1 Reis 22

Ka Whakatūpatoria a Ārapa e te Poropiti Mikaia

1 Nā, e toru ō rātou tau e noho ana, ā, kāhore he whawhai a Hīria ki a Īharaira. 2 Nā, i te toru o ngā tau ka haere iho a Iehohāpata kīngi o Hūrā ki raro, ki te kīngi o Īharaira.

3 Nā, ka mea te kīngi o Īharaira ki āna tāngata, "E mōhio ana rānei koutou nō tātou Rāmoto Kireara, ā, e āta noho nei tātou, kāhore e tangohia e tātou i te ringa o te kīngi o Hīria?"

4 Nā, ka mea ia ki a Iehohāpata, "Ka haere rānei koe, tāua ki Rāmoto Kireara ki te whawhai?"

Anō rā ko Iehohāpata ki te kīngi o Īharaira, "Ko ahau, ko koe, tāua tāua; ko tōku iwi, ko tōu iwi, rātou rātou; ko ōku hōiho, ko ōu hōiho, rite tonu." 5 I mea anō a Iehohāpata ki te kīngi o Īharaira, "Tēnā, rapua āianei tētahi kupu i a Ihowā."

6 Kātahi ka huihuia ngā poropiti e te kīngi o Īharaira, e whā rau aua tāngata. Nā, ka mea ia ki a rātou, "Me haere rānei ahau ki Rāmoto Kireara ki te whawhai, kauaka rānei?"

Anō rā ko rātou; "Haere; mā te Ariki hoki e hōmai ki te ringa o te kīngi."

7 Nā, ka mea a Iehohāpata, "Kāhore rānei tētahi atu i konei, tētahi poropiti a Ihowā, hei rapunga atu mā tātou?"

8 Anō rā ko te kīngi o Īharaira ki a Iehohāpata, "Tēnei anō tētahi, ko Mikaia tama a Imirā hei rapunga atu mā tātou i tā Ihowā. Otiia, e kino ana ahau ki a ia; kāhore hoki āna poropiti pai mōku; engari he kino."

Nā, ka mea a Iehohāpata, "Kaua e pēnā te kupu a te kīngi."

9 Kātahi te kīngi o Īharaira ka karanga ki tētahi rangatira, ka mea, "Kia hohoro te tiki atu i a Mikaia tama a Imirā."

10 Nā, ka noho te kīngi o Īharaira rāua ko Iehohāpata kīngi o Hūrā, tēnā i runga i tōna torōna, tēnā i runga i tōna torōna, rākai rawa ki ō rāua kākahu, i te wāhi takoto kau i te tomokanga ki te kūwaha o Hamaria; me te poropiti anō ngā poropiti katoa i tō rāua aroaro.

11 Nā, ka meatia e Terekia tama a Kenāna ētahi haona rino māna, ā, ka mea ia, "Ko te kupu tēnei a Ihowā: ‘Ka panā ngā Hīriani e koe ki ēnei ā poto noa.’ "

12 Ā, pērā tonu te poropiti a ngā poropiti katoa, i mea rātou, "Haere ki Rāmoto Kireara, kia taea hoki tāu; kua hōmai hoki e Ihowā ki te ringa o te kīngi."

13 Ā, i kōrero te karere i haere ki te karanga i a Mikaia, i mea ki a ia, "Nanā, ko ngā kupu a ngā poropiti ki te kīngi kotahi tonu te māngai mō te pai. Nā, kia rite tāu kupu ki tā tētahi o rātou, kia pai āu kōrero."

14 Nā, ka mea a Mikaia, "E ora ana a Ihowā, inā, ko tā Ihowā e kōrero mai ai ki ahau, ko tāku tēnā e kōrero ai."

15 Ā, nō tōna taenga ki te kīngi, ka mea te kīngi ki a ia, "E Mikaia, me haere rānei mātou ki Rāmoto Kireara ki te whawhai, kaua rānei?"

Anō rā ko tērā ki a ia, "Haere, kia taea hoki tāu; kua hoatu hoki e Ihowā ki te ringa o te kīngi."

16 Nā, ka mea te kīngi ki a ia, "Kia hia ianei āku whakaoati i a koe kia kāti āu e kōrero mai ai ki ahau, ko te mea pono anake, i runga i te ingoa o Ihowā?"

