1 Reis 9

Ka Puta mai anō a Ihowā ki a Horomona

1 Ā, ka oti i a Horomona te whare o Ihowā, me te whare o te kīngi, me ngā mea katoa i hiahia ai a Horomona, i pai ai kia mahia; 2 nā, ko te rua o ngā putanga o Ihowā ki a Horomona, pērā me tōna putanga ki a ia ki Kipeono. 3 Nā, ka mea a Ihowā ki a ia:

"Kua rongo ahau i tāu īnoi, i tāu karanga i karanga ai koe i tōku aroaro; kua oti i ahau te whakatapu tēnei whare kua hangā nei e koe, hei waihotanga iho mō tōku ingoa ā ake ake; ka tau anō ōku kanohi, me tōku ngākau, ki reira i ngā rā katoa.

4 "Nā, ko koe, ki te rite tāu haere i tōku aroaro ki te haere a tōu pāpā, a Rāwiri, ā, ka tapatahi, ka tika te ngākau ka mahi koe i ngā mea katoa i whakahau ai ahau ki a koe, ka pupuri i āku tikanga, i āku whakaritenga; 5 kātahi ahau ka whakapūmau i te torōna o tōu kīngitanga ki a Īharaira ā ake ake; ka pērā me tāku i kōrero ai ki tōu pāpā, ki a Rāwiri, i ahau i kī rā, ‘E kore e whakakorea he tangata māu mō te torōna o Īharaira.’

6 "Otiia, ki te anga koutou ko ā koutou tama, ki te tahuri kē, ā, kāhore e whai i ahau, e pupuri i āku whakahau, i āku tikanga, i hoatu e ahau ki tō koutou aroaro, ā, ka haere, ka mahi ki ngā atua kē, ka koropiko ki a rātou, 7 kātahi ka hautopea atu e ahau a Īharaira i te mata o te whenua i hoatu e ahau ki a rātou; ā, ko tēnei whare i whakatapua nei e ahau mō tōku ingoa, ka ākiritia atu e ahau i tōku aroaro, ā, ka waiho a Īharaira hei whakatauki, hei taunutanga i roto i ngā iwi katoa. 8 Nā, ahakoa te tiketike o te whare nei, ka mīharo ia ngā tāngata katoa e haere ana nā konei, ka whakahī, ka mea, ‘Nā te aha tēnei mahi a Ihowā ki tēnei whenua, ki tēnei whare?’ 9 Nā, ka whakahoki rātou, ‘Mō rātou i whakarere i a Ihowā, i tō rātou Atua, i whakaputa mai nei i ō rātou mātua i te whenua o Īhipa, ā, ka tango ki ngā atua kē, ka koropiko ki a rātou, ka mahi ki a rātou; nō reira, i hōmai ai e Ihowā tēnei kino katoa ki runga ki a rātou.’ "

10 Nā, i te mutunga o ngā tau e rua tekau, i te mea ka oti te hanga e Horomona ngā whare e rua, te whare o Ihowā, me te whare o te kīngi; 11 nā, i hōmai e Hīrama kīngi o Tāira he rākau hīta ki a Horomona, he rākau kauri, he kōura, ko āna katoa i pai ai; nā, hoatu ana e Kīngi Horomona ki a Hīrama e rua tekau ngā pā i te whenua o Karirī.

12 Ā, ka haere ake a Hīrama i Tāira kia kite i ngā pā i hoatu nei e Horomona ki a ia, kīhai i rite ki tāna titiro. 13 Ka mea ia, "He aha ēnei pā i hōmai nei e koe ki ahau, e tōku tuakana?" Nā, huaina iho e ia ko te whenua o Kapuru, koia tēnei ināianei. 14 Nā, tukua atu ana e Hīrama ki te kīngi kotahi rau e rua tekau ngā taranata kōura.

