l'injustice.

9 Il y aura tribulation et angoisse sur toute âme d'homme qui fait le mal, du Juif premièrement, puis aussi du Grec;

10 Mais gloire, honneur, et paix à chacun qui fait le bien; au Juif premièrement, puis aussi au Grec.

11 Parce que Dieu n'a point d'égard à l'apparence des personnes.

12 Car tous ceux qui auront péché sans la Loi, périront aussi sans la Loi; et tous ceux qui auront péché en la Loi, seront jugés par la Loi.

13 ( Parce que ce ne sont pas ceux qui écoutent la Loi, qui sont justes devant Dieu; mais ce sont ceux qui observent la Loi, qui seront justifiés.

14 Or quand les Gentils, qui n'ont point la Loi, font naturellement les choses qui sont de la Loi, n'ayant point la Loi, ils sont Loi à eux-mêmes.

15 Et ils montrent par là que l'œuvre de la Loi est écrite dans leurs cœurs; leur conscience leur rendant témoignage, et leurs pensées s'accusant entre elles, ou aussi s'excusant.)

16 [Tous, dis-je, donc seront jugés] au jour que Dieu jugera les secrets des hommes par Jésus-Christ, selon mon Evangile.

17 Voici, tu portes le nom de Juif, tu te reposes entièrement sur la Loi, et tu te glorifies en Dieu;

18 Tu connais sa volonté, et tu sais discerner ce qui est contraire, étant instruit par la Loi;

19 Et tu te crois être le conducteur des aveugles, la lumière de ceux qui sont dans les ténèbres;

20 Le docteur des ignorants, le maître des idiots, ayant le modèle de la connaissance et de la vérité dans la Loi.

21 Toi donc qui enseignes les autres, ne t'enseignes-tu point toi-même? toi qui prêches qu'on ne doit point dérober, tu dérobes.

22 Toi qui dis qu'on ne doit point commettre adultère, tu commets adultère? toi qui as en abomination les idoles, tu commets des sacrilèges.

23 Toi qui te glorifies en la Loi, tu déshonores Dieu par la transgression de la Loi.

24 Car le nom de Dieu est blasphémé à cause de vous parmi les Gentils comme il est écrit.

25 Or il est vrai que la Circoncision est profitable, si tu gardes la Loi; mais si tu es transgresseur de la Loi, ta Circoncision devient prépuce.

26 Mais si [celui qui a] le prépuce garde les ordonnances de la Loi, son prépuce ne lui sera-t-il point réputé pour Circoncision?

27 Et si celui qui a naturellement le prépuce, accomplit la Loi, ne te jugera-t-il pas, toi qui dans la lettre et dans la Circoncision es transgresseur de la Loi?

28 Car celui-là n'est point Juif, qui ne l'est qu'au-dehors, et celle-là n'est point la [véritable] Circoncision, qui est faite par dehors en la chair.

29 Mais celui-là est Juif, qui l'est au-dedans; et la [véritable] Circoncision est celle qui est du cœur en esprit, [et] non pas dans la lettre; et la louange de ce [Juif] n'est point des hommes, mais de Dieu.

1 Annakokáért menthetetlen vagy óh ember, bárki légy, a ki ítélsz: mert a miben mást megítélsz, önmagadat kárhoztatod; mivel ugyanazokat míveled te, a ki ítélsz.

2 Tudjuk pedig, hogy az Istennek ítélete igazság szerint van azokon, a kik ilyeneket cselekesznek.

3 Vagy azt gondolod, óh ember, a ki megítéled azokat, a kik ilyeneket cselekesznek, és te is azokat cselekszed, hogy te elkerülöd az Istennek ítéletét?

4 Avagy megveted az õ jóságának, elnézésének és hosszútûrésének gazdagságát, nem tudván, hogy az Istennek jósága téged megtérésre indít?

5 De te a te keménységed és meg nem tért szíved szerint gyûjtesz magadnak haragot a haragnak és az Isten igaz ítélete kijelentésének napjára.

6 A ki megfizet mindenkinek az õ cselekedetei szerint:

7 Azoknak, a kik a jó cselekedetben való állhatatossággal dicsõséget, tisztességet és halhatatlanságot keresnek, örök élettel;

8 Azoknak pedig, a kik versengõk és a kik nem engednek az igazságnak, hanem engednek a hamisságnak, búsulással és haraggal.

9 Nyomorúság és ínség minden gonoszt cselekedõ ember lelkének, zsidónak elõször meg görögnek;

10 Dicsõség pedig, tisztesség és békesség minden jót cselekedõnek, zsidónak elõször meg görögnek:

11 Mert nincsen Isten elõtt személyválogatás.

12 Mert a kik törvény nélkül vétkeztek, törvény nélkül vesznek is el: és a kik a törvény alatt vétkeztek, törvény által ítéltetnek meg,

13 (Mert nem azok igazak Isten elõtt, a kik a törvényt hallgatják, hanem azok fognak megigazulni, a kik a törvényt betöltik.

14 Mert mikor a pogányok, a kiknek törvényök nincsen, természettõl a törvény dolgait cselekszik, akkor õk, törvényök nem lévén, önmagoknak törvényök:

15 Mint a kik megmutatják, hogy a törvény cselekedete be van írva az õ szívökbe, egyetemben bizonyságot tévén arról az õ lelkiismeretök és gondolataik, a melyek egymást kölcsönösen vádolják vagy mentegetik.)

16 Azon a napon, melyen az Isten megítéli az emberek titkait az én evangyéliomom szerint a Jézus Krisztus által.

17 Ímé, te zsidónak neveztetel, és a törvényre támaszkodol, és Istennel dicsekedel.

18 És ismered az õ akaratát, és választást tudsz tenni azok között, a melyek különböznek [attól,] mivelhogy a törvénybõl megtaníttattál;

19 És azt hiszed magadról, hogy te a vakoknak vezetõje, a sötétségben levõknek világossága,

20 A balgatagok tanítója, a kiskorúak mestere vagy, bírván a törvényben az ismeret és igazság formáját.

21 A ki azért mást tanítasz, magadat nem tanítod-é? a ki azt hirdeted, hogy ne lopj, lopsz-é?

22 A ki azt mondod, ne paráználkodjál, paráználkodol-é? a ki útálod a bálványokat, szentségtörõ vagy-é?

23 Ki a törvényben dicsekszel, a törvénynek megrontása által az Istent gyalázod-é?

24 Mert az Istennek neve miattatok káromoltatik a pogányok között, a mint meg van írva.

25 Mert használ ugyan a körülmetélkedés, ha a törvényt megtartod; de ha a törvényt áthágod, a te körülmetélkedésed körülmetéletlenséggé lett.

26 Ha tehát a körülmetéletlen pogány megtartja a törvénynek parancsolatait, az õ körülmetéletlensége nem körülmetélkedésül tulajdoníttatik-é néki?

27 És a természettõl fogva körülmetéletlen ember, ha a törvényt megtartja, megítél téged, a ki a betû és körülmetélkedés mellett is a törvényeknek megrontója vagy.

28 Mert nem az a zsidó, a ki külsõképen az; sem nem az a körülmetélés, a mi a testen külsõképen van:

29 Hanem az a zsidó, a ki belsõképen az; és a szívnek lélekben, nem betû szerint való körülmetélése [az igazi körülmetélkedés;] a melynek dícsérete nem emberektõl, hanem Istentõl van.