17 Nā, ka kī tērā, "I kite ahau i a Īharaira katoa e marara noa ana i runga i ngā maunga, koia anō kei ngā hipi kāhore nei ō rātou kaitiaki, ā, i mea a Ihowā, ‘Kāhore o ēnei ariki; kia hoki mārie tērā, tērā, ki ō rātou whare.’ "

18 Nā, ka mea te kīngi o Īharaira ki a Iehohāpata, "Kāhore ianei ahau i kī atu ki a koe, e kore e pai tāna poropiti mōku; engari he kino?"

19 Nā, ka kī tērā, "Mō reira whakarongo mai ki te kupu a Ihowā; i kite ahau i a Ihowā e noho ana i runga i tōna torōna, i te mano katoa anō o te rangi e tū ana i tōna taha ki matau, i tōna taha ki mauī. 20 Nā, ka mea a Ihowā, ‘Ko wai hei whakapati i a Āhapa kia haere ai, kia hinga ai ki Rāmoto Kireara?’

"Nā, puta kē tā tēnei kupu, puta kē tā tēnei kupu. 21 Nā, ka puta tētahi wairua, ka tū ki te aroaro o Ihowā, ka mea, ‘Māku ia e whakapati.’

22 "Ā, ka mea a Ihowā ki a ia, ‘Me pēhea?’

"Anō rā ko tērā, ‘Me haere ahau, ā, hei wairua teka ahau i roto i ngā māngai o āna poropiti katoa.’

"Nā, ka mea ia, ‘Māu ia e whakapati, ka taea anō e koe; haere, meatia tāu nā.’

23 "Nā, kua hoatu ināianei e Ihowā he wairua teka ki te māngai o ēnei poropiti katoa āu, ā, kua kino tā Ihowā kōrero mōu."

24 Nā, ka whakatata a Terekia tama a Kenāna, ka papaki i te pāpāringa o Mikaia, ka mea, "I nā hea te haerenga atu o te Wairua o Ihowā i ahau ki a koe kōrero ai?"

25 Anō rā ko Mikaia, "Tērā koe e kite i te rā e haere ai koe ki tētahi rūma i roto rawa piri ai."

26 Nā, ka mea te kīngi o Īharaira, "Kawea atu a Mikaia, whakahokia ki a Amono rangatira o te pā, ki a Ioaha tama a te kīngi; 27 kī atu hoki, ‘Ko te kupu tēnei a te kīngi: Hoatu tēnei ki te whare herehere, whāngaia ki te taro o te tangihanga, ki te wai o te tangihanga, kia hoki mai rā anō ahau i runga i te rangimārie.’ "

28 Anō rā ko Mikaia, "Ki te hoki mai koe i runga i te rangimārie, ehara ahau i te kaiwhakapuaki i a Ihowā kōrero." I mea anō ia, "Whakarongo, e ngā iwi, e koutou katoa!"

Te Matenga o Āhapa

29 Heoi, haere ana te kīngi o Īharaira rāua ko Iehohāpata kīngi o Hūrā ki runga, ki Rāmoto Kireara. 30 Nā, ka mea te kīngi o Īharaira ki a Iehohāpata, "Me whakaputa kē tōku āhua, ka haere ki te whawhai; ko koe ia kākahuria ōu kākahu." Nā, whakaputa kē ana te kīngi o Īharaira i tōna āhua, ā, haere ana ki te whawhai.

31 Nā, kua oti i te kīngi o Hīria te whakahau āna rangatira e toru tekau mā rua, ngā kaiwhakahaere o ana hāriata, kua mea, "Kaua e whawhai ki te iti, ki te rahi; engari ki te kīngi anake o Īharaira." 32 Ā, nō te kitenga o ngā rangatira o ngā hāriata i o Iehohāpata, ka mea rātou, "Koia anō tēnei te kīngi o Īharaira." Nā, peka ana rātou ki a ia ki te whawhai ki a ia. Nā, ko te hāmamatanga o Iehohāpata; 33 ā, i te kitenga o ngā rangatira o ngā hāriata ehara ia i te kīngi o Īharaira, hoki ana rātou i te whai i a ia.

34 Nā, ka kūmea te kōpere e tētahi tangata, he mea noa iho, tū tonu te kīngi o Īharaira i waenga pū o te hononga iho o te pukupuku. Nā, ka mea ia ki te kaiarataki o tana hāriata, "Tahuri tōu ringa; kawea atu ahau i roto i te ope; kua tū hoki ahau, he tū kino."

35 Nā, ka rahi haere te whawhai i taua rā; ā, he mea pupuri ake te kīngi i runga i te hāriata kia tū tonu atu ai ia ki ngā Hīriani; ā, i te ahiahi ka mate; nā, rere ana ngā toto o te tūnga ki te riu o te hāriata.