Ētahi atu Tutukitanga a Horomona

15 Nā, ko te pūtake tēnei o te whakataka i whakatakā ai e Horomona; hei hanga i te whare o Ihowā, i tōna ake whare, i Miro, i te taiepa o Hiruhārama, i Hatoro, i Mekiro, i Kētere. 16 (I haere mai hoki a Parao kīngi o Īhipa, ā, horo ana a Kētere i a ia, tahuna ana e ia ki te ahi, patua iho hoki ngā Kanaani e noho ana i te pā, ā, hōmai ana hei kaipākūhā ki tāna tamāhine, ki te wahine a Horomona. 17 Nā, hangā ana e Horomona), a Kētere me Petehorono ki raro, 18 me Paarata, me Taramoro i te koraha, i taua whenua, 19 me ngā pā taonga katoa o Horomona, me ngā pā mō ngā hāriata, me ngā pā mō ngā kaieke hōiho, me tā Horomona i hiahia ai kia hangā ki Hiruhārama, ki Repanōna, ki te whenua katoa hoki o tōna kīngitanga.

20 Ko ngā mōrehu katoa o ngā Amori, o ngā Hiti, o ngā Perihi, o ngā Hiwi, o ngā Iepuhi ehara nei i ngā tama a Īharaira – 21 ko ā rātou tamariki i mahue i muri i a rātou i te whenua, kīhai nei i taea e ngā tama a Īharaira te huna rawa – nā, whakatakohatia ana rātou e Horomona, he mahi te takoha, ā tae noa ki tēnei rā. 22 Ko ngā tama ia a Īharaira, kīhai i meinga e Horomona hei kaimahi; ko rātou hoki hei tāngata whawhai, hei tāngata māna, hei rangatira māna, hei kaiwhakahauhau māna, hei rangatira anō mō ana hāriata, mō āna kaieke hōiho.

23 Ko ngā rangatira ēnei o ngā kaitohutohu, o ngā rangatira o te mahi a Horomona, e rima rau e rima tekau, he rangatira, mō ngā kaimahi i te mahi.

24 Nā, kua riro atu te tamāhine a Parao i te pā o Rāwiri ki runga, ki te whare i hangā e ia mōna; kātahi a Miro ka hangā e ia.

25 Nā, i te tau kotahi, e toru ngā tāpaenga a Horomona i ngā tahunga tinana, i ngā whakahere mō te pai ki runga ki te āta i hangā e ia mā Ihowā, i tahuna anō e ia te whakakakara ki tērā i te aroaro o Ihowā. Heoi, kua oti te whare i a ia.

Te Mahi Hoko a Horomona

26 Nā, he maha ngā kaipuke i hangā e Kīngi Horomona ki Ehiono Kēpere, ki tērā i Eroto i te taha o te Moana Whero, i te whenua o Ēroma. 27 Ā, tonoa ana e Hīrama āna tāngata ki runga ki ngā kaipuke, he kaimahi kaipuke, he mōhio ki te moana, hei hoa mō ngā tāngata a Horomona. 28 Nā, ka rere rātou ki Ōpira, ā, utaina ana he kōura i reira, e whā rau e rua tekau taranata, ā, kawea ana ki a Kīngi Horomona.

Isten szava Salamonhoz

1 És lőn, mikor elvégezte Salamon az Úr házának és a király házának építését, és mindent a mit kívánt és a mit akart építeni Salamon: 2 Megjelenék az Úr Salamonnak másodszor is, a miként megjelent volt néki Gibeonban. 3 És monda néki az Úr: Meghallgattam a te imádságodat és könyörgésedet, a melylyel könyörgöttél előttem: Megszenteltem e házat, a melyet építettél, abba helyheztetvén az én nevemet mindörökké, és ott lesznek az én szemeim, és az én szívem mindenkor. 4 És ha te előttem járándasz, a mint járt Dávid, a te atyád, egyenes és tökéletes szívvel, úgy cselekedvén mindenekben, a mint néked megparancsoltam, az én rendelésimet és végzésimet megtartándod; 5 Megerősítem a te birodalmadnak trónját az Izráelen mindörökké, a mint megígértem volt Dávidnak a te atyádnak, mondván: Nem fogy el a te nemzetségedbőlvaló férfiú az Izráel királyi székéből. 6 De hogyha elszakadtok ti és a ti fiaitok én tőlem, és meg nem őrizénditek az én parancsolatimat és végzéseimet, melyeket előtökbe adtam; hanem elmentek, és idegen isteneknek szolgáltok, és meghajoltok azok előtt: 7 Kigyomlálom az Izráelt e föld színéről, a melyet nékik adtam; e házat, melyet az én nevemnek szenteltem, elvetem szemeim elől, és az Izráel példabeszédül és meséül lészen minden nép előtt. 8 És bár e ház felséges, mégis a kik elmennek mellette, elcsodálkoznak, felkiáltanak, és azt mondják: Miért cselekedett így az Úr ezzel a földdel és ezzel a házzal? 9 És azt felelik: Azért, mert elhagyták az Urat, az ő Istenöket, a ki az ő atyáikat kihozta volt Égyiptom földéből, és idegen istenekhez ragaszkodtak, és azokat imádták, és azoknak szolgáltak: ezért bocsátá ő reájok az Úr mind ezt a nyomorúságot.

