Levítico 26

Te Manaakitanga mō te Whakarongo

1 "Kei hanga koutou he whakapakoko mā koutou, kei whakaara rānei he whakapakoko, he mea whaowhao, he pou rānei, kaua anō hoki he kōhatu āhua ki tō koutou whenua hei koropikotanga atu; ko Ihowā hoki ahau, ko tō koutou Atua. 2 Kia mau ki āku hāpati, kia hopohopo anō ki tōku wāhi tapu. Ko Ihowā ahau.

3 "Ki te haere koutou i runga i āku tikanga, ā, ka pupuri i āku whakahau, ka mahi hoki. 4 Nā, ka hoatu e ahau he ua ki a koutou i tōna pō anō, ā, ka tukua ōna hua e te whenua, ā, ka hua ngā hua o ngā rākau o te pārae. 5 Ā, ka tutuki atu tā koutou patunga wīti ki te whakinga wāina, me te whakinga wāina ki te wā ruinga; ā, ka kai koutou i tā koutou taro, ka mākona, ka ū anō te noho ki tō koutou whenua.

6 "Ā, ka tukua iho e ahau te āta noho ki te whenua, ā, ka takoto iho koutou, kāhore anō hoki he tangata hei mea i a koutou kia wehi. Ka whakakāhoretia atu anō hoki e ahau ngā kīrehe kino i te whenua, e kore anō hoki te hoari e tika nā waenga o tō koutou whenua. 7 Ā, ka whāia e koutou ō koutou hoariri, ā, ka hinga rātou i te hoari ki tō koutou aroaro. 8 Ka whāia hoki te rau kotahi e te tokorima o koutou, ā, ka whati ngā mano kotahi tekau i te rau kotahi o koutou; nā, ka hinga ō koutou hoariri i te hoari ki tō koutou aroaro.

9 "Ka whai whakaaro hoki ahau ki a koutou, ā, ka meinga koutou kia hua, kia tini; ā, ka pūmau tāku kawenata ki a koutou. 10 Ā, ka kai koutou i te kai kua roa e pakoko ana, ā, ka whakaputa i te pakoko ki waho mō te hua hou. 11 Ā, ka whakatūria e ahau tāku tapenākara ki waenganui i a koutou, e kore anō tōku wairua e whakarihariha ki a koutou. 12 Ka hāereere anō hoki ahau i roto i a koutou, ā, hei Atua ahau mō koutou, ko koutou hoki hei iwi māku. 13 Ko Ihowā ahau, ko tō koutou Atua i kawe mai nei i a koutou i te whenua o Īhipa, kei waiho hei pononga mā rātou; motu pū hoki i ahau ngā here o tō koutou ioka, ā, meinga ana koutou kia haere tū."

Te Whiunga mō te Whakapono Kore

14 "Tēnā ko tēnei, ka kore koutou e whakarongo ki ahau, ka kore e mahi i ēnei whakahau katoa; 15 ā, ka whakahāwea ki āku tikanga, ka whakarihariha rānei ō koutou wairua ki āku whakaritenga, ā, kāhore e mahia āku whakahau katoa, engari ka whakatakā tāku kawenata. 16 Nā, ka meinga anō hoki tēnei e ahau ki a koutou; ka meinga e ahau hei rangatira mō koutou te pāwera, te kohi, me te kirikā, hei ngau i ngā kanohi, hei whakapōuri i te ngākau. Ā, ka maumau tā koutou rui i ā koutou purapura; nō te mea ka kainga e ō koutou hoariri. 17 Ā, ka ū atu tōku mata ki a koutou, ā, ka patua koutou i te aroaro o ō koutou hoariri, ka meinga hei kīngi mō koutou te hunga e kino ana ki a koutou; ā, ka rere koutou, ahakoa kāhore he kaiwhai.

18 "Ā, ki te kāhore tonu koutou e rongo ki ahau i ēnei meatanga, nā, e whitu atu āku pakinga i a koutou mō ō koutou hara. 19 Ka whati anō i ahau te whakapehapeha o tō koutou kaha; ā, ka meinga tō koutou rangi kia whakarino, tō koutou whenua hoki kia whakaparāhi. 20 Ā, ka poto kau ō koutou uaua; nō te mea e kore tō koutou whenua e tuku ake i ōna hua, e kore anō hoki e hua ngā hua o ngā rākau o te whenua.

21 "Ā, ki te anga kē atu tā koutou haere i ahau, ki te kore e rongo ki ahau; nā, ka hoatu e ahau kia whitu atu anō ngā whiu ki a koutou, kia rite ki ō koutou hara. 22 Ka tukua anō e ahau te kīrehe koraha ki a koutou, hei kāwhaki i ā koutou tama, hei whakamōtī i ā koutou kararehe, hei mea i a koutou kia torutoru; ā, ka ururuatia ō koutou huanui.