36 Nā, ka pā te karanga puta noa i te ope i te mea ka tō te rā; ko te kupu tēnei, "Ki tōna pā, ki tōna whenua, e tērā tangata, e tērā tangata!"

37 Heoi, ka mate te kīngi, ā, ka kawea ki Hamaria, tanumia iho e rātou te kīngi ki Hamaria. 38 Ā, i horoia te hāriata ki te poka wai i Hamaria; ā, mitikia ana ōna toto e ngā kurī; nā, he wāhi horoinga tērā nō ngā wāhine kairau; ko tā Ihowā ia i kōrero ai.

39 Nā, ko ērā atu mahi a Āhapa me ngā mea katoa i mea ai ia, me te whare rei i hangā e ia, me ngā pā katoa i hangā e ia, kāhore ianei i tuhituhia ki te Pukapuka o ngā meatanga o Ngā Rā o Ngā Kīngi o Īharaira? 40 Nā, moe ana a Āhapa ki ōna mātua, ā, ko tāna tama, ko Ahatia, te kīngi i muri i a ia.

Ko Kīngi Iehohāpata o Hūrā

41 Nō te whā o ngā tau o Āhapa kīngi o Īharaira i kīngi ai a Iehohāpata tama a Aha ki a Hūrā. 42 E toru tekau mā rima ngā tau o Iehohāpata i tōna kīngitanga, ā, e rua tekau mā rima ngā tau i kīngi ai ia ki Hiruhārama; ko te ingoa hoki o tōna whaea, ko Atupa, he tamāhine nā Hirihi.

43 Ā, i haere ia i ngā ara katoa o tōna pāpā, o Aha; kīhai i peka kē; i mahi ia i te mea e tika ana ki tā Ihowā titiro. Otiia, kīhai ngā wāhi tiketike i whakakāhoretia; i patu whakahere anō te iwi, i tahu whakakakara ki ngā wāhi tiketike. 44 Ā, i houhia te rongo e Iehohāpata ki te kīngi o Īharaira.

45 Nā, ko ērā atu meatanga a Iehohāpata me āna mahi toa, me āna whawhaitanga, kāhore ianei i tuhituhia ki te Pukapuka o ngā meatanga o Ngā Rā o Ngā Kīngi o Hūrā? 46 I whakamōtītia atu anō e ia i te whenua ērā atu o te hunga whakahoroma i mahue nei i ngā rā o tōna pāpā, o Aha.

47 Nā, i taua wā kāhore o Ēroma kīngi; he kāwana te kīngi.

48 Ā, i hangā ētahi kaipuke o Tarahihi e Iehohāpata hei tiki kōura ki Ōpira. Otiia kīhai i rere; i pakaru hoki ngā kaipuke ki Ehiono Kēpere. 49 Kātahi a Ahatia tama a Āhapa ka mea ki a Iehohāpata, "Kia eke tahi āku tāngata me āu tāngata ki runga ki ngā kaipuke." Otiia kīhai a Iehohāpata i pai.

50 Nā, ka moe a Iehohāpata ki ōna mātua, ā, tanumia ana ki ōna mātua ki te pā o tōna tupuna, o Rāwiri; ā, ko tāna tama, ko Iehorama te kīngi i muri i a ia.

Ko Kīngi Ahatia o Īharaira

51 Nō te tekau mā whitu o ngā tau o Iehohāpata kīngi o Hūrā i kīngi ai a Ahatia tama a Āhapa ki a Īharaira i Hamaria; ā, e rua ngā tau i kīngi ai ia ki a Īharaira.

52 Ā, i kino tāna mahi ki te aroaro o Ihowā, i haere hoki i te ara o tōna pāpā, i te ara o tōna whaea, i te ara anō o Ieropoama tama a Nēpata, i hara ai a Īharaira. 53 I mahi hoki ki a Paara, i koropiko ki a ia; i whakapātaritari i a Ihowā, i te Atua o Īharaira; rite tonu tāna ki ngā mea katoa i mea ai tōna pāpā.

Akháb és Josafát királyok háborúja a siriabeliek ellen

1 És három esztendő lefolyt úgy, hogy nem volt hadakozás a Siriabeliek és az Izráel között.

