Josué 4

Ka Whakatūria ngā Kōhatu Whakamahara

1 Ā, ka poto katoa te iwi te whiti i Horano, nā, ka kōrero a Ihowā ki a Hohua, ka mea, 2 "Tangohia mai e koutou i roto i te iwi kia kotahi tekau mā rua tāngata, kia takikotahi tangata o te iwi, 3 ā, ka whakahau ki a rātou, ka mea, ‘Tangohia atu i konei, i waenganui o Horano, i te wāhi i āta tū ai ngā waewae o ngā tohunga, kia tekau mā rua ngā kōhatu, ā, maua atu, waiho ki te moenga e moe ai koutou ā tēnei pō.’ "

4 Nā, ka karangatia e Hohua ngā tāngata kotahi tekau mā rua i whakaritea e ia i roto i ngā tama a Īharaira, takikotahi te tangata o roto o te iwi; 5 ā, ka mea a Hohua ki a rātou, "Haere atu i mua i te āka a Ihowā, a tō koutou Atua, ki waenganui o Horano, ka hāpai ake kia takikotahi te kōhatu mā te tangata ki runga ki tōna pokohiwi, kia rite ki ngā iwi o ngā tama a Īharaira te maha; 6 kia waiho ai tēnei mea hei tohu ki waenganui i a koutou. Mō te ui a ā koutou tamariki ā mua, mō te mea, ‘Hei aha ēnei kōhatu mā koutou?’ 7 Kātahi koutou ka mea atu ki a rātou, ‘Nō te motuhanga i ngā wai o Horano i mua i te āka o te kawenata a Ihowā; i tōna whitinga mai i Horano i motuhia ngā wai o Horano.’ Ā, ko ēnei kōhatu hei whakamahara mō ngā tama a Īharaira ā ake ake."

8 Ā, pērātia ana e ngā tama a Īharaira me tā Hohua i whakahau ai, hāpainga ake ana e rātou ngā kōhatu kotahi tekau mā rua i waenganui o Horano, pērātia ana me tā Ihowā i kōrero ai ki a Hohua, he mea rite ki ngā iwi o ngā tama a Īharaira te maha; ā, mauria ana ki tō rātou puni, waiho ana i reira. 9 Ā, i whakatūria e Hohua ētahi kōhatu kotahi tekau mā rua ki waenganui o Horano, ki te wāhi i tū ai ngā waewae o ngā tohunga i amo i te āka o te kawenata; kei reira anō aua kōhatu ā mohoa noa nei.

10 Heoi, tū ana tērā ngā tohunga i amo i te āka i waenganui o Horano ā oti noa ngā mea katoa i whakahau ai a Ihowā ki a Hohua kia kōrerotia ki te iwi, i rite tonu ki ngā mea katoa i whakahau ai a Mohi ki a Hohua; ā, i hohoro tonu te iwi te whiti. 11 Ā, ka tapeke katoa te iwi te whiti, nā, ka whiti te āka a Ihowā, me ngā tohunga i te tirohanga a te iwi. 12 Ko ngā tama a Reupena, ko ngā tama a Kara, me tētahi tānga o te iwi o Mānahi i whiti tōpuni atu i te aroaro o ngā tama a Īharaira, i pērā me tā Mohi i kōrero ai ki a rātou. 13 Kei te whā tekau ngā mano, he hunga tūmatohi tonu mō te riri, i haere i te aroaro o Ihowā ki ngā mānia o Heriko ki te whawhai.

14 Nō taua rā i whakanui ai a Ihowā i a Hohua i te aroaro o Īharaira katoa; ā, wehi ana rātou i a ia, pērā ana me rātou i wehi i a Mohi, i ngā rā katoa i ora ai ia.

15 I kōrero anō a Ihowā ki a Hohua, i mea, 16 "Kī atu ki ngā tohunga e amo ana i te āka o te whakaaturanga, kia haere ake i roto i Horano."

17 Nā, ka mea atu a Hohua ki ngā tohunga, "Haere ake i roto i Horano."

18 Ā, nō te haerenga ake o ngā tohunga i amo i te āka o te kawenata a Ihowā i waenganui o Horano, ā, ka mahuta ake ngā kapu o ngā waewae o ngā tohunga ki te wāhi maroke, ko te tino hokinga o te wai o Horano ki tōna wāhi anō, ā, huri tonu ake ki runga i ōna pareparenga, pērā ana me tō mua.

19 Nō te tekau o ngā rā o te marama tuatahi te iwi i haere ake ai i Horano, ā, noho ana i Kirikara i te taha ki te rāwhiti o Heriko. 20 Ā, ko aua kōhatu kotahi tekau mā rua i tangohia ake e rātou i roto i Horano, nā Hohua i whakatū ki Kirikara. 21 Ā, i kōrero ia ki ngā tama a Īharaira, i mea, "E ui ā koutou tamariki ā mua ki ō rātou mātua, e mea, ‘He aha ēnei kōhatu?’ 22 Nā, me whakaatu ki ā koutou tama, me kī atu, ‘I whiti maroke mai a Īharaira i tēnei Horano.’ 23 Nā, Ihowā hoki, nā tō koutou Atua i whakamaroke ngā wai o Horano i mua i a koutou, ā whiti noa koutou rite tahi ki tā Ihowā, ki tā tō koutou Atua i mea ai ki te Moana Whero, i whakamaroketia rā e ia i mua hoki i a tātou, ā whiti noa mai tātou. 24 Kia mōhio ai ngā iwi katoa o te whenua ki te ringa o Ihowā, he kaha; kia wehi ai rātou i a Ihowā, i tō koutou Atua, i ngā rā katoa."

