Mateus 13

Te Kupu Whakarite mō te Kairui

1 I taua rā i haere atu a Īhu i te whare, ka noho ki te taha o te moana. 2 Nā, he rahi te hui i huihui ki a ia, ā, ka eke ia ki te kaipuke noho ai; i te takutai anō te hui katoa e tū ana. 3 Ā, he maha āna kōrero ki a rātou, he mea whakarite; i mea ia:

"Nā, i haere te kairui ki te rui. 4 Ā, i a ia e rui ana, ka ngahoro ētahi o ngā purapura ki te taha o te ara, ā, ko te rerenga mai o ngā manu, kainga ake. 5 Ko ētahi i ngahoro ki ngā wāhi kāmaka, ki ngā wāhi kīhai i nui te oneone; nā, pihi tonu ake, kāhore hoki i hōhonu te oneone. 6 Ā, nō te whitinga o te rā, ngaua iho; ā, nō te mea kāhore he pūtake, memenge noa iho. 7 Ko ētahi i ngahoro ki roto ki ngā tātarāmoa; ā, nō te tupunga ake o ngā tātarāmoa, kōwaowaotia ana ngā purapura; 8 Ko ētahi i ngahoro ki te oneone pai, ā, ka hua, nō ētahi kotahi rau, nō ētahi e ono tekau, nō ētahi e toru tekau.

9 "Ki te whai taringa tētahi hei whakarongo, kia rongo ia."

Te Take o ngā Kupu Whakarite

10 Ā, ka haere ngā ākonga, ka mea ki a ia, "He aha koe i kōrero whakarite tonu ai ki a rātou?"

11 Nā, ka whakahoki ia ki a rātou, ka mea, "Nō te mea kua hoatu ki a koutou te mātauranga ki ngā mea ngaro o te rangatiratanga o te rangi, ki a rātou ia kāhore i hoatu. 12 Ki te whai mea hoki tētahi, ka hoatu anō ki a ia, ā, ka maha atu ana. Ki te kāhore ia he mea a tētahi, ka tangohia i a ia āna ake. 13 Nā reira ēnei kupu whakarite āku ki a rātou; nō te mea ‘kite rawa rātou, ā, kāhore e kite; rongo rawa, kāhore hoki e mātau.’ 14 Ā, ka rite i a rātou te poropititanga a Ihāia, e mea nei:

‘Rongo noa koutou,

kāhore e mātau;

titiro noa koutou,

kāhore e kite.

15 Kua mātotoru hoki te ngākau o tēnei iwi,

kua pūhoi ngā taringa ki te whakarongo,

ko ngā kanohi kua oti te whakamoe e rātou;

kei kite ō rātou kanohi,

kei rongo ngā taringa,

ā, ka mātau te ngākau, nā, ka tahuri rātou,

ā, ka whakaorangia e ahau.’

16 Ka koa ia ō koutou kanohi, nō te mea ka kite; ō koutou taringa hoki, nō te mea ka rongo. 17 He pono hoki tāku e mea nei ki a koutou, he tokomaha ngā poropiti me ngā tāngata tika i hiahia kia kite i ngā mea e kite nei koutou, ā, kāhore i kite; kia rongo hoki i ngā mea e rongo nei koutou, ā, kāhore i rongo."

Te Take o ngā Kupu Whakarite

18 "Nā, whakarongo ki te kupu i whakaritea ki te kairui. 19 Ki te rongo tētahi ki te kupu o te rangatiratanga, ā, e kore e mātau, nā, ka haere mai te wairua kino, ka kapo i te mea ka oti nā te rui ki tōna ngākau. Ko te tangata tēnei i ngā purapura i te taha o te ara. 20 Ko te tangata ia i ngā purapura i ngā wāhi kōhatu, ko te tangata i rongo ki te kupu, ā, hohoro tonu te tango, hari tonu; 21 Otiia, kāhore ōna pakiaka i roto i a ia, e mau noa ana mō te wā poto, ā, nō te pānga o te whakapāwera, o te whakatoi rānei, mō te kupu, nā hē tonu iho. 22 Ko te tangata i ngā purapura i waenga tātarāmoa, ko te tangata tēnā i rongo ki te kupu; ā, ko te whakaaronga ki tēnei ao, me te hangarau o ngā taonga, hei whakakōwaowao i te kupu, ā, kore ake he hua. 23 Ko te tangata ia i ngā purapura i te oneone pai, ko te tangata e rongo ana ki te kupu, ā, e mātau ana; ā, ka whai hua, ea ake, nō tētahi kotahi rau, nō tētahi e ono tekau, nō tētahi e toru tekau."

