2 João 1

He Mihi

1 Nā te kaumātua,

Ki te wahine rangatira whiriwhiri rātou ko āna tamariki, e arohatia ponotia nei e ahau. Ehara i te mea e ahau anake, engari e ngā tāngata katoa kua mātau ki te pono, 2 he whakaaro hoki ki te pono e mau nei i roto i a tātou, ā e mau anō ki a tātou ake ake.

3 Kia tau ki a koutou te aroha noa, te mahi tohu, me te rangimārie, he mea nā te Atua Matua, nā te Ariki hoki, nā Īhu Karaiti, nā te Tama a te Matua, i runga anō i te pono, i te aroha.

Haere i tā te Atua Ture

4 Hari pū ahau nōku i kite i ētahi o āu tamariki e haere ana i runga i te pono, e whakarite ana i te ture kua hōmai ki a tātou e te Matua. 5 Nā, tēnei anō tāku kupu ki a koe, e tai, ehara i te ture hou tāku e tuhituhi atu nei ki a koe, engari, ko tērā i a tātou nō te tīmatanga, kia aroha tātou tētahi ki tētahi. 6 Ko te aroha hoki tēnei, kia haere tātou i runga i āna ture. Ko te ture anō tēnei, kia rite ki tā koutou i rongo ai i te tīmatanga, hei runga i tērā he haerenga mō koutou.

7 He tokomaha hoki te hunga whakapōhēhē kua tae mai ki te ao, kāhore nei i whakaae i haere mai a Īhu Karaiti i te kikokiko. Ko te kaiwhakapōhēhē tēnei, ko te anatikaraiti. 8 Kia whai whakaaro ki a koutou anō, kei maumauria ā tātou mahi, engari, kia tino nui te utu e riro i a tātou.

9 Ko te tangata e poka kē ana, kāhore nei e mau ki te ako a te Karaiti, kāhore te Atua i a ia. Ko te tangata e mau ana ki te ako a te Karaiti, kei tēnei te Matua me te Tama. 10 Ki te tae atu tētahi ki a koutou, ki te kore tēnei ako e kawea e ia, kaua ia e puritia ki te whare, kaua anō hoki e oha ki a ia; 11 ki te oha hoki tētahi ki a ia, ka uru ia ki āna mahi kino.

Poroporoaki

12 He maha ngā mea hei tuhituhinga atu māku ki a koutou, heoi kīhai ahau i pai kia tuhia atu ki te pepa, ki te mangumangu. Engari, e mea ana ahau tērā ahau e haere atu ki a koutou, ā, ka kōrero atu, he māngai, he māngai, kia tino nui ai tō tātou hari.

13 Tēnei te oha atu nei ki a koe, ngā tamariki a tōu teina whiriwhiri.

A hívő asszonynak és gyermekeinek

1 A presbiter a kiválasztott asszonynak és az ő gyermekeinek, a kiket én igazán szeretek, és nem csak én, hanem mindenki, a ki megismerte az igazságot. 2 Az igazságért, a mely megmarad bennünk, és velünk lesz mindörökké: 3 Kegyelem, irgalom, békesség legyen veletek az Atya Istentől, és az Úr Jézus Krisztustól az Atyának Fiától igazsággal és szeretettel.

Intés a befogadott igazságban való megmaradásra

4 Felettébb örültem, hogy olyanokat találtam gyermekeid között, a kik igazságban járnak, a mint parancsolatot vettünk az Atyától. 5 És most kérlek téged, Asszonyom, nem mintha új parancsolatot írnék néked, hanem, a melyet kezdettől fogva vettünk, hogy szeressük egymást! 6 És ez a szeretet, hogy járjunk az ő parancsolatai szerint. Ez a parancsolat, a mint kezdettől fogva hallottátok, hogy abban járjatok. 7 Mert sok hitető jött e világra, a kik nem vallják a Jézust testben megjelent Krisztusnak. Ez a hitető és az antikrisztus. 8 Vigyázzatok magatokra, hogy el ne veszítsük, a mit munkáltunk, hanem teljes jutalmat nyerjünk. 9 A ki félrelép és nem marad meg a Krisztus tudománya mellett, annak egynek sincs Istene. A ki megmarad a Krisztus tudománya mellett, mind az Atya, mind a Fiú az övé. 10 Ha valaki elmegy hozzátok és nem ezt a tudományt viszi, ne fogadjátok azt be házatokba, és azt ne köszöntsétek; 11 Mert a ki köszönti azt, részes annak gonosz cselekedeteiben. 12 Sok írni valóm volna néktek, de nem akartam papirossal és tintával, hanem reménylem, hogy elmegyek hozzátok, és szemtől szembe beszélhetünk, hogy örömünk teljes legyen. 13 Köszöntenek téged a te kiválasztott nőtestvérednek gyermekei. Ámen.