Ka Hinganga ngā Kīngi o te Raki
1 Nā, i te rongonga o Iapini kīngi o Hatoro, ka tono tāngata ia ki a Iopapa kīngi o Marono, ki te kīngi o Himirono, ki te kīngi hoki o Akahapa, 2 ki ngā kīngi anō hoki i te raki, ki ērā i ngā maunga, i te mānia hoki ki te tonga o Kinerota, i te whenua raorao, ā, i ngā Hiwi o Roro ki te hauāuru, 3 ki te Kanaani i te rāwhiti me te hauāuru, ki te Amori, ki te Hiti, ki te Perihi, ki te Iepuhi i te whenua pukepuke, ki te Hiwi hoki i raro o Heremona i te whenua o Mihipa. 4 Nā, ka haere mai, me ā rātou ope katoa, he tini te tangata, me te onepū i te taha o te moana te tokomaha, me ngā hōiho, me ngā hāriata, tōna tini. 5 Nā, ka huihui ēnei kīngi katoa; ā, ka haere mai rātou, ka noho huihui ki ngā wai o Meromo, ki te whawhai ki a Īharaira.
6 Nā, ko te meatanga a Ihowā ki a Hohua, "Kei wehi i a rātou; kia pēnei hoki āpōpō ka hoatu katoa rātou e ahau, mate rawa, ki a Īharaira; me whakangonge ō rātou hōiho, me tahu hoki ō rātou hāriata ki te ahi."
7 Nā, huakina tatatia ana rātou e Hohua rātou ko te hunga hāpai pakanga katoa ki ngā wai o Meromo; heoi kōkiri ana rātou ki a rātou. 8 Nā, hōmai ana rātou e Ihowā ki te ringa o Īharaira, ā, patua iho rātou, ā, whāia ana e rātou ā tae noa ki Hairona nui, ki Mihirepoto Maimi, ki te raorao hoki o Mihipe whaka te rāwhiti; ā, patupatua ana rātou, kāhore rawa he mōrehu i waiho kia toe. 9 Ā, rite tonu tā Hohua i mea ai ki a rātou ki tā Ihowā i kōrero ai ki a ia; i whakangongea e ia ō rātou hōiho, i tahuna hoki ō rātou hāriata ki te ahi.
10 Ā, i taua wā ka tahuri a Hohua, ā, horo ana i a ia a Hatoro, patua iho hoki e ia tōna kīngi ki te hoari. (Ko Hatoro hoki te upoko o aua kīngitanga katoa i mua.) 11 Nā, patua iho e rātou ngā mea ora katoa o reira ki te mata o te hoari ā poto noa; kāhore i mahue tētahi mea whai manawa; i tahuna hoki e ia a Hatoro ki te ahi.
12 Nā, i riro katoa i a Hohua ngā pā katoa o ērā kīngi, me ngā kīngi katoa o reira, ā, patua iho e ia ki te mata o te hoari ā poto noa; i pērā anō ia me tā Mohi, me tā te pononga a Ihowā i whakahau ai. 13 Ko ngā pā ia i tū i runga i ngā pukepuke, kīhai ēnā i tahuna e Īharaira, heoi anō ko Hatoro anake; i tahuna tēnā e Hohua. 14 Otiia, ko ngā taonga parakete katoa o aua pā, me ngā kararehe, i tangohia e ngā tama a Īharaira mā rātou; ko ngā tāngata katoa ia i patua ki te mata o te hoari ā poto noa rātou, kīhai i mahue tētahi mea whai manawa. 15 Ko tā Ihowā i whakahau ai ki tāna pononga ki a Mohi, ko tā Mohi anō tērā i whakahau ai ki a Hohua; ā, koia tā Hohua i mea ai; kīhai i kapea e ia tētahi o ngā mea katoa i whakahaua e Ihowā ki a Mohi.
He Whakarāpotonga o ngā Raupatu a Hohua
16 Nā, riro ana i a Hohua taua whenua katoa, te whenua pukepuke, me ngā wāhi katoa o te tonga, me te whenua katoa o Kohena, me te raorao, me te mānia, me te whenua pukepuke o Īharaira, me tōna raorao, 17 atu i Maunga Haraka, e anga nei whakarunga ki Heira, ā tae noa ki Paara-Kara i te raorao o Repanōna, i raro iho o Maunga Heremona; ā, ko ō rātou kīngi katoa, i mau i a ia, ā, patua iho, whakamatea iho. 18 He maha ngā rā i whawhai ai a Hohua ki aua kīngi katoa. 19 Nā, kāhore he pā i hohou rongo ki ngā tama a Īharaira, heoi anake ko ngā Hiwi i noho i Kipeono; i riro katoa i a rātou i runga i te whawhai. 20 Nā Ihowā hoki i whakapakeke ō rātou ngākau, kia tūria ai e rātou a Īharaira ki te riri, kia tino whakangaromia ai rātou e ia, kia kore ai hoki rātou e tohungia, engari kia whakangaromia rātou e ia, kia pērātia me tā Ihowā i whakahau ai ki a Mohi.
