Pular para o conteúdo
Publicidade

Mateus 6

HUNK

He Whakaakoranga te Mahi Atawhai

1 "Kia tūpato kei mahi i koutou mea tika i te aroaro o ngā tāngata, hei tirohanga rātou; pēnei kāhore he utu ki a koutou a koutou Matua i te rangi.

2 ", ka atawhai koe i te rawakore, aua e whakatangihia te tētere i mua i a koe, kei pērā me te hunga tinihanga i roto i ngā whare karakia, i ngā ara, kia whai korōria ai i ngā tāngata. He pono tāku e mea nei ki a koutou, kei a rātou anō te utu rātou. 3 Erangi, ka atawhaitia e koe te rawakore, kei mōhio tōu mauī ki tōu matau e mea ai; 4 kia ngaro ai tāu atawhainga rawakore; ā, ko tōu Matua e kite nei i te wāhi ngaro, māna koe e utu."

He Whakaakoranga te Īnoi

5 "Ā, ka īnoi koe, kaua e pērā me te hunga tinihanga; ko rātou hoki e pai ai ko te īnoi i roto i ngā whare karakia, i ngā kokinga o ngā ara, kia kitea ai e te tangata. He pono tāku e mea nei ki a koutou, Kei a rātou anō te utu rātou.

6 ", ka īnoi koe, tomo atu ki tōu rūma i roto rawa, ā, ka kati tōu tatau, īnoi ki tōu Matua i te wāhi ngaro; ā, ko tōu Matua e kite nei i te wāhi ngaro, māna koe e utu.

7 ", ka īnoi koutou, aua e whakahuatia noatia ko aua kupu anō, kei pērā me ngā tauiwi; ki rātou hoki ngā kupu maha e rangona ai rātou. 8 , kei rite koutou ki a rātou; e mātau ana hoki koutou Matua ki ngā mea e matea ana e koutou, i te mea kīanō koutou i īnoi ki a ia.

9 ", kia pēnei koutou īnoi:

E mātou Matua i te rangi:

Kia tapu tōu ingoa;

10 kia tae mai tōu rangatiratanga;

kia meatia tāu e pai ai ki runga ki te whenua

kia rite anō ki te rangi.

11 Hōmai ki a mātou āianei he taro mātou tēnei .

12 Murua ō mātou hara,

me mātou hoki e muru nei i ō te hunga e hara ana ki a mātou.

13 Aua hoki mātou e kawea kia whakawaia;

engari, whakaorangia mātou i te kino.

Nōu hoki te rangatiratanga, te kaha, me te korōria,

ake, ake.

Āmine.

14 Ki te whakarērea noatia iho hoki e koutou ngā o te tangata, ka whakarērea noatia iho anō o koutou e koutou Matua i te rangi. 15 Ā, ki te kore e whakarērea noatia iho e koutou ngā o ngā tāngata, e kore anō e whakarērea noatia iho ō koutou e koutou Matua."

He Whakaakoranga te Nohopuku

16 "Ka nohopuku hoki koutou, kei rite ki te hunga tinihanga, kaua e whakapoururu te kanohi; e whakaahua ana hoki rātou i ō rātou kanohi, kia kitea ai e te tangata, e nohopuku ana. He pono tāku e mea nei ki a koutou, Kei a rātou anō te utu rātou. 17 Engari, ka nohopuku koe, kaukauria tōu upoko, horoia hoki tōu kanohi; 18 kei kitea koe e te tangata e nohopuku ana, erangi, e tōu Matua i te wāhi ngaro; ā, ko tōu Matua e kite nei i te wāhi ngaro, māna koe e utu."

Ngā Taonga i te Rangi

19 "Kaua e pūrangatia he taonga koutou ki te whenua, ki te wāhi e whakangaro ai te huhu, te waikura; ki te wāhi hoki e keri ai te tāhae, tāhae ai. 20 Erangi, pūrangatia koutou he taonga ki te rangi, ki te wāhi e kore ai e whakangaro te huhu, te waikura, ki te wāhi hoki e kore ai e keri te tāhae, tāhae ai. 21 Ko te wāhi hoki i ō koutou taonga, ko reira anō ō koutou ngākau."

