Joel 1

1 Ko te kupu a Ihowā i puta mai ki a Hoera tama a Petuere.

He Tangi mō te Urupatu o ngā Huanga Kai

2 Whakarongo ki tēnei, e ngā kaumātua,

kia whai taringa, e ngā tāngata katoa o te whenua.

I ō koutou rā rānei tēnei,

i ngā rā rānei o ō koutou mātua?

3 Kōrerotia taua mea ki ā koutou tamariki,

mā ā koutou tamariki anō hoki e kōrero ki ā rātou tamariki,

ā, mā ā rātou tamariki e kōrero ki tētahi atu whakatupuranga.

4 Ko te toenga a te whangawhanga

pau ake i te māwhitiwhiti;

ko te toenga a te māwhitiwhiti

pau ake i te tātarakihi;

ā, ko te toenga a te tātarakihi

pau ake i te moka.

5 E ara, e te hunga haurangi, e tangi;

auē, e ngā kaiinu wāina katoa,

ki te wāina hou;

kua whakakorea nei hoki mā ō koutou māngai.

6 Kei te haere mai tētahi iwi ki tōku whenua,

he kaha, e kore e taea te tatau;

ko ōna niho he niho raiona,

he niho pūrākau ōna nō te raiona kātua.

7 Kore ake i a ia tāku wāina,

ko tāku piki tīhorea ake e ia;

poto rawa te peha i a ia, ākiri rawa;

ko ōna manga meinga ana kia mā.

8 E tangi, kia rite ki te tamahine kua oti te whītiki ki te kākahu taratara,

e tangi ana ki te makau o tōna tamāhinetanga.

9 Kua whakakāhoretia te whakahere totokore me te ringihanga

i roto i te whare o Ihowā.

Kei te tangi ngā tohunga,

ngā minita a Ihowā.

10 Kua hē te māra,

kei te tangi te oneone;

nō te mea kua mate te wīti,

kua maroke te wāina hou,

kua kahakore te hinu.

11 Kia whakamā, e ngā kaingaki whenua;

auē, e ngā kaimahi wāina,

mō te wīti, mō te pārei;

kua kore nei hoki ngā hua o te māra.

12 Kua maroke te wāina,

kua pūtokitoki te piki;

ko te pamekaranete, ko te nīkau, ko te āporo –

ko ngā rākau katoa o te whenua, kua maroke;

kua maroke nei hoki te koa

i roto i ngā tamariki a te tangata.

He Karanga ki te Rēpenatā me te Īnoi

13 Tātua i a koutou ki te kākahu taratara, e tangi, e koutou e ngā tohunga;

auē, e ngā minita o te āta.

Haere mai, hei te mea taratara he kākahu mō koutou i te pō,

e ngā minita o tōku Atua.

Kua kore nei hoki te whakahere totokore

me te ringihanga i roto i te whare o tō koutou Atua.

14 Whakatapua he nohopuku,

karangatia he hui nui.

Whakaminea ngā kaumātua,

ngā tāngata katoa o te whenua,

ki te whare o Ihowā, o tō koutou Atua,

ka karanga ki a Ihowā.

15 Auē te mate o taua rā nei!

Kua tata hoki te rā o Ihowā,

ka rite hoki tōna putanga mai

ki te whakangaromanga a te Kaha Rawa.

16 He teka ianei kua hātepea atu te kai

i mua atu i ō tātou kanohi,

āe rā, te koa, me te whakamanamana

i roto i te whare o tō tātou Atua?

17 Kua pirau te purapura i raro i ngā pōkurukuru;

kua takoto kau ngā whare kai,

kua pākarukaru ngā whare wīti;

nō te mea kua ngingio te wīti.

18 Anō te auē o ngā kararehe!

Raruraru ana ngā kāhui kau

i te kore wāhi kai mā rātou;

āe rā, ko ngā kāhui hipi he noa iho.

19 E Ihowā, ka karanga ahau ki a koe.

Kua pau hoki i te ahi

ngā wāhi kai o te koraha,

kua wera i te mura

ngā rākau katoa o te pārae.

20 Āe rā, kei te tangi hoki ngā kararehe o te pārae ki a koe;

nō te mea kua maroke ngā awa wai,

kua pau hoki i te ahi

ngā wāhi kai o te koraha.

Sáskacsapás, az Úr napjának ábrázolója

1 Az Úrnak igéje, a mely lőn Jóelhez, a Petuel fiához. 2 Vének! halljátok meg ezt, és hallgassátok meg, e földnek minden lakói! Történt-é ilyen a ti időtökben, vagy a ti atyáitoknak idejében? 3 Beszéljétek el azt a ti fiaitoknak, és a ti fiaitok az ő fiaiknak, és azoknak fiai a következő nemzetségnek. 4 A mit a sáska meghagyott, megette a szöcskő; és a mit a szöcskő meghagyott, megette a cserebogár; és a mit a cserebogár meghagyott, megette a hernyó. 5 Serkenjetek fel részegek és sírjatok, és jajgassatok mind, ti borivók a mustért, mert elvétetett az a ti szátoktól! 6 Mert egy nép jött fel az én földemre, erős és megszámlálhatatlan; fogai, mint az oroszlán fogai, és agyarai, mint a nőstény oroszláné. 7 Pusztává tette szőlőmet; összetörte fügefáimat, mezítelenre hántotta és széjjelhányta; fehérlenek annak ágai. 8 Keseregj, mint a szűz, a ki gyászba öltözik az ő ifjúsága férjéért. 9 Kifogyott az étel- és italáldozat az Úrnak házából; gyászolnak a papok, az Úrnak szolgái. 10 Elpusztíttatott a mező, gyászol a föld; mert elpusztíttatott a gabona; kiszáradt a must; kiapadt az olaj. 11 Szégyenüljetek meg, ti szántóvetők; jajgassatok szőlőművesek: a búzáért és az árpáért; mert elveszett a mező aratása! 12 Elszáradt a szőlőtő; a fügefa elhervadt; a gránátfa, a datolyafa és az almafa, a mezőnek minden gyümölcsfája kiaszott. Bizony kiszáradott az öröm az emberek közül.

Kesergés és könyörgés

13 Öltsetek gyászt és sírjatok, ti papok! Jajgassatok, ti oltár szolgái; jőjjetek és háljatok gyászruhákban, Istenem szolgái; mert megvonatott az étel- és italáldozat Isteneteknek házától. 14 Szenteljetek bőjtöt, hirdessetek gyűlést; gyűjtsétek egybe a véneket, a földnek minden lakosát az Úrnak, a ti Isteneteknek házába, és kiáltsatok az Úrhoz. 15 Jaj ez a nap! Bizony közel van az Úrnak napja, és mint a pusztítás, úgy jön el a Mindenhatótól. 16 Hát nem szemünk láttára irtatott-é ki az élelem, az öröm és vígasság Istenünk házából?! 17 Elsenyvedtek a magvak barázdáik alatt, elpusztultak a gabonás házak, összedőltek a csűrök; mert kiaszott a gabona. 18 Mint nyög a barom! Megháborodtak a marha-csordák, mert nincs legelőjük; bűnhődnek még a juhnyájak is! 19 Hozzád kiáltok Uram, mert tűz emésztette meg a puszta virányait, és láng perzselte le a mező minden fáját. 20 A mező vadai is hozzád esengenek, mert kiszáradtak a vizeknek ágyai, és tűz emésztette meg a puszta virányait.