Erős városok, hajózás

10 És lőn a húsz esztendő végén, a mialatt Salamon a két házat, az Úr házát és a király házát megépíté, 11 A melyekhez Hírám, Tírus királya adott volt ajándékban Salamonnak czédrusfákat, fenyőfákat, aranyat egész kivánsága szerint: ada Salamon király Hírámnak húsz várost Galileának földén. 12 És kiméne Hírám Tírusból, hogy megnézze azokat a városokat, a melyeket Salamon néki ada, de nem tetszettek azok néki. 13 És monda: Miféle városok ezek, atyámfia, a melyeket nékem adtál? És Kábul földnek nevezé azokat mind e mai napig. 14 Küldött vala pedig Hírám a királynak százhúsz tálentom aranyat. 15 És ez az összege annak az adónak is, a melyet kivetett volt Salamon király, hogy megépíthesse az Úr házát, és a maga házát, és Millót, és Jeruzsálem kőfalait, és Kháczort, Megiddót és Gézert. 16 Mert a Faraó, Égyiptom királya, feljött volt, és meghódítá Gézert, és felégette tűzzel, és a Kananeusokat, a kik a városban laktak, megölte, és adá azt ajándékban az ő leányának, a Salamon feleségének. 17 És megépíté Salamon Gézert és az alsó Bethoront; 18 Bahalátot és Thadmort a pusztában, azon a földön; 19 És a tárházak minden városait, a melyek a Salamonéi valának, a szekerek városait, és a lovagok városait, és mindeneket, a melyeknek építéséhez Salamonnak kedve volt Jeruzsálemben és a Libánonon, és az ő birodalmának egész földén. 20 És mindazt a népet, a mely megmaradott volt az Emoreusoktól, Hitteusoktól, Perizeusoktól, Hivveusoktól, Jebuzeusoktól, a kik nem valának az Izráel fiai közül. 21 Azoknak fiait, a kik ő utánok azon a földön maradtak volt, a kiket az Izráeliták ki nem irthattak, Salamon jobbágyokká tette mind e mai napig. 22 De az Izráel fiai közül senkit nem vetett Salamon szolgálat alá, hanem ezek hadakozó férfiak voltak és ő szolgái és főemberei és hadnagyai és az ő szekereinek és lovagjainak fejei. 23 És a hivatalnokoknak, a kik Salamon munkáinak élén állottak, száma ötszázötven volt, a kik igazgatták a népet, a mely dolgozott a munkán. 24 És a Faraó leánya felméne a Dávid városából a maga házába, a melyet Salamon épített néki. Akkor építé meg Millót is. 25 És áldozék Salamon minden esztendőben háromszor, égő és hálaáldozatot azon az oltáron, a melyet épített vala az Úrnak, és áldozik vala jóillattal azon, a mely az Úr előtt vala. És elvégezé a házat. 26 És hajókat is csináltata Salamon király Esiongáberben, a mely Elót mellett van a Veres tenger partján, az Edom földén. 27 És elküldé Hírám az ő szolgáit a hajókon, a kik jó hajósok és a tengeren jártasak valának, a Salamon szolgáival. 28 És egész Ofirig menének, és hozának onnét négyszázhúsz tálentom aranyat, és vivék azt Salamon királyhoz.