23 "Ā, ki te kāhore koutou e hoki ake ki te pai i ēnei meatanga āku, ā, ka anga kē atu koutou i ahau; 24 heoi, ka anga kē atu hoki ahau i a koutou; ā, ka whiua koutou e ahau, e ahau anō nei, kia whitu atu anō, mō ō koutou hara. 25 Ā, ka kawea e ahau he hoari ki a koutou, hei tohe i te utu mō tāku kawenata. Ā, ka huihui koutou ki roto ki ō koutou pā; ā, ka tukua e ahau te mate urutā ki a koutou; ā, ka hoatu koutou ki te ringa o te hoariri. 26 Ki te whati i ahau tā koutou tokotoko, arā te taro, ka tunua tā koutou taro e ngā wāhine kotahi tekau ki te oumu kotahi, ā, ka whakahokia e rātou tā koutou taro, he mea pāuna; ā, ka kai koutou, ā, e kore e mākona.

27 "Ā, ki te kāhore koutou e rongo ki ahau i ēnei meatanga katoa, ā, ka anga kē atu anō koutou i ahau. 28 Kātahi ahau ka tahuri kino atu i a koutou; ā, māku nei anō koutou e papaki, e whitu atu pakinga, mō ō koutou hara. 29 Ā, e kai koutou i te kikokiko o ā koutou tama, ka kainga hoki e koutou te kikokiko o ā koutou tamāhine. 30 Ā, ka ngaro i ahau ā koutou wāhi teitei, ka tapahia anō hoki ā koutou whakapakoko, ka makā ō koutou tinana ki runga ki ngā tinana o ā koutou whakapakoko; ā, ka whakarihariha anō hoki tōku wairua ki a koutou. 31 Ka ururua anō i ahau ō koutou pā, ka hoki ō koutou wāhi tapu, e kore anō hoki ahau e hongi ki ā koutou kakara reka. 32 Ā, ka tūhea i ahau te whenua; e mīharotia ai e ō koutou hoariri e noho ana i reira. 33 Ā, ka whakamararatia koutou ki roto ki ngā tauiwi, ka maunu hoki i ahau te hoari hei whai i a koutou. Ā, ka tūheatia tō koutou whenua, ka ururuatia hoki ō koutou pā.

34 "Ko reira koa ai te whenua i ōna hāpati, i ngā rā katoa ōna e takoto tūhea ana, i a koutou hoki i te whenua o ō koutou hoariri; ko reira hoki te whenua okioki ai, koa ai hoki i ōna hāpati. 35 Ka okioki i ngā rā katoa o tōna tūheatanga; ko te okioki kīhai i a ia i ō koutou hāpati, i a koutou e noho ana i reira.

36 "Tēnā ko ngā mōrehu o koutou ka ungā e ahau he whakangohe ki ō rātou ngākau i ngā whenua o ō rātou hoariri; ā, ka whati rātou i te ngaehe rau rākau e āia ana; ā, ka rere rātou, ānō e rere ana i te hoari; ā, ka hinga ahakoa kāhore he kaiwhai. 37 Ā, ka tutetute rātou tētahi ki tētahi, ānō e whāia ana e te hoari, i te mea kāhore he kaiwhai. Ā, ka kore he tūranga ake mō koutou ki te aroaro o ō koutou hoariri. 38 Ā, ka ngaro koutou i ngā tauiwi, ka pau anō i te whenua o ō koutou hoariri. 39 Ā, ko ngā toenga o koutou, ka memeha haere i roto i tō rātou kino i ngā whenua o ō koutou hoariri; ka memeha haere rātou i roto i ngā kino ō rātou ko ō rātou mātua.

40 "Ā, ka whākina e rātou tō rātou kino, me te kino o ō rātou mātua, i tō rātou haranga i hara ai ki ahau, me tō rātou haerenga kētanga atu i tāku – 41 i anga kē atu ai ahau i a rātou, i kawea ai rātou ki te whenua o ō rātou hoariri; ki te iro i reira ō rātou ngākau kokotikore, ā, ka whakaae ki te pakinga mō tō rātou kino. 42 Kātahi ahau ka mahara ki tāku kawenata ki a Hākopa; ki tāku kawenata hoki ki a Īhaka; ka mahara anō ki tāku kawenata ki a Āperahama; ka mahara ki te whenua. 43 Ka mahue anō te whenua i a rātou, ā, ka koa ki ōna hāpati, i a ia e takoto tūhea ana, i te mea kāhore nei rātou: me rātou hoki, ka whakaae ki te whiu mō tō rātou kino. Mō tēnei hoki, āe rā mō tēnei, i whakahāwea rātou ki āku whakaritenga, ā, i whakarihariha tō rātou wairua ki āku tikanga.