Te Kupu Whakarite mō ngā Taru Kino

24 Tēnei ake anō tētahi kupu whakarite i makā e ia ki a rātou, i mea ia: "Ka rite te rangatiratanga o te rangi ki tētahi tangata i rui i te purapura pai ki tāna māra. 25 Ā, i ngā tāngata e moe ana, ka haere mai tōna hoariri, ruia iho he taru kino ki waenga wīti, ā, haere ana. 26 Ā, nō ka pihi ake te rau, ka hua, kātahi ka kitea hoki ngā taru. 27 Nā, ka haere mai ngā pononga a taua rangatira, ka mea ki a ia, ‘E mara, kīhai ianei koe i rui i te purapura pai ki tāu māra? Nō hea rā ōna taru?’

28 "Nā, ka kī atu ia ki a rātou, ‘Nā te hoariri tēnei i mea.’ Kātahi, ka mea ngā pononga ki a ia, ‘E pai rānei koe kia haere mātou ki te whakawhāiti i aua taru?’ 29 Ā, ka mea ia, ‘Kāhore; kei hūtia ngātahitia te wīti ina whakawhāititia ngā taru. 30 Tukua kia tupu tahi, ā taea noatia te kotinga; ā, i te wā o te kotinga ka mea ahau ki ngā kaikokoti, Mātua whakawhāiti i ngā taru, ka paihere ai hei paihere kia tahuna; ko te wīti ia me kohi ki tōku whare wīti.’ "

Te Kupu Whakarite mō te Pua Nanī

31 Tēnei ake anō tētahi kupu whakarite i makā e ia ki a rātou, i mea ia: "He rite te rangatiratanga o te rangi ki te pua nanī, i kawea e te tangata, i ruia ki tāna māra. 32 He iti rawa ia i ngā purapura katoa, ā, ka tupu, ko ia te nui rawa o ngā otaota, ā, whakarākau ana, nō ka rere mai ngā manu o te rangi, ka noho ki ōna manga."

Te Kupu Whakarite mō te Rēwena

33 Tēnei ake anō tētahi kupu whakarite i kōrerotia e ia ki a rātou: "He rite te rangatiratanga o te rangi ki te rēwena i tangohia e tētahi wahine, ā, whaongia ana ki roto ki ngā mēhua parāoa e toru, nō ka rēwenatia katoatia."

Te Mahinga a Īhu ki ngā Kupu Whakarite

34 Ko ēnei mea katoa i kōrerotia e Īhu ki te mano, he mea whakarite; ā, heoi anō āna kupu ki a rātou he kupu whakarite anake. 35 I rite ai tā te poropiti i kōrero ai, i mea ai:

"E puaki i tōku māngai ngā kupu whakarite;

ka kōrerotia e ahau ngā mea

i ngaro nō te tīmatanga rā anō o te ao."

Ka Whakamārama a Īhu i te Kupu Whakarite o ngā Taru Kino

36 Kātahi ka mahue i a Īhu te mano, ka tomo ia ki te whare. Nā, ka haere mai āna ākonga ki a ia, ka mea, "Whakaaturia mai ki a mātou te kupu i whakaritea ki ngā taru i te māra."

37 Nā, ka whakahoki ia, ka mea ki a rātou, "Ko te kairui o te purapura pai ko te Tama a te tangata. 38 Ko te māra ko te ao; ko te purapura pai ko ngā tamariki o te rangatiratanga; ngā taru ko ngā tamariki a te kino; 39 ko te hoariri i ruia ai ko te rēwera; te kotinga ko te mutunga o te ao; ngā kaikokoti ko ngā anahera.