21 I taua wā anō ka haere atu a Hohua, ā, hunā iho e ia ngā Anakimi o ngā maunga, o Heperona, o Repiri, o Ānapa, o ngā maunga katoa o Hūrā, o ngā maunga katoa anō hoki o Īharaira; i tino whakangaromia rawatia rātou e Hohua me ō rātou pā. 22 Kīhai tētahi o ngā Anakimi i mahue i te whenua o ngā tama a Īharaira; toe ake ko ētahi anake i Kaha, i Kāta, i Aharoro.
23 Nā, ka riro i a Hohua te whenua katoa, ka pērā me, ngā mea katoa i kōrerotia e Ihowā ki a Mohi; ā, hoatu ana e Hohua hei kāinga tupu mō Īharaira, he mea whakarite ki ō rātou wehenga, ki ō rātou iwi.
Nā, ka takoto mārie te whenua i te whawhai.
Sok kananeus törzs kiirtása
1 Mikor pedig meghallotta ezt Jábin, Hásornak királya, külde Jobábhoz, Mádonnak királyához, és Simronnak királyához, és Aksáfnak királyához, 2 És azokhoz a királyokhoz, a kik laknak vala észak felé a hegységben, és a pusztában Kinneróttól délre, és a síkságon, és Dór magaslatain a tenger felé; 3 A Kananeushoz napkelet és napnyugat felé, és az Emoreushoz, a Khittheushoz, a Perizeushoz, a Jebuzeushoz a hegyek közé, és a Khivveushoz a Hermon alá, Mispának földére. 4 És kijövének ők és velök az ő egész táboruk, sok nép, olyan sok, mint a fövény, a mely a tenger partján van, és igen sok ló és szekér. 5 És összegyülének mindezek a királyok, és megindulának, és táborba szállának együttesen Méromnak vizeinél, hogy hadakozzanak Izráel ellen. 6 Ekkor monda az Úr Józsuénak: Ne félj tőlök, mert holnap ilyenkorra mindnyájokat átdöfötten vetem az Izráel elé; lovaikat bénítsd meg, szekereiket pedig égesd meg tűzzel. 7 Elméne azért Józsué és vele az egész hadakozó nép azok ellen a Mérom vizeihez nagy hirtelen, és reájok rohanának. 8 És adá őket az Úr Izráelnek kezébe, és verék őket és űzék őket egészen a nagy Sidonig és Miszrefót-Majimig, és Mispának völgyéig napkelet felé, és leverék őket annyira, hogy senki sem maradt közülök életben. 9 És úgy cselekedék velök Józsué, a mint megmondotta vala néki az Úr: az ő lovaikat megbénítá, szekereiket pedig tűzzel égeté el. 10 Majd visszafordula Józsué ugyanazon időben és bevevé Hásort, királyát pedig fegyverrel megölé (Hásor ugyanis mindezeknek az országoknak feje volt az előtt); 11 És levágának minden lelket, a mely benne vala, megölvén őket fegyver élével; nem maradt meg egy élő sem; Hásort pedig tűzzel égeté meg. 12 És e királyoknak minden városát és minden királyukat is meghódoltatá Józsué, és megölé őket fegyver élével, kipusztítván őket, a mint megparancsolta vala Mózes, az Úrnak szolgája. 13 Csak épen azokat a városokat nem égeté meg Izráel, a melyek halmokon állottak vala, kivéve Hásort, egyedül ezt égeté meg Józsué. 14 És e városoknak minden zsákmányolni valóját, és a barmokat is magoknak zsákmányolák el Izráel fiai; csak az embereket hányák mind fegyver élére, míglen kipusztíták őket. Nem hagytak meg egy élőt sem. 15 A mint parancsolt az Úr Mózesnek, az ő szolgájának, úgy parancsolt Mózes Józsuénak, és úgy cselekedék Józsué, semmit el nem hagyott mindabból, a mit az Úr parancsolt vala Mózesnek. 16 És elfoglalá Józsué mindazt a földet, a hegységet, az egész déli vidéket, az egész Gósen földét, úgy a síkságot, mint a pusztát, és Izráel hegyét és annak síkságát. 17 A kopasz hegytől fogva, a mely Szeír felé emelkedik, egészen Baál-Gádig, a Libanon völgyében, a Hermon hegye alatt; királyaikat pedig mind elfogá és megveré és megölé őket. 18 Sok napon át viselt hadat Józsué mindezekkel a királyokkal. 19 Nem volt város, a mely békességre lépett volna Izráel fiaival, kivéve a Gibeonban lakó Khivveusokat; haddal vették azt meg mind. 20 Mert az Úrtól volt az, hogy megkeményítvén szíveiket, haddal menjenek Izráel ellen, hogy eltörölje őket; hogy ne legyen nékik irgalom, hanem hogy elpusztítsa őket, a mint megparancsolta vala az Úr Mózesnek. 21 Majd elméne Józsué ez időben, és kiirtá az Anákokat a hegyek közül Hebronból, Debirből, Anábból és Júdának minden hegyéből, és Izráelnek minden hegyéből; városaikkal együtt törlé el őket Józsué. 22 Nem maradtak Anákok Izráel fiainak földén, csak Gázában, Gáthban és Asdódban hagyattak meg. 23 Elfoglalá azért Józsué az egész földet egészen úgy, a mint az Úr mondotta vala Mózesnek, és adá azt Józsué örökségül Izráelnek, osztályrészeikhez képest, nemzetségeik szerint. A föld pedig megnyugovék a harcztól.