A csodálatos átkelés emlékkövei

1 Mikor pedig az egész nép teljesen általment vala a Jordánon, szóla az Úr Józsuénak, mondván: 2 Vegyetek magatokhoz a népből tizenkét férfiút, egy-egy férfiút egy-egy nemzetségből. 3 És parancsoljátok nékik, mondván: Vegyetek fel innét a Jordán közepéből, arról a helyről, a hol bátorsággal állanak a papok lábai, tizenkét követ, és vigyétek át azokat magatokkal, és tegyétek le a szálláson, a hol megháltok ez éjszaka. 4 Előhivá azért Józsué a tizenkét férfiút, a kiket az Izráel fiai közül rendelt vala, egy-egy férfiút egy-egy nemzetségből; 5 És monda nékik Józsué: Menjetek át az Úrnak, a ti Isteneteknek frigyládája előtt a Jordán közepébe, s vegyen fel mindegyikőtök egy-egy követ az ő vállára, az Izráel fiai nemzetségeinek száma szerint, 6 Hogy legyen ez jelül köztetek. Ha kérdezik majd ezután a ti fiaitok, mondván: Mire valók néktek ezek a kövek? 7 Mondjátok meg nékik, hogy kétfelé vált a Jordánnak vize az Úr frigyládája előtt, mikor általment a Jordánon; ketté vált a Jordánnak vize, és ezek a kövek emlékeztetőül lesznek az Izráel fiainak mindörökre. 8 És úgy cselekedének Izráel fiai, a mint megparancsolta vala Józsué, és felvevének a Jordán közepéből tizenkét követ, a mint megmondotta vala az Úr Józsuénak, az Izráel fiai nemzetségeinek száma szerint, és általhozák magokkal az éjjeli szállásra és ott letevék azokat. 9 Tizenkét követ állíta fel Józsué a Jordán közepén is, azon a helyen, a hol állottak vala a frigyládát vivő papok lábai; ott is vannak mind e mai napig. 10 A papok pedig, a ládának hordozói, állanak vala a Jordán közepén, a míg végbe mene mind az a dolog, a mit parancsolt vala az Úr Józsuénak, hogy mondja meg a népnek, egészen úgy, a mint Mózes parancsolta vala Józsuénak. A nép pedig sietett és általméne. 11 És a mint véget ére az egész nép általmenetele, általméne az Úr ládája is és a papok is, a nép előtt. 12 Általmentek vala a Rúben fiai, a Gád fiai és Manassé félnemzetsége is felfegyverkezve az Izráel fiai előtt, a miképen szólt vala nékik Mózes. 13 Mintegy negyven ezernyi fegyveres vitéz ment vala át az Úr előtt a harczra, Jérikhónak sík mezejére. 14 Azon a napon felmagasztalá az Úr Józsuét az egész Izráel szemei előtt, és félék őt, a mint félték vala Mózest, életének minden napjaiban. 15 Mert szólt vala az Úr Józsuénak, mondván: 16 Parancsold meg a papoknak, a kik a bizonyság ládáját hordozzák, hogy jőjjenek fel a Jordánból. 17 És parancsola Józsué a papoknak, mondván: Jőjjetek fel a Jordánból! 18 És lőn, hogy a mint a papok, az Úr frigyládájának hordozói, feljöttek vala a Jordán közepéből, és érintik vala a papok talpai a szárazt: visszatére a Jordán vize az ő helyére, és folyt vala, mint az előtt, minden partja felett. 19 A nép pedig az első hónak tizedik napján jöve fel a Jordánból, és tábort üte Gilgálban, Jérikhónak keleti határán. 20 Azt a tizenkét követ is, a melyeket a Jordánból hoztak vala, Gilgálban állatá fel Józsué. 21 És szóla Izráel fiainak, mondván: Ha fiaitok kérdezik majd apáiktól, mondván: Mire valók ezek a kövek? 22 Tudassátok majd a ti fiaitokkal, mondván: Szárazon jött át Izráel ezen a Jordánon. 23 Mert kiszárította az Úr, a ti Istenetek a Jordán vizét ti előttetek, míg általjövétek rajta, a miképen cselekedett vala az Úr, a ti Istenetek a Veres tengerrel, a melyet megszárított előttünk; míg általjövénk rajta. 24 Hogy megismerje a földnek minden népe az Úrnak kezét, hogy bizony erős az; hogy féljétek az Urat, a ti Isteneteket minden időben.