40 "Nā, e huihuia ana ngā taru, e tahuna ana ki te ahi; ka pērā anō i te mutunga o tēnei ao. 41 Ka tono te Tama a te tangata i āna anahera ki te huihui i roto i tōna rangatiratanga i ngā mea katoa e tūtuki ai te waewae, i ngā kaimahi anō i te kino; 42 ā, ka makā e rātou ki roto ki te oumu ahi; ko te wāhi tērā o te tangi me te tetēā o ngā niho. 43 Ko reira te hunga tika whiti ai me te rā i te rangatiratanga o tō rātou Matua. Ki te whai taringa tētahi hei whakarongo, kia rongo ia."

Te Kupu Whakarite o te Taonga Huna

44 "He rite anō te rangatiratanga o te rangi ki te taonga i hunā ki te māra; nō te kitenga a tētahi tangata, nā, ka hunā e ia, ā haere ana, he koa hoki nōna, nā hokona ana āna mea katoa, ā, hokona ana mai taua māra māna."

Te Kupu Whakarite o te Peara

45 "He rite anō te rangatiratanga o te rangi ki te kaihokohoko, e rapu ana i ngā peara papai. 46 Ā, nō tōna kitenga i tētahi peara utu nui, haere ana, hokona ana āna mea katoa, ā, hokona ana mai taua peara māna."

Te Kupu Whakarite o te Kupenga

47 "He rite anō te rangatiratanga o te rangi ki te kupenga i tukua ki te moana, ā, haoa ana he ika o ia āhua, o ia āhua. 48 Ā, ka kī, ka kūmea ki uta, ā, noho ana, kohikohia ana ngā ika papai ki ngā kete, ko ngā mea kikino ia i ākiritia ki waho. 49 Ka pērā anō a te mutunga o te ao. Ka haere ngā anahera, ka wehewehe i te hunga kino i roto i te hunga tika, 50 ā, ka maka i a rātou ki roto ki te oumu ahi; ko te wāhi tērā o te tangi, o te tetēā o ngā niho."

He Tikanga Hou, he Tikanga Tawhito

51 Ka mea a Īhu ki a rātou, "Kua mātau rānei koutou ki ēnei mea katoa?"

Ka mea rātou ki a ia, "Āe, e te Ariki."

52 Nā, ka mea ia ki a rātou, "Koia te karaipi, i ākona ki te rangatiratanga o te rangi, i rite ai ki tētahi rangatira whare e whakaputa mai ana i ngā mea hou, i ngā mea tawhito, i roto i tāna toa."

Te Whakahāweatanga i a Īhu i Nahareta

53 Ā, ka mutu ēnei kupu whakarite a Īhu, ka haere atu ia i reira. 54 Ā, ka tae ki tōna kāinga tupu ka ako i a rātou i roto i tō rātou whare karakia, ā, mīharo noa rātou, ka mea, "Nō hea ēnei whakaaro nui me ngā merekara a tēnei tangata? 55 Ehara ianei tēnei i te tama a te kāmura? He teka ianei ko Meri te ingoa o tōna whaea? Ko Hēmi hoki rātou ko Hōhepa, ko Haimona, ko Hūrā, ōna tēina? 56 Me ōna tuāhine, kāhore ianei rātou katoa i a tātou nei? Nō hea rā ēnei mea katoa a tēnei tangata?" 57 Heoi, ka hē rātou ki a ia.

Otirā, ka mea a Īhu ki a rātou, "Kei tōna kāinga, kei tōna whare anake te poropiti hapa ai i te hōnore." 58 Ā, kīhai i maha ngā merekara i meatia e ia ki reira, i tō rātou whakapono kore hoki.