44 "Nā, ahakoa he pēnā, e kore ahau e whakakāhore ki a rātou, i a rātou i te whenua o ō rātou hoariri, e kore anō e whakarihariha ki a rātou, e huna rawa i a rātou, e whakataka rānei i tāku kawenata ki a rātou. Ko Ihowā hoki ahau, ko tō rātou Atua. 45 Engari, he mea mō rātou, ka mahara ahau ki te kawenata o ō rātou tūpuna, i kawea mai nei e ahau i te whenua o Īhipa i te tirohanga a ngā tauiwi, ki ahau hei Atua mō rātou. Ko ahau a Ihowā."

46 Ko ngā tikanga ēnei, me ngā whakaritenga, me ngā ture i whakatakotoria e Ihowā ki waenganui ōna, o ngā tama a Īharaira, ki Maunga Hinai, he mea nā te ringa o Mohi.

Áldás a szófogadóknak

1 Ne csináljatok magatoknak bálványokat, se faragott képet, se oszlopot ne emeljetek magatoknak, se kőszobrokat ne állítsatok fel a ti földeteken, hogy meghajoljatok előtte, mert én vagyok az Úr, a ti Istenetek. 2 Az én szombatjaimat megtartsátok, és az én szenthelyemet tiszteljétek. Én vagyok az Úr. 3 Ha az én rendeléseim szerint jártok, és az én parancsolataimat megtartjátok, és azokat megcselekszitek: 4 Esőt adok néktek idejében, és a föld megadja az ő termését, a mező fája is megtermi gyümölcsét. 5 És a ti csépléstek ott éri a szüretet, és a szüret ott éri a vetést, és elégségig ehetitek kenyereteket, és bátorságosan lakhattok a ti földeteken. 6 Mert békességet adok azon a földön, hogy mikor lefeküsztök, senki fel ne rettentsen; és kipusztítom az ártalmas vadat arról a földről, és fegyver sem megy át a ti földeteken. 7 Sőt elűzitek ellenségeiteket, és elhullanak előttetek fegyver által. 8 És közületek öten százat elűznek, és közületek százan elűznek tízezeret, és elhullanak előttetek a ti ellenségeitek fegyver által. 9 És hozzátok fordulok, és megszaporítlak titeket, és megsokasítlak titeket és szövetségemet megerősítem veletek. 10 És réginél régibbet ehettek, és az új elől is régit kell kihordanotok. 11 És az én hajlékomat közétek helyezem, és meg nem útál titeket az én lelkem. 12 És közöttetek járok, és a ti Istenetek leszek, ti pedig az én népem lesztek. 13 Én vagyok az Úr, a ti Istenetek, a ki kihoztalak titeket Égyiptom földéről, hogy ne legyetek azoknak rabjai, és összetörtem a ti igátok szegeit, és egyenesen járattalak titeket.