2 De a harmadik esztendőben aláméne Josafát, Júda királya az Izráel királyához, 3 Akkor monda az Izráel királya az ő szolgáinak: Nem tudjátok-é, hogy Rámoth Gileád a miénk? És mi hallgatunk és nem veszszük vissza azt Siria királyától? 4 És monda Josafátnak: Feljössz-é velem e hadba Rámoth Gileád ellen? Felele Josafát az Izráel királyának: Úgy én, mint te, úgy az én népem, mint a te néped; úgy az én lovaim, mint a te lovaid. 5 És monda Josafát az Izráel királyának: Kérdezősködjél még ma az Úr beszéde után. 6 És összegyűjté az Izráel királya a prófétákat, közel négyszáz férfiút, és monda nékik: Elmenjek-é Rámoth Gileád ellen hadba, vagy elhagyjam? És mondának: Menj fel; mert az Úr kezébe adja azt a királynak. 7 És monda Josafát: Nincs itt már több prófétája az Úrnak, hogy attól is tudakozódhatnánk? 8 És monda az Izráel királya Josafátnak: Még van egy férfiú, a ki által megkérdhetjük az Urat, Mikeás, a Jemla fia; de én gyűlölöm őt, mert soha nem jövendöl nékem jót, hanem mindig csak rosszat. És monda Josafát: Ne beszéljen így a király! 9 És előszólíta az Izráel királya egy udvariszolgát, és monda: Hívd ide hamar Mikeást, a Jemla fiát. 10 És ott ült az Izráel királya és Josafát, Júda királya, ruhákba öltözötten, mindenik a maga trónusán Samaria kapuja előtt a térségen, és a próféták mind ott jövendöltek előttük. 11 És Sédékiás, a Kénaána fia, vasszarvakat készített, és monda: Ezt mondja az Úr: Ezekkel ökleled a Siriabelieket, míg meg nem emészted őket. 12 És a próféták is mindnyájan ekképen jövendöltek, mondván: Menj fel Rámoth Gileád ellen, és jó szerencséd lesz; mert azt az Úr a király kezébe adja. 13 A követ pedig, a ki elment volt, hogy elhívja Mikeást, szóla néki, mondván: Ímé a próféták egyenlő akarattal jót jövendölnek a királynak: szólj, kérlek, te is úgy, mint azok közül egy, és jövendölj jót. 14 Mikeás pedig monda: Él az Úr, hogy csak azt fogom mondani, a mit az Úr mondánd nékem.

Mikeás vereséget jövendöl

15 És mikor a királyhoz ment, monda néki a király: Mikeás! elmenjünk-é Rámoth Gileád ellen hadba, vagy elhagyjuk? Ő pedig monda néki: Menj fel és járj szerencsével; az Úr kezébe adja azt a királynak. 16 És monda néki a király: Még hányszor kényszerítselek téged, hogy az igaznál egyebet ne mondj nékem az Úr nevében? 17 És monda: Látám az egész Izráelt szétszéledve a hegyeken, mint a juhokat, a melyeknek nincsen pásztoruk. És monda az Úr: Nincsen ezeknek urok? Térjen vissza kiki az ő házához békességben. 18 És monda az Izráel királya Josafátnak: Nemde nem megmondottam-é néked, hogy soha jót nékem nem jövendöl, hanem csak rosszat. 19 És monda Mikeás: Azért halld meg most az Úr beszédét: Látám az Urat az ő székiben ülni, és az egész mennyei sereget az ő jobb- és balkeze felől mellette állani. 20 És monda az Úr: Kicsoda csalja meg Akhábot, hogy felmenjen, és elvesszen Rámoth Gileádnál? És ki egyet, ki mást szól vala hozzá. 21 Akkor előjőve egy lélek, a ki az Úr eleibe álla, és monda: Én akarom megcsalni őt. Az Úr pedig monda néki: Miképen? 22 És felele: Kimegyek és hazug lélek leszek minden ő prófétáinak szájában. Akkor monda az Úr: Csald meg és győzd meg; menj ki, és cselekedjél úgy. 23 Ímé az Úr a hazugságnak lelkét adta mindezeknek a te prófétáidnak szájába; és az Úr szólott veszedelmes dolgot ellened. 24 Akkor odalépett Sédékiás, a Kénaána fia, és arczul csapván Mikeást, monda: Hogyan? Eltávozott volna én tőlem az Úrnak lelke, hogy csak néked szólana? 25 És monda Mikeás: Ímé meglátod azon a napon, a mikor az egyik kamarából a másik kamarába mégy be, hogy elrejtőzhess. 26 Az Izráel királya pedig monda: Fogjad Mikeást, és vidd vissza őt Ammonhoz, a város fejedelméhez, és Joáshoz, a király fiához; 27 És mondjad: Ezt mondja a király: Vessétek ezt a tömlöczbe, és tápláljátok őt a nyomorúság kenyerével és a nyomorúság vizével, míg békességgel megjövök. 28 Monda pedig Mikeás: Ha békességgel térsz vissza, nem az Úr szólott én általam. Azután monda: Halljátok ezt meg minden népek!