Hét példázat az Isten országáról

1 Azon a napon kimenvén Jézus a házból, leüle a tenger mellett. 2 És nagy sokaság gyülekezék ő hozzá, annyira, hogy ő a hajóba méne leülni; az egész sokaság pedig a parton áll vala. 3 És sokat beszéle nékik példázatokban, mondván: Ímé kiméne a magvető vetni, 4 És a mikor ő vet vala, némely mag az útfélre esék; és eljövén a madarak, elkapdosák azt. 5 Némely pedig a köves helyre esék, a hol nem sok földje vala; és hamar kikele, mivelhogy nem vala mélyen a földben. 6 De mikor a nap felkelt, elsüle; és mivelhogy gyökere nem vala, elszáradott. 7 Némely pedig a tövisek közé esék, és a tövisek felnevekedvén, megfojták azt. 8 Némely pedig a jó földbe esék, és gyümölcsöt terme, némely száz annyit, némely hatvan annyit, némely pedig harmincz annyit. 9 A kinek van füle a hallásra, hallja. 10 A tanítványok pedig hozzámenvén, mondának néki: Miért szólasz nékik példázatokban? 11 Ő pedig felelvén, monda nékik: Mert néktek megadatott, hogy érthessétek a mennyek országának titkait, ezeknek pedig nem adatott meg. 12 Mert a kinek van, annak adatik, és bővölködik; de a kinek nincs, az is elvétetik tőle, a mije van. 13 Azért szólok velök példázatokban, mert látván nem látnak, és hallván nem hallanak, sem nem értenek. 14 És beteljesedék rajtok Ésaiás jövendölése, a mely ezt mondja: Hallván halljatok, és ne értsetek; és látván lássatok, és ne ismerjetek: 15 Mert megkövéredett e népnek szíve, és füleikkel nehezen hallottak, és szemeiket behunyták; hogy valami módon ne lássanak szemeikkel, és ne halljanak füleikkel, és ne értsenek szívükkel, és meg ne térjenek, és meg ne gyógyítsam őket. 16 A ti szemeitek pedig boldogok, hogy látnak; és a ti füleitek, hogy hallanak. 17 Mert bizony mondom néktek, hogy sok próféta és igaz kívánta látni, a miket ti láttok, és nem látták; és hallani, a miket ti hallotok, és nem hallották. 18 Ti halljátok meg azért a magvető példázatát. 19 Ha valaki hallja az ígét a mennyeknek országáról és nem érti, eljő a gonosz és elkapja azt, a mi annak szívébe vettetett vala. Ez az, a mely az útfélre esett. 20 A mely pedig a köves helyre esett, ez az, a ki hallja az ígét, és mindjárt örömmel fogadja; 21 De nincs gyökere benne, hanem csak ideig való; mihelyt pedig nyomorgatás vagy üldözés támad az íge miatt, azonnal megbotránkozik. 22 A mely pedig a tövisek közé esett, ez az, a ki hallja az ígét, de e világnak gondja és a gazdagságnak csalárdsága elfojtja az ígét, és gyümölcsöt nem terem. 23 A mely pedig a jó földbe esett, ez az, a ki hallja és érti az ígét; a ki gyümölcsöt is terem, és terem némely száz annyit, némely hatvan annyit, némely pedig harmincz annyit. 24 Más példázatot is adott eléjök, mondván: Hasonlatos a mennyeknek országa az emberhez, a ki az ő földébe jó magot vetett; 25 De mikor az emberek alusznak vala, eljöve az ő ellensége és konkolyt vete a búza közé, és elméne. 26 Mikor pedig felnevekedék a vetés, és gyümölcsöt terme, akkor meglátszék a konkoly is. 27 A gazda szolgái pedig előállván, mondának néki: Uram, avagy nem tiszta magot vetettél-e a te földedbe? honnan van azért benne a konkoly? 28 Ő pedig monda nékik: Valamely ellenség cselekedte azt. A szolgák pedig mondának néki: Akarod-é tehát, hogy elmenvén, összeszedjük azokat? 29 Ő pedig monda: Nem. Mert a mikor összeszeditek a konkolyt, azzal együtt netalán a búzát is kiszaggatjátok. 30 Hagyjátok, hogy együtt nőjjön mind a kettő az aratásig, és az aratás idején azt mondom majd az aratóknak: Szedjétek össze először a konkolyt, és kössétek kévékbe, hogy megégessétek; a búzát pedig takarítsátok az én csűrömbe.