Te Māramatanga o te Tinana

22 "Ko te kanohi te rama o te tinana. , ki te ātea tōu kanohi, e mārama katoa tōu tinana. 23 Tēnā ki te kino tōu kanohi, ka pōuri katoa tōu tinana. , ki te pōuri te mārama i roto i a koe, anō te nui o tēnā pōuri!"

Te Atua me ngā Taonga

24 "Kāhore he tangata e pono te mahi ki ngā rangatira tokorua; ka kino hoki ki tētahi, ka aroha ki tētahi; ka ū rānei ki tētahi, ā, ka whakahāwea ki tētahi. E kore e pono i a koutou te mahi ki te Atua, ki te taonga.

25 "Koia ahau ka mea nei ki a koutou, kaua e mānukanuka ki koutou ora, ki koutou e kai ai, ki koutou e inu ai; ki ō koutou tinana rānei, ki koutou e kākahu ai. Ehara oti te ora i te rahi atu i te kai, me te tinana i te kākahu? 26 Tirohia ngā manu o te rangi; kāhore rātou e rui, kāhore e kokoti, e kohikohi rānei ki ngā whare wīti; heoi, e whāngainga ana rātou e koutou Matua i te rangi. Ehara oti koutou i te mea pai ake i ērā? 27 Ko wai o koutou e taea e ia te whakaaro iho, te hono tētahi wāhi ki tōna roa, kia kotahi te whatīanga?

28 "Ā, he aha koutou i mānukanuka ai ki te kākahu? Maharatia ngā rengarenga o te whenua, te tupu; e kore nei e mahi, e kore nei anō e miro. 29 Ko tāku kupu tēnei ki a koutou, kīhai a Horomona, me tōna korōria katoa, i rite ki tētahi o ēnei te whai kākahu. 30 Ha, ki te pēnei te Atua whakakākahu i te tarutaru o te whenua, e tupu nei ināianei, ā, āpōpō ka makā ki te oumu, e kore ianei tāna i a koutou e rahi ake, e te hunga whakapono iti?

31 ", kaua e mānukanuka, e mea, He aha tātou e kai ai? He aha tātou e inu ai? Me whakakākahu tātou ki te aha?32 Ko ēnei mea katoa nei hoki ngā tauiwi e rapu ai; e mātau ana hoki koutou Matua i te rangi e matea ana e koutou ēnei mea katoa. 33 Engari mātua rapua tōna rangatiratanga, me āna mea tika; ā, ka tāpiritia ēnei mea katoa koutou. 34 reira, kaua e mānukanuka ki o āpōpō; āpōpō anō ia e mānukanuka. Kāti anō i tōna tōna kino."