Akháb halála

29 És felvonult az Izráel királya, és Josafát, a Júda királya Rámoth Gileád ellen. 30 És monda az Izráel királya Josafátnak: Megváltoztatom ruhámat, és úgy megyek a viadalra, te pedig öltözzél fel ruhádba. És elváltoztatá ruháját az Izráel királya, és úgy méne a viadalra. 31 Siria királya pedig megparancsolá az ő szekerei harminczkét fejedelmeinek, mondván: Ne vívjatok se kicsinynyel, se nagygyal, hanem egyedül csak az Izráel királya ellen vívjatok. 32 És a mikor meglátták a szekerek fejedelmei Josafátot, mondának: Nyilván ez az Izráel királya; és reá rohanván vívának ellene. De Josafát elkezdett kiáltani. 33 Mikor pedig látták a szekerek fejedelmei, hogy nem az Izráel királya, ott hagyták. 34 Egy ember pedig csak úgy találomra kilövé az ő kézívét, és találá az Izráel királyát a pánczél és a kapocs között. És ő monda a kocsisának: Fordulj meg és vigy ki engem a táborból, mert megsebesültem! 35 És az ütközet mind erősebb lett azon a napon, és a király az ő szekerében állott a Siriabeliek ellen, és meghalt este felé, és a vér a sebből a szekérbe csorgott. 36 És kikiálták napnyugotkor a táborban, mondván: Minden ember menjen haza a maga városába és földjébe! 37 És meghalt a király és visszavitetvén Samariába, eltemeték a királyt Samariában. 38 És mikor mosták az ő szekerét a Samaria mellett lévő tóban: az ebek nyalták az ő vérét, és paráznák fürödtek ott, az Úrnak beszéde szerint, a melyet szólott volt. 39 Akhábnak egyéb dolgai pedig és minden cselekedetei, az elefántcsontból építtetett ház, és mind a városok, a melyeket épített, vajjon nincsenek-é megírva az Izráel királyainak krónika-könyvében? 40 És elaluvék Akháb az ő atyáival; és uralkodék ő utána fia, Akházia.

Júda országa. Josafát

41 És Josafát, az Asa fia lett királylyá Júdában, Akhábnak, az Izráel királyának negyedik esztendejében. 42 És Josafát harminczöt esztendős volt, mikor uralkodni kezdett, és huszonöt esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. Az ő anyjának Azuba volt a neve, Silhi leánya. 43 És jára Asának, az ő atyjának minden útjában, és abból ki nem tére, azt cselekedvén, a mi az Úr szemei előtt kedves. 44 Csakhogy a magaslatokat nem rombolták le, és a nép még áldozott és tömjénezett a magaslatokon. 45 És békességben élt Josafát az Izráel királyával. 46 Josafátnak egyéb dolgai pedig és az ő ereje, a melylyel cselekedett, és a melylyel hadakozott, vajjon nincsenek-é megírva a Júda királyainak krónika-könyvében? 47 A férfi paráznákat is, a kik még megmaradtak volt az ő atyjának, Asának idejéből, kiűzte az országból. 48 Akkor nem volt király Edomban, hanem csak helyettes király. 49 És Josafát Társis hajókat csináltatott, hogy aranyért mennének Ofirba, de nem mehettek el; mert a hajók összetörtek Esiongáberben. 50 Akkor mondá Akházia, az Akháb fia, Josafátnak: Hadd menjenek el az én szolgáim a te szolgáiddal e hajókon; de Josafát nem akará. 51 És elaluvék Josafát az ő atyáival; és eltemetteték az ő atyáival az ő atyjának, Dávidnak városában; és az ő fia, Jórám, uralkodék helyette.

Izráel országa. Akházia

52 Akházia pedig, az Akháb fia kezde uralkodni Izráelen Samariában, Josafátnak, a Júda királyának tizenhetedik esztendejében, és uralkodék Izráelben két esztendeig. 53 És gonoszul cselekedék az Úrnak szemei előtt, járván az ő atyjának és anyjának útján, és Jeroboámnak, a Nébát fiának útján, a ki bűnbe ejté az Izráelt; 54 És szolgála a Baálnak, és azt imádá és haragra indítá az Urat, Izráel Istenét, mint a hogy az ő atyja cselekedett.