Átok a szófogadatlanoknak

14 Ha pedig nem hallgattok reám, és mind e parancsolatokat meg nem cselekeszitek; 15 És ha megvetitek rendeléseimet, és ha az én végzéseimet megútálja a ti lelketek, azáltal, hogy nem cselekszitek meg minden én parancsolatomat, hanem felbontjátok az én szövetségemet: 16 Bizony azt cselekszem én veletek, hogy rettenetességet bocsátok reátok: a száraz betegséget és a forrólázt, a melyek szemeket égetnek és lelket epesztenek, és a ti magotokat hiába vetitek el, mert ellenségeitek emésztik meg azt. 17 És kiontom haragomat reátok, hogy elhulljatok a ti ellenségeitek előtt, és uralkodjanak rajtatok a ti gyűlölőitek, és fussatok, mikor senki nem kerget is titeket. 18 Ha pedig ezek után sem hallgattok reám, hétszerte keményebben megostorozlak titeket a ti bűneitekért; 19 És megtöröm a ti megátalkodott kevélységeteket, és olyanná teszem az eget felettetek, mint a vas, a földeteket pedig olyanná, mint a réz. 20 És hiába fogy a ti erőtök, mert földetek nem adja meg az ő termését, s a föld fája sem adja meg az ő gyümölcsét. 21 Ha mégis ellenemre jártok, és nem akartok reám hallgatni: hétszeres csapást borítok reátok a ti bűneitekért. 22 És reátok bocsátom a mezei vadakat, hogy megfoszszanak titeket gyermekeitektől, kiirtsák barmaitokat, és elfogyaszszanak titeket, hogy pusztákká legyenek a ti útaitok. 23 És ha ezek által sem jobbultok meg, hanem ellenemre jártok: 24 Én is bizony ellenetekre járok, és hétszeresen sújtalak titeket a ti bűneitekért. 25 És hozok reátok bosszuló fegyvert, a mely bosszút álljon a szövetség megrontásáért. Ha városaitokba gyülekeztek össze, akkor döghalált bocsátok reátok, és az ellenség kezébe adattok. 26 Mikor eltöröm nálatok a kenyérnek botját, tíz asszony süti majd a ti kenyereteket egy kemenczében, és megmérve viszik vissza a ti kenyereiteket, és esztek, de nem elégesztek meg. 27 És ha e mellett sem hallgattok reám, hanem ellenemre jártok: 28 Én is ellenetekre járok búsult haragomban, és bizony hétszeresen megostorozlak titeket a ti bűneitekért. 29 És megeszitek a ti fiaitok húsát, és megeszitek a ti leányaitok húsát. 30 És lerontom a ti magaslataitokat, és kiirtom a ti nap-oszlopaitokat, és a ti holttesteiteket bálványaitok holttetemeire hányatom, és megútál titeket az én lelkem. 31 És városaitokat sivataggá teszem; szenthelyeiteket is elpusztítom, és nem lesz kedves nékem a ti jóillatú áldozatotok. 32 És elpusztítom ezt a földet, hogy álmélkodjanak rajta a ti ellenségeitek, a kik letelepednek ebbe. 33 Titeket pedig elszélesztelek a pogány népek közé, és kivont fegyverrel űzetlek titeket, és pusztasággá lesz a ti földetek, városaitok pedig sivataggá. 34 Akkor örül a föld az ő szombatjainak az ő pusztaságának egész ideje alatt, ti pedig a ti ellenségeitek földjén lesztek; akkor nyugodni fog a föld és örül az ő szombatjainak. 35 Pusztaságának egész ideje alatt nyugodni fog, mivelhogy nem nyugodott a ti szombatjaitokon, mikor rajta laktatok. 36 A kik pedig megmaradnak közületek, azoknak szívébe gyávaságot öntök az ő ellenségeiknek földén, és megkergeti őket a szállongó falevél zörrenése, és futnak, mintha fegyver elől futnának, és elhullanak, ha senki nem kergeti is őket. 37 És egymásra hullanak, mint a fegyver előtt, pedig senki sem kergeti őket, és nem lesz megállásotok a ti ellenségeitek előtt. 38 És elvesztek a pogány népek között, és a ti ellenségeitek földe megemészt titeket. 39 A kik pedig megmaradnak közületek, elsenyvednek az ő hamisságuk miatt a ti ellenségeitek földén, sőt az ő atyáiknak hamissága miatt is azokkal együtt elsenyvednek.

Majdan a megtérőknek bocsánat

40 Akkor megvallják az ő hamisságukat, és atyáiknak hamisságát az ő hűtelenségökben, a melylyel hűtelenkedtek ellenem, és hogy mivel ellenemre jártak. 41 Bizony én is ellenökre járok, és beviszem őket az ő ellenségeik földjére; akkor talán megalázódik az ő körülmetéletlen szívök, és akkor az ő bűnöknek büntetését békével szenvedik: 42 Én pedig megemlékezem Jákóbbal kötött szövetségemről, Izsákkal kötött szövetségemről is, Ábrahámmal kötött szövetségemről is megemlékezem, és e földről is megemlékezem. 43 A föld tehát pusztán hagyatik tőlük, és örül az ő szombatjainak, a míg pusztán marad tőlük, ők pedig békével szenvedik bűnöknek büntetését, azért, mert megvetették az én ítéleteimet, és megútálta lelkök az én rendeléseimet. 44 De mindamellett is, ha az ő ellenségeik földén lesznek is, akkor sem vetem meg őket, és nem útálom meg őket annyira, hogy mindenestől elveszítsem őket, felbontván velök való szövetségemet, mert én, az Úr, az ő Istenök vagyok. 45 Sőt megemlékezem érettök az elődökkel kötött szövetségről, a kiket kihoztam Égyiptom földéről, a pogány népek láttára, hogy Istenök legyek nékik. Én vagyok az Úr. 46 Ezek a rendelések, a végzések és a törvények, a melyeket szerzett az Úr ő maga között és Izráel fiai között a Sinai hegyen Mózes által.