1 Coríntios 11

1 Kia rite tā koutou ki tāku, me tāku ka rite nei ki tā te Karaiti.

Hīpokina te Upoko i te Koropikotanga

2 Nā, e whakamoemiti ana ahau ki a koutou, mō koutou ka mahara ki ahau i ngā mea katoa, ka pupuri hoki i ngā whakarerenga iho, i āku i tuku atu nā ki a koