Daniel 11

1 "Ko ahau, i tū ake ahau i te tau tuatahi o Tariuha Meri, ki te whakaū, ki te whakakaha i a ia.

2 "Nā, ka whakaatu ahau ināianei ki a koe i te pono. Nanā, tērā e ara ake anō ētahi atu kīngi e toru i Pahia; ā, ko te tuawhā, ka nui noa atu ngā taonga i ō te katoa. Nā, kia kaha ia i ōna taonga, ka whakaohokia e ia te katoa ki te whawhai ki te kīngitanga o Kariki. 3 Nā tērā e tū ake tētahi kīngi mārohirohi, he nui tōna kīngitanga e kīngi ai ia, ā, ka mahia e ia tāna e pai ai. 4 Ā, ina tū ake ia, ka pakaru tōna kīngitanga, ka wehewehea atu ki ngā hau e whā o te rangi. Kāhore ia ki ō muri i a ia, e kore anō e rite ki tōna kīngitanga i kīngi ai ia; nō te mea ka hūtia atu tōna kīngitanga, mō ētahi atu anō ia ehara nei i ēnei.

5 "Nā, ka kaha te kīngi o te tonga, me tētahi o āna rangatira; ka neke ake anō tōna kaha ki runga ake i tō tērā, ā, ka kīngi; hei kīngitanga nui tōna kīngitanga. 6 Nā, i te mutunga o ngā tau ka honoa rāua, ka haere mai hoki te tamāhine a te kīngi o te tonga, ki te kīngi o te raki ki te whakarite tikanga. Otiia, e kore e mau i taua wahine te kaha o tōna ringa; e kore anō e tū te tāne me tōna ringa. Heoi, ka tukua atu te wahine, me te hunga nāna ia i kawe mai, me te matua tāne nāna nei ia, me tōna kaiwhakakaha i aua wā.

7 "Otiia tērā e tū ake tētahi i tōna wāhi, he manga nō ngā pakiaka o te wahine, ā, ka haere mai ki te taua, ka tomo ki te pā o te kīngi o te raki, ā, ka mahi i roto i a rātou, ka kaha anō. 8 Ka whakaraua anō e ia ō rātou atua, ā rātou whakapakoko whakarewa, ā rātou oko anō hoki e matenuitia ana, ngā mea hiriwa, ngā mea kōura, ka kawea ki Īhipa; ā, ka mutu tāna whawhai ki te kīngi o te raki mō ētahi tau. 9 Ā, ka haere ia ki te kīngitanga o te kīngi o te tonga, engari ka hoki anō ia ki tōna ake whenua.

10 "Nā, ka whawhai āna tama, ā, ka huihuia e rātou he ope, he maha ngā taua. Nā, ka haere mai aua ope, kei te waipuke te rite, ā, puta rawa atu. Ā, ka hoki rātou, ka whawhai, ā tae tonu ki tō tērā pā. 11 Nā, ka riri te kīngi o te tonga, ā, ka puta mai, ka whawhai ki a ia, arā, ki te kīngi o te raki; ā, he nui te ope e ara i tēnei, ā, ka hoatu te ope ki tō tērā ringa. 12 Ā, ka whakaarahia te ope, ka kake tōna ngākau; ā, ka whakatakā e ia ngā mano tini, otiia e kore ia e whai kaha. 13 Nā, ka hoki mai te kīngi o te raki, maha atu hoki i ō mua te ope e ara i a ia; ā, ka tae mai ia i te mutunga o ētahi wā, arā o ngā tau, he nui tāna ope, he nui ngā taonga.

14 "I aua wā he tokomaha e whakatika ki te kīngi o te tonga. Ka whakakake anō ngā tama tutū o tōu iwi, kia tutuki ai te kite rā; otiia ka taka rātou. 15 Heoi, ka haere mai te kīngi o te raki; ka haupūria ake anō he pukepuke e ia, ā, ka riro i a ia te pā he nui rawa nei te taiepa. E kore anō ngā ringa o te tonga e ū, e kore anō tāna iwi i whiriwhiri ai, kāhore he kaha e ū ai. 16 Otiia, ko tēnei ka haere mai nei ki a ia, ka mahia e ia tāna e pai ai, e kore anō tētahi e tū ki tōna aroaro. Nā, ka tū ia ki te whenua ātaahua, ā, kei tōna ringa te whakangaromanga. 17 Ka anga anō tōna mata, ka mea kia haere mai ia i runga i te kaha o tōna kīngitanga katoa, me te hunga tika anō hei hoa mōna; nā, ka mahi ia i tāna e pai ai. Ka hōmai anō e ia ki a ia te tamāhine a ngā wāhine, hei takakino māna. Otiia, e kore tērā e tū, e kore hoki e mahi mōna. 18 I muri i tēnei ka tahuri tōna mata ki ngā motu, ā, he maha e riro i a ia. Otiia, mā tētahi rangatira e mea kia mutu te ingoa kino e tāpaea ana e ia. Āe rā, ka meinga e ia tāna whakaingoa kino kia hoki ki a ia anō. 19 Kātahi tōna mata ka tahuri atu ki ngā pā o tōna whenua; otiia ka tūtuki ōna waewae, ā, ka hinga ia, kore ake e kitea.

20 "Kātahi ka tū ake i tōna wāhi tētahi māna e mea he kaitono takoha kia takahi i roto i te korōria o te kīngitanga. Otiia, kia torutoru ake ngā rā ka whakangaromia ai, kāhore he riri, kāhore hoki he whawhai. 21 Ka whakatika ake anō ki runga ki tōna wāhi tētahi tangata e whakahāweatia ana, ehara nei te korōria o te rangatiratanga i te mea hoatu ki a ia. Ka haere mai ia i te wā āta noho, ā, ka riro i a ia te kīngitanga, nā te patipati. 22 Ā, ka taupokina rātou e ngā ringa o te waipuke i tōna aroaro, mongamonga noa rātou; me te rangatira anō hoki o te kawenata. 23 I muri anō i tāna whakaaetanga kōrero ka mahi tinihanga ia. Ka haere mai hoki ia, ā, ka kaha, he torutoru anō hoki āna tāngata. 24 Hei te wā āta noho ka tae mai ia ki ngā wāhi mōmona rā anō o te kāwanatanga; ka mahia e ia ngā mea kīhai i mahia e ōna mātua, e ngā mātua o ōna mātua; ka tītaria anō e ia ngā mea parakete, ngā mea pāhua, ngā taonga, ki roto ki a rātou. Āe rā, ka whakaaroa anō e ia ōna whakaaro mō ngā pā, ā, kia taka rā anō tētahi tāima.

25 "Ka whakaohokia anō e ia tōna kaha me tōna māia ki te whawhai ki te kīngi o te tonga, he nui te ope; ka oho anō hoki te kīngi o te tonga, ka whawhai, he ope nui atu, he kaha atu; otiia e kore ia e tū. Nō te mea ka whakaaroa e rātou he whakaaro kino mōna. 26 Inā, ka pakaru ia i te hunga i kai i tāna wāhi kai, ko te taua hoki a tērā kei te waipuke te rite. He tokomaha anō e hinga, mate rawa. 27 Nā, ko ēnei kīngi tokorua, ko ō rāua ngākau ka mea mō te kino, ā, ka kōrero teka rāua i te tēpu kotahi; otiia kāhore he painga; ka noho tonu mai hoki te mutunga, hei te wā i whakaritea. 28 Hei reira ia ka hoki ki tōna whenua me ngā taonga maha; ā, ko tōna ngākau ka mea ki te takahi i te kawenata tapu; ka mahi ia i tāna e pai ai, ā, ka hoki atu ki tōna whenua.

29 "I te wā i whakaritea ka hoki ia, ā, ka haere mai ki te tonga; otiia e kore e rite tō muri nei ki tō mua rā. 30 Nō te mea ka rere mai ngā kaipuke o Kitimi ki te whawhai ki a ia. Nā, ka pōuri ia, ā, ka hoki, ka riri ki te kawenata tapu, ā, ka mahi ia i tāna e pai ai; ā, ka tino hoki ia, ka whai whakaaro ki te hunga i whakarērea ai te kawenata tapu.

31 "Ka ara anō ētahi ringa hei whakauru mōna, ā, ka whakapokea te wāhi tapu, arā te wāhi kaha, ka whakakāhoretia anō e rātou te patunga tapu, te mea tūturu, ka tū anō i a rātou te mea whakarihariha, te mea whakangaro. 32 Nā, ko te hunga e mahi kino ana ki te kawenata ka whakangaua kētia e ia, he mea whakapati nāna; ko te hunga ia e mōhio ana ki tō rātou Atua, ka kaha rātou, ka mahi i ngā mahi.

33 "Nā, ko te hunga whakaaro nui i roto i te iwi, he tokomaha a rātou e whakaako ai. Otiia, he maha ngā rā e hinga ai rātou i te hoari, i te mura, i te whakarau, i te pāhua. 34 Ā, ka hinga rātou, ka āwhinatia mai rātou, he iti ia te āwhina. He tokomaha ia e piri ki a rātou, he mea whakapati. 35 Ka hinga anō ētahi o te hunga mātau, he mea e tahia ai tō rātou para, e pokekore ai, e mā ai rātou, ā taea noatia te wā a te whakamutunga. Nō te mea ko taua mea mō te wā rā anō i whakaritea.

36 "Ka mahia anō e te kīngi tāna e pai ai; ka whakaneke ake anō i a ia, ka whakanui i a ia ki runga ake i ngā atua katoa, he whakamīharo anō āna whakapehapeha mō te Atua o ngā atua. Ka kake anō ia, taea noatia te whakapōtonga o te riri. Ka mahia hoki te mea i whakaritea. 37 E kore anō ia e whai whakaaro ki ngā atua o ōna mātua, e hiahia rānei ki te wahine, e kore anō e whai whakaaro ki tētahi atua. Nō te mea ko ia tāna e whakanui ai ki runga ake i te katoa. 38 Otiia, i tōna wāhi anō ka whakahōnoretia e ia te atua o ngā wāhi kaha; he atua kīhai i mōhiotia e ōna mātua tāna e whakahōnore ai ki te kōura, ki te hiriwa, ki te kōhatu utu nui, ki ngā mea e matenuitia ana. 39 Ko tāna tēnei e mea ai i ngā wāhi tino kaha, ā, ko tōna hoa ko tētahi atua kē. Ko te tangata e whakaae ana ki a ia ka whakanuia e ia ki te korōria. Ā, ka meinga rātou e ia hei kāwana mō ngā tāngata tokomaha ka wehewehea anō hoki e ia te whenua mō tētahi utu."

Te Wā o te Mutunga

40 "Ā, i ngā wā o te mutunga ka whawhai te kīngi o te tonga ki a ia; ā, ka kōkiri mai te kīngi o te raki ānō he paroro te rite, me ngā hāriata, me ngā kaieke hōiho, me ngā kaipuke maha; ā, ka tomo ia ki ngā whenua, ka pāha me te waipuke, ā, tika tonu atu. 41 Ka tae anō ia ki te whenua ātaahua, ā, he maha ngā whenua e hinga. Ko ēnei ia e mawhiti i roto i tōna ringa, ko Ēroma, ko Moapa, ko ngā upoko o ngā tama a Āmona. 42 Ka totoro anō tōna ringa ki ngā whenua; e kore anō te whenua o Īhipa e mawhiti. 43 Otiia, ka noho ko ia hei rangatira mō ngā taonga, arā mō te kōura, mō te hiriwa, mō ngā mea katoa o Īhipa e matenuitia ana; ā, ka whai ngā Rūpimi me ngā Etiopiana i ōna takahanga. 44 Otiia, ka raruraru ia i ngā kōrero i te rāwhiti, i te raki; nā, he nui te riri e puta mai ai ia, ā, he tokomaha ana e whakangaro ai, e huna ai. 45 Ā, ka whakatūria e ia ngā tēneti o tōna whare kīngi, ki waenganui o te moana, o te maunga tapu ātaahua; otiia ka tae ia ki tōna mutunga, kāhore hoki he āwhina mōna."

Jövendölés a perzsa királyokról, Nagy Sándorról, az egyiptomi és siriai királyokról és kivált Antiochus Epifánesről, az antikrisztus példányképéről

1 Én is a méd Dárius első esztendejében mellette állék, hogy őt támogassam és segítségére legyek. 2 És most igazságot jelentek néked: Ímé, még három király támad Persiában, és a negyedik meggazdagul nagy gazdagsággal mindenki felett, és mikor hatalomhoz jut az ő gazdagsága által, mindent megmozdít Görögország ellen. 3 És támad egy erős király és uralkodik nagy hatalommal és tetszése szerint cselekszik. 4 De alighogy támadt, megrontatik az ő országa és elosztatik az égnek négy tája szerint, de nem száll az ő maradékira, és nem az ő hatalma szerint, a melylyel ő uralkodott, mert szétszaggattatik az ő birodalma, és másoknak adatik ezeken kivül. 5 És elhatalmasodik a déli király, de az ő vezérei közül is egyik, és ez hatalmat vesz rajta és uralkodik, nagy uralkodás lesz az ő uralkodása. 6 És esztendők mulva szövetkeznek, és a déli király leánya az északi királyhoz megy, hogy békéltessen, de a kar erejét meg nem tarthatja, és ő sem áll meg, sem az ő karja, hanem kiszolgáltatják őt és az ő kisérőit és az ő nemzőjét és azt, a ki őt egy ideig gyámolította. 7 De támad helyébe az ő gyökerének csemetéje közül, a ki a had ellen jön majd, és tör az északi király erősségeire, és azokat megszállja és beveszi. 8 És azoknak isteneit is bálványaikkal és drága arany- és ezüstedényeikkel együtt fogságba viszi Égyiptomba, és néhány esztendeig erősebb lesz, mint az északi király. 9 Ez ugyan bemegy a déli király országába, de visszatér az ő földére. 10 De az ő fiai fegyverkeznek és sok nagy sereget gyűjtenek, és hirtelen jön és beözönlik, és átmegy és visszatér, és hadakoznak mind az ő erősségéig. 11 És felháborodik a déli király, és kimegy és megütközik vele, az északi királylyal, és az nagy sokaságot állít fel, de ez a sokaság annak a kezébe adatik. 12 És a mint a sokaság elfogatott: felfuvalkodik annak szíve, és sok ezeret letipor; még sem lesz hatalmas. 13 Mert az északi király visszatér, és az előbbinél nagyobb sokaságot állít; néhány esztendő mulva nagy sereggel és nagy készlettel jő bizony. 14 És azokban az időkben sokan támadnak a déli király ellen, a te néped erőszakos fiai is felkelnek, hogy beteljesítsék a látomást, de elhullanak. 15 Mert eljő észak királya, és töltést emel és beveszi az erősített várost; és délnek seregei meg nem állnak, sem az ő válogatott népe, és semmi erő nem bír ellene állni. 16 És az, a ki reátört, a maga tetszése szerint cselekszik, és senki sem lesz, a ki ellene álljon, és megállapodik a dicső földön, és megsemmisül az az ő kezétől. 17 Azután maga elé tűzi, hogy bemegy az ő egész országának erejével, és békés szándékot mutat, és leányasszonyt ad néki feleségül, hogy megrontsa, de az nem áll meg és nem tart vele. 18 És fordítja orczáját a szigetekre, és sokat elfoglal; de az ő gyalázatosságának véget vet egy vezér, a mellett, hogy megfizet néki az ő gyalázatosságáért. 19 És fordítja orczáját a maga országának erősségeire, és meghanyatlik, elesik és nem találtatik meg. 20 Ennek helyébe jön az, a ki adószedőt jártat végig az ország dicső földén, de rövid időn megrontatik, noha nem haraggal, sem viadalban. 21 És ennek helyébe egy útálatos áll, a kire nem teszik az ország ékességét; hanem alattomban jő, és hízelkedéssel jut az országhoz. 