31 Más példázatot is adott eléjök, mondván: Hasonlatos a mennyeknek országa a mustármaghoz, a melyet vévén az ember, elvete az ő mezejében; 32 A mely kisebb ugyan minden magnál; de a mikor felnő, nagyobb a veteményeknél, és fává lesz, annyira, hogy reá szállanak az égi madarak, és fészket raknak ágain. 33 Más példázatot is mondott nékik: Hasonlatos a mennyeknek országa a kovászhoz, a melyet vévén az asszony, három mércze lisztbe elegyíte, mígnem az egész megkele. 34 Mind ezeket példázatokban mondá Jézus a sokaságnak, és példázat nélkül semmit sem szóla nékik, 35 Hogy beteljék a mit a próféta szólott, mondván: Megnyitom az én számat példázatokra; és kitárom, amik e világ alapítása óta rejtve valának. 36 Ekkor elbocsátván a sokaságot, beméne Jézus a házba. És az ő tanítványai hozzámenének, mondván: Magyarázd meg nékünk a szántóföld konkolyáról való példázatot. 37 Ő pedig felelvén monda nékik: A ki a jó magot veti, az az embernek Fia; 38 A szántóföld pedig a világ; a jó mag az Isten országának fiai; a konkoly pedig a gonosznak fiai. 39 Az ellenség pedig, a ki a konkolyt vetette, az ördög; az aratás pedig a világ vége; az aratók pedig az angyalok. 40 A miképen azért összegyűjtik a konkolyt és megégetik: akképen lesz a világnak végén. 41 Az embernek Fia elküldi az ő angyalait, és az ő országából összegyűjtik a botránkozásokat mind, és azokat is, a kik gonoszságot cselekesznek, 42 És bevetik őket a tüzes kemenczébe: ott lészen sírás és fogcsikorgatás. 43 Akkor az igazak fénylenek, mint a nap, az ő Atyjoknak országában. A kinek van füle a hallásra, hallja. 44 Ismét hasonlatos a mennyeknek országa a szántóföldben elrejtett kincshez, a melyet megtalálván az ember, elrejté azt; és a felett való örömében elmegy és eladván mindenét a mije van, megveszi azt a szántóföldet. 45 Ismét hasonlatos a mennyeknek országa a kereskedőhöz, a ki igazgyöngyöket keres; 46 A ki találván egy drágagyöngyre, elméne, és mindenét eladván a mije volt, megvevé azt. 47 Szintén hasonlatos a mennyeknek országa a tengerbe vetett gyalomhoz, a mely mindenféle fajtát összefogott; 48 Melyet, minekutána megtelt, a partra vontak a halászok, és leülvén, a jókat edényekbe gyűjtötték, a hitványakat pedig kihányták. 49 Így lesz a világ végén is: Eljőnek majd az angyalok, és kiválasztják a gonoszokat az igazak közül. 50 És a tüzes kemenczébe vetik őket; ott lészen sírás és fogcsikorgatás. 51 Monda nékik Jézus: Megértettétek-é mindezeket? Mondának néki: Megértettük Uram. 52 Ő pedig monda nékik: Annakokáért minden írástudó, a ki a mennyeknek országa felől megtaníttatott, hasonlatos az olyan gazdához, a ki ót és újat hoz elő az ő éléstárából.

Jézust hazájában megvetik

53 És lőn, a mikor elvégzé Jézus ezeket a példázatokat, elméne onnan. 54 És hazájába érve, tanítja vala őket az ő zsinagógájukban, annyira, hogy álmélkodnak és ezt mondják vala: Honnét van ebben ez a bölcseség és az erők? 55 Nem ez-é amaz ácsmesternek fia? Nem az ő anyját hívják-é Máriának, és az ő testvéreit Jakabnak, Józsénak, Simonnak és Júdásnak? 56 És az ő nőtestvérei is nem mind minálunk vannak-é? Honnét vannak tehát ennél mindezek? 57 És megbotránkoznak vala ő benne. Jézus pedig monda nékik: Nincsen próféta tisztesség nélkül, hanem csak az ő hazájában és házában. 58 Nem is tőn ott sok csodát, az ő hitetlenségök miatt.