Mateus 17

Te Whakaahua Kētanga

1 Ā, ka pahure ngā rā e ono, ka mau a Īhu ki a Pita, ki a Hēmi rāua ko tōna teina ko Hoani, nā, kawea ana rātou e ia ki runga ki tētahi maunga tiketike ki te wāhi motu kē. 2 Ā, ka puta kē tōna āhua i tō rātou aroaro; whiti tonu tōna mata me te rā, mā tonu ōna kākahu me te mārama.

3 Nā, ka kitea e rātou a Mohi rāua ko Irāia e kōrerorero ana ki a ia. 4 Kātahi ka oho a Pita, ka mea ki a Īhu, "E te Ariki, he pai kia noho tātou i konei; ki te pai koe, mā mātou e hanga ētahi wharau ki konei kia toru; kia kotahi mōu, kia kotahi mō Mohi, kia kotahi mō Irāia."

5 I a ia anō e kōrero ana, nā, ka taumarumaru iho te kapua mārama i runga i a rātou; nā, he reo nō te kapua e mea ana, "Ko tāku Tama tēnei i aroha ai, ko tāku i āhuareka ai; whakarongo ki a ia!"

6 A, nō ka rongo ngā ākonga, ka takoto tāpapa rātou, he nui hoki tō rātou wehi. 7 Nā, ka haere a Īhu, ka pā ki a rātou, ka mea, "Whakatika, kaua e wehi." 8 Ā, nō ka ara ake ō rātou kanohi, kāhore he tangata i kitea e rātou, ko Īhu anake.

9 Nā, i a rātou e heke iho ana i te maunga, ka whakatūpato a Īhu i a rātou, ka mea, "Kaua e kōrerotia ki te tangata te mea i kitea nei, kia ara ake rā anō te Tama a te tangata i te hunga mate."

10 Ā, ka ui āna ākonga ki a ia ka mea, "He aha ngā karaipi ka mea ai, ko Irāia kia mātua puta mai?"

11 Nā, ka whakahoki a Īhu, ka mea ki a rātou, "Ko Irāia anō e mātua puta hei whakatika i ngā mea katoa. 12 Ko tāku ia tēnei ki a koutou, kua tae noa mai a Irāia, ā, kīhai rātou i mōhio ki a ia, heoi, meatia ana e rātou ki a ia tā rātou i pai ai. E pērā anō te Tama a te tangata te mamae i a rātou." 13 Kātahi ka mōhio ngā ākonga ko Hoani Kaiiriiri tāna i kōrero ai ki a rātou.

Ka Whakaorangia e Īhu tētahi Tamaiti mau Rēwera

14 Ā, nō ka tae rātou ki te mano, ka haere mai ki a ia tētahi tangata, ka tūturi ngā turi ki a ia, ka mea, 15 "E te Ariki, kia aroha ki tāku tama; he haurangi hoki ia, he kino tōna mamae; he maha hoki ōna hinganga ki te kāpura, he maha ki te wai. 16 Ā, i kawea ia e ahau ki āu ākonga, heoi, kīhai ia i taea te whakaora e rātou."

17 Nā, ka oho a Īhu, ka mea, "E te uri whakapono kore, parori kē, kia pēhea te roa o tōku noho ki a koutou? Kia pēhea te roa o tōku manawanui ki a koutou? Kawea mai ia ki konei, ki ahau." 18 Nā, ka rīria te rēwera e Īhu; ā, puta ana i roto i a ia; ā, ora ake te tamaiti i taua wā pū anō.

19 Me i reira ka haere puku ngā ākonga ki a Īhu, ka mea, "He aha rā tē āhei ai i a mātou te pei i a ia ki waho?"

20 Nā, ka mea a Īhu ki a rātou:

"Nā tō koutou whakapono iti; he pono hoki tāku e mea nei ki a koutou, ki te mea he whakapono tō koutou, pērā me tō te pua nanī te rahi, e mea koutou ki tēnei maunga, ‘Neke atu i konei ki tērā wāhi’; ā, ka neke; kāhore hoki he mea e kore e taea e koutou. 21 Otirā, e kore e puta noa te pēnā, mā te īnoi anake mā te nohopuku."

Ka Kōrero anō a Īhu mō Tōna Matenga

22 Ā, i a rātou e noho ana i Karirī, ka mea a Īhu ki a rātou, "Meāke tukua te Tama a te tangata ki ngā ringa o ngā tāngata; 23 ā, ka whakamatea e rātou, ā, i te toru o ngā rā ka ara." Ā, nui atu tō rātou pōuri.

Me Hoatu te Takoha Temepara

24 Ā, nō tō rātou taenga ki Kaperenauma, ka haere mai ki a Pita ngā kaikohikohi i te hāwhe hekere, ka mea, "E kore ianei tōu Kaiwhakaako e hōmai i te hāwhe hekere?"

