1 Coríntios 3

He Pononga a te Atua

1 Nā, ko ahau, e ōku tēina, kīhai i āhei te kōrero ki a koutou me tāku ki te hunga i te Wairua, engari, i te kikokiko, ānō ki ngā kōhungahunga i roto i a te Karaiti. 2 He waiū tāku i whāngai atu nā mā koutou, ehara i te kai mārō. Kīanō hoki i taea e koutou te kai mārō, ā, kāhore nei anō i taea e koutou ināianei. 3 Kei te kikokiko tonu hoki koutou. I te mea kei a koutou tonu te hae, te totohe, te wehewehe, ehara oti koutou i te hunga i te kikokiko, e haere ana i runga i tā te tangata ritenga? 4 I tētahi hoki ka kī nei, "Ko ahau nō Pāora," me tētahi atu, "Ko ahau nō Aporo," ehara oti koutou i te hunga i te kikokiko?

5 Tēnā ko wai a Aporo? Ā, ko wai a Pāora? He minita i whakapono ai koutou; ki ia tangata i tā te Ariki i hōmai ai. 6 Nāku i whakatō, nā Aporo i whakamākūkū; nā te Atua ia i mea kia tupu. 7 Heoi, he kore noa iho te kaiwhakatō, he kore noa iho te kaiwhakamākūkū, engari, te Atua nāna nei i mea kia tupu. 8 Nā, ko te kaiwhakatō, ko te kaiwhakamākūkū, kotahi tonu rāua. Otirā, ka rite ki tāna ake mahi, te utu e riro mai i tēnā, i tēnā o rāua. 9 He hoa mahi hoki mātou nō te Atua; he māra koutou nā te Atua.

He whare hanga nā te Atua. 10 Kei te ritenga o te aroha noa o te Atua i hōmai nei ki ahau, kua whakatakotoria e ahau te tūnga, he pērā me tā te tohunga; ā, ko tētahi atu kei te hanga whare ki runga. Otirā, kia tūpato ia tangata ki tāna whare e hanga ai ki runga. 11 E kore hoki tētahi tangata e āhei te whakatakoto i tētahi tūnga kē atu i tērā kua oti nei te whakatakoto, arā, i a Īhu Karaiti. 12 Engari, ki te hanga tētahi ki runga ki te tūnga he kōura, he hiriwa, he kōhatu utu nui, he rākau, he tarutaru, he otaota; 13 ka whakakitea te mahi a tētahi, a tētahi; mā te rā hoki e whakaatu, nō te mea ka whakakitea e te kāpura; ā, mā te kāpura tonu e whakamātautau te mahi a tēnā, a tēnā, he pēhea tōna āhua. 14 Ki te mau tonu te mahi a tētahi e hanga ai ki runga, ka riro i a ia he utu. 15 Ki te wera te mahi a tētahi ka maumauria tāna; ko ia, ia ka ora; otirā me te mea mā roto i te ahi.

16 Kāhore oti koutou i mātau, he whare tapu koutou nō te Atua, ā, kei roto i a koutou te Wairua o te Atua e noho ana? 17 Ki te whakangaromia e tētahi te whare tapu o te Atua, ka whakangaromia hoki ia e te Atua; he tapu hoki te whare o te Atua, ā, ko koutou taua whare.

18 Kei hangarau tētahi ki a ia anō. Ki te mea tētahi he tangata mōhio ia i roto i a koutou i tēnei ao, tukua ia hei kūware kia tupu ai hei tangata whakaaro. 19 Ki te Atua hoki he kūware noa ngā whakaaro mōhio o tēnei ao. Kua oti hoki te tuhituhi, "Ka mau i a ia te hunga whakaaro i runga i tō rātou tinihanga," 20 me tēnei hoki, "E mātau ana te Ariki ki ngā whakaaro o te hunga whakaaro, he tekateka noa." 21 Nō reira, kei whakamanamana tētahi ki te tangata. Nō koutou hoki ngā mea katoa; 22 ahakoa a Pāora, a Aporo, a Kipa, te ao, te ora, te mate rānei, ngā mea o nāianei, ngā mea rānei e takoto mai nei, nō koutou katoa; 23 ā, ko koutou nō te Karaiti, ko te Karaiti nō te Atua.

Óvás a tanítók miatt való pártoskodástól, mert azok csak szolgák; ura és alapja az üdvösségnek Krisztus

1 Én sem szólhattam néktek, atyámfiai, mint lelkieknek, hanem mint testieknek, mint a Krisztusban kisdedeknek. 2 Téjnek italával tápláltalak titeket és nem kemény eledellel, mert még nem bírtátok volna meg, sőt még most sem bírjátok meg: 3 Mert még testiek vagytok; mert a mikor írigykedés, versengés és visszavonás van köztetek, vajjon nem testiek vagytok-é és nem ember szerint jártok-é? 4 Mert mikor egyik ezt mondja: Én Pálé vagyok; a másik meg: Én Apollósé; nem testiek vagytok-é? 5 Hát kicsoda Pál és kicsoda Apollós? Csak szolgák, kik által hívőkké lettetek, és pedig a mint kinek-kinek az Úr adta. 6 Én plántáltam, Apollós öntözött; de az Isten adja vala a növekedést. 7 Azért sem a ki plántál, nem valami, sem a ki öntöz; hanem a növekedést adó Isten. 8 A plántáló pedig és az öntöző egyek; de mindenik a maga jutalmát veszi a maga munkája szerint. 9 Mert Isten munkatársai vagyunk: Isten szántóföldje, Isten épülete vagytok. 10 Az Istennek nékem adott kegyelme szerint, mint bölcs építőmester, fundamentomot vetettem, de más épít reá. Kiki azonban meglássa mimódon épít reá. 11 Mert más fundamentomot senki nem vethet azon kívül, a mely vettetett, mely a Jézus Krisztus. 12 Ha pedig valaki aranyat, ezüstöt, drágaköveket, fát, szénát, pozdorját épít rá erre a fundamentomra; 13 Kinek-kinek munkája nyilván lészen: mert ama nap megmutatja, mivelhogy tűzben jelenik meg; és hogy kinek-kinek munkája minémű legyen, azt a tűz próbálja meg. 14 Ha valakinek a munkája, a melyet ráépített, megmarad, jutalmát veszi. 15 Ha valakinek a munkája megég, kárt vall. Ő maga azonban megmenekül, de úgy, mintha tűzön keresztül. 16 Nem tudjátok-é, hogy ti Isten temploma vagytok, és az Isten Lelke lakozik bennetek? 17 Ha valaki az Isten templomát megrontja, megrontja azt az Isten. Mert az Istennek temploma szent, ezek vagytok ti. 18 Senki se csalja meg magát. Ha valaki azt hiszi, hogy bölcs ti köztetek e világon, bolond legyen, hogy bölcscsé lehessen. 19 Mert e világ bölcsesége bolondság az Isten előtt. Mert meg van írva: Megfogja a bölcseket az ő csalárdságukban. 20 És ismét: Ismeri az Úr a bölcsek gondolatait, hogy hiábavalók. 21 Azért senki se dicsekedjék emberekkel. Mert minden a tiétek. 22 Akár Pál, akár Apollós, akár Kéfás, akár világ, akár élet, akár halál, akár jelenvalók, akár következendők, minden a tiétek. 23 Ti pedig Krisztusé, Krisztus pedig Istené.