Alamizsna, könyörgés, böjtölés

1 Vigyázzatok, hogy alamizsnátokat ne osztogassátok az emberek előtt, hogy lássanak titeket; mert különben nem lesz jutalmatok a ti mennyei Atyátoknál. 2 Azért mikor alamizsnát osztogatsz, ne kürtöltess magad előtt, a hogy a képmutatók tesznek a zsinagógákban és az utczákon, hogy az emberektől dícséretet nyerjenek. Bizony mondom néktek: elvették jutalmukat. 3 Te pedig a mikor alamizsnát osztogatsz, ne tudja a te bal kezed, mit cselekszik a te jobb kezed; 4 Hogy a te alamizsnád titkon legyen; és a te Atyád, a ki titkon néz, megfizet néked nyilván. 5 És mikor imádkozol, ne légy olyan, mint a képmutatók, a kik a gyülekezetekben és az utczák szegeletein fenállva szeretnek imádkozni, hogy lássák őket az emberek. Bizony mondom néktek: elvették jutalmukat. 6 Te pedig a mikor imádkozol, menj be a te belső szobádba, és ajtódat bezárva, imádkozzál a te Atyádhoz, a ki titkon van; és a te Atyád, a ki titkon néz, megfizet néked nyilván. 7 És mikor imádkoztok, ne legyetek sok beszédűek, mint a pogányok, a kik azt gondolják, hogy az ő sok beszédükért hallgattatnak meg. 8 Ne legyetek hát ezekhez hasonlók; mert jól tudja a ti Atyátok, mire van szükségetek, mielőtt kérnétek tőle. 9 Ti azért így imádkozzatok: Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a te neved; 10 Jőjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is. 11 A mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma. 12 És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképen mi is megbocsátunk azoknak, a kik ellenünk vétkeztek; 13 És ne vígy minket kísértetbe, de szabadíts meg minket a gonosztól. Mert tiéd az ország és a hatalom és a dicsőség mind örökké. Ámen! 14 Mert ha megbocsátjátok az embereknek az ő vétkeiket, megbocsát néktek is a ti mennyei Atyátok. 15 Ha pedig meg nem bocsátjátok az embereknek az ő vétkeiket, a ti mennyei Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket. 16 Mikor pedig bőjtöltök, ne legyen komor a nézéstek, mint a képmutatóké, a kik eltorzítják arczukat, hogy lássák az emberek, hogy ők bőjtölnek. Bizony mondon néktek, elvették jutalmukat. 17 Te pedig mikor bőjtölsz, kend meg a te fejedet, és a te orczádat mosd meg; 18 Hogy ne az emberek lássák bőjtölésedet, hanem a te Atyád, a ki titkon van; és a te Atyád, a ki titkon néz, megfizet néked nyilván.

Óvás világias lelkülettől

19 Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, hol a rozsda és a moly megemészti, és a hol a tolvajok kiássák és ellopják; 20 Hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket mennyben, a hol sem a rozsda, sem a moly meg nem emészti, és a hol a tolvajok ki nem ássák, sem el nem lopják. 21 Mert a hol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek is. 22 A test lámpása a szem. Ha azért a te szemed tiszta, a te egész tested világos lesz. 23 Ha pedig a te szemed gonosz, a te egész tested sötét lesz. Ha azért a benned lévő világosság sötétség: mekkora akkor a sötétség?! 24 Senki sem szolgálhat két úrnak. Mert vagy az egyiket gyűlöli és a másikat szereti; vagy az egyikhez ragaszkodik és a másikat megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a Mammonnak.

25 Azért azt mondom néktek: Ne aggodalmaskodjatok a ti éltetek felől, mit egyetek és mit igyatok; sem a ti testetek felől, mibe öltözködjetek. Avagy nem több-é az élet hogynem az eledel, és a test hogynem az öltözet? 26 Tekintsetek az égi madarakra, hogy nem vetnek, nem aratnak, sem csűrbe nem takarnak; és a ti mennyei Atyátok eltartja azokat. Nem sokkal különbek vagytok-é azoknál? 27 Kicsoda pedig az közületek, a ki aggodalmaskodásával megnövelheti termetét egy araszszal? 28 Az öltözet felől is mit aggodalmaskodtok? Vegyétek eszetekbe a mező liliomait, mi módon növekednek: nem munkálkodnak, és nem fonnak; 29 De mondom néktek, hogy Salamon minden dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül egy. 30 Ha pedig a mezőnek füvét, a mely ma van, és holnap kemenczébe vettetik, így ruházza az Isten; nem sokkal inkább-é titeket, ti kicsinyhitűek? 31 Ne aggodalmaskodjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? vagy: Mit igyunk? vagy: Mivel ruházkodjunk? 32 Mert mind ezeket a pogányok kérdezik. Mert jól tudja a ti mennyei Atyátok, hogy mind ezekre szükségetek van. 33 Hanem keressétek először Istennek országát, és az ő igazságát; és ezek mind megadatnak néktek. 34 Ne aggodalmaskodjatok tehát a holnap felől; mert a holnap majd aggodalmaskodik a maga dolgai felől. Elég minden napnak a maga baja.

Veja também