25 Ka mea ia, "E hoatu anō."

Ā, nō ka tapoko ia ki te whare, ko Īhu kua kōrero ki a ia, kua mea, "E pēhea ana tōu whakaaro, e Haimona? E tangohia ana e ngā kīngi o te ao ngā takoha taonga me te takoha tangata i a wai? I ā rātou ake tama, i a ngā tāngata kē rānei?"

26 Ka mea a Pita ki a ia, "I a ngā tāngata kē."

Nā, ko te kīanga a Īhu ki a ia, "Ha, pēnā ka haere noa ngā tamariki. 27 Ahakoa rā, kei whai take hē mai rātou ki a tātou, haere ki te moana, piua tētahi matau, ā, ka eke te ika mātāmua, tangohia; nā, ka whakatuwhera i tōna māngai, ka kite ai koe i tētahi moni, tangohia tēnā, ka hoatu ki a rātou, hei mea mōku, mōu."

Krisztus megdicsőülése

1 És hat nap mulva magához vevé Jézus Pétert, Jakabot és ennek testvérét Jánost, és felvivé őket magokban egy magas hegyre. 2 És elváltozék előttök, és az ő orczája ragyog vala, mint a nap, ruhája pedig fehér lőn, mint a fényesség. 3 És ímé megjelenék ő nékik Mózes és Illés, a kik beszélnek vala ő vele. 4 Péter pedig megszólalván, monda Jézusnak: Uram, jó nékünk itt lennünk. Ha akarod, építsünk itt három hajlékot, néked egyet, Mózesnek is egyet, Illésnek is egyet. 5 Mikor ő még beszél vala, ímé, fényes felhő borítá be őket; és ímé szózat lőn a felhőből, mondván: Ez az én szerelmes Fiam, a kiben én gyönyörködöm: őt hallgassátok. 6 És a tanítványok a mint ezt hallák, arczra esének és igen megrémülének. 7 Jézus pedig hozzájok menvén, illeté őket, és monda: Keljetek fel és ne féljetek! 8 Mikor pedig szemeiket fölemelék, senkit sem látának, hanem csak Jézust egyedül. 9 És mikor a hegyről alájövének, megparancsolá nékik Jézus, mondván: Senkinek se mondjátok el a mit láttatok, míg fel nem támadt az embernek Fia a halálból. 10 És megkérdezék őt az ő tanítványai, mondván: Miért mondják tehát az írástudók, hogy előbb Illésnek kell eljőnie? 11 Jézus pedig felelvén, monda nékik: Illés bizony eljő előbb, és mindent helyreállít; 12 De mondom néktek, hogy Illés immár eljött, és nem ismerék meg őt, hanem azt mívelék vele, a mit akarának. Ezenképen az ember Fiának is szenvednie kell majd ő tőlük. 13 Ekkor megértették a tanítványok, hogy Keresztelő Jánosról szóla nékik.

A kórságos meggyógyítása

14 És mikor a sokasághoz értek, egy ember jöve hozzá, térdre esvén ő előtte, 15 És mondván: Uram, könyörülj az én fiamon, mert holdkóros és kegyetlenül szenved; mivelhogy gyakorta esik a tűzbe, és gyakorta a vízbe. 16 És elvittem őt a te tanítványaidhoz, és nem tudták őt meggyógyítani. 17 Jézus pedig felelvén, monda: Óh hitetlen és elfajult nemzetség! vajjon meddig leszek veletek? vajjon meddig szenvedlek titeket? Hozzátok őt ide nékem. 18 És megdorgálá őt Jézus, és kiméne belőle az ördög; és meggyógyula a gyermek azon órától fogva. 19 Ekkor a tanítványok magukban Jézushoz menvén, mondának néki: Mi miért nem tudtuk azt kiűzni? 20 Jézus pedig monda nékik: A ti hitetlenségetek miatt. Mert bizony mondom néktek: Ha akkora hitetek volna, mint a mustármag, azt mondanátok ennek a hegynek: Menj innen amoda, és elmenne; és semmi sem volna lehetetlen néktek. 21 Ez a fajzat pedig ki nem megy, hanemha könyörgés és bőjtölés által.

Jézus másodszor jelenti szenvedéseit

22 Mikor pedig Galileában jártak vala, monda nékik Jézus: Az ember Fia emberek kezébe adatik; 23 És megölik őt, de harmadnapon föltámad. És felettébb megszomorodának.

A templomadó

24 Mikor pedig eljutottak vala Kapernaumba, a kétdrakma-szedők Péterhez menének és mondának néki: A ti mesteretek nem fizeti-é a kétdrakmát? 25 Monda: Igen. És mikor beméne a házba, megelőzé őt Jézus, mondván: Mit gondolsz Simon? A föld királyai kiktől szednek vámot vagy adót? a fiaiktól-é, vagy az idegenektől? 26 Monda néki Péter: Az idegenektől. Monda néki Jézus: Tehát a fiak szabadok. 27 De hogy őket meg ne botránkoztassuk, menj a tengerre, vesd be a horgot, és vond ki az első halat, a mely rá akad: és felnyitván a száját, egy státert találsz benne: azt kivévén, add oda nékik én érettem és te éretted.