22 És a beözönlő seregek elárasztatnak az ő orczája előtt és megtöretnek; még egy szövetséges fejedelem is. 23 Mert a vele való megbarátkozás óta csalárdul cselekszik ellene, és reátör és győzedelmet vesz rajta kevés néppel. 24 Alattomban még az ország gazdag részeibe is behatol, és azt cselekszi, a mit nem cselekedtek sem az ő atyái, sem az ő atyáinak atyái: zsákmányt, prédát és gazdagságot tékozol előlők, és az erősségek ellen is cselt kohol, de csak egy ideig. 25 És felindítja az ő erejét és szívét a déli király ellen nagy sereggel, és a déli király is hadra készül nagy sereggel és igen erőssel, de meg nem állhat, mert cselt koholtak ellene. 26 És a kik az ő ételét eszik, megrontják őt, és az ő serege elszéled, és sokan elhullanak seb miatt. 27 De ennek a két királynak szíve is gonoszt forral, és egy asztalnál hazugságot szólnak egymásnak; de siker nélkül, mert a vég még bizonyos időre elmarad. 28 Azért visszatér az ő földére nagy gazdagsággal; de az ő szíve a szent szövetség ellen van, és ellene tesz, és újra visszatér az ő földére. 29 Bizonyos időben megjő, és délre megy: de nem lesz utolszor úgy, mint először volt. 30 Mert kitteus hajók jőnek ellene és megijed, és visszatér és dühöng a szent szövetség ellen és cselekszik ellene; visszatér és ügyel azokra, a kik elhagyják a szent szövetséget. 31 És seregek állanak fel az ő részéről, és megfertéztetik a szenthelyet, az erősséget, és megszüntetik a mindennapi áldozatot, és felteszik a pusztító útálatosságot. 32 És a kik gonoszul cselekesznek a szövetség ellen, azokat hitszegésre csábítja hizelkedésekkel; ellenben az Istenét ismerő nép felbátorodik és cselekeszik. 33 És a nép értelmesei sokakat oktatnak, de hullanak fegyver és tűz miatt, fogság és rablás miatt napokig. 34 És miközben elhullanak, megsegíttetnek kicsiny segítséggel, és sokan csatlakoznak hozzájok képmutató beszédekkel. 35 És elhullanak az értelmesek közül is, hogy megpróbáltassanak, megtisztíttassanak és megfehéríttessenek a vég idejéig; mert a rendelt idő még hátra van. 36 És a király a maga tetszése szerint cselekszik és felfuvalkodik és felmagasztalja magát minden isten felett, és az istenek Istene ellen is vakmerőn szól, és szerencsés lesz, mígnem betelik a harag; mert a mi elhatároztatott, az végre is hajtatik. 37 Nem gondol atyáinak isteneivel, nem gondol az asszonyok kedvenczével, és egy istennel sem; hanem mindennek fölibe magasztalja magát. 38 De a helyett tiszteli az erődök istenét annak helyén; és azt az istent, a kit nem ismertek az ő atyái, tiszteli aranynyal, ezüsttel, drágakövekkel és becses ajándékokkal. 39 És az erődített városokban így teszen az idegen istenek nevében: a ki hódol, annak dicsőségét megsokasítja és sokak felett ad nékik hatalmat; a földet elosztja jutalom gyanánt. 40 De a vég idején összetűz vele a déli király, és mint a forgószél, úgy megy reá az északi király szekerekkel, lovasokkal és sok hajóval, és betör az országokba, elözönli és végigjárja azokat. 41 És bemegy a dicső földre, és sokan elesnek; de ezek megszabadulnak az ő kezéből: Edom, Moáb és az Ammon fiainak színe-java. 42 És kezeit az országokra veti, és Égyiptom földe meg nem menekedhetik. 43 És ura lesz Égyiptom arany- és ezüst-kincseinek és minden drágalátos javainak; libiabeliek és szerecsenek is lesznek az ő kíséretében. 44 De megriasztják őt napkeletről és északról való hírek, és kivonul nagy haraggal, hogy elveszessen és megöljön sokakat. 45 És felvonja az ő sátor-palotáját a tengerek és a dicső szent hegy között; és végére jut, és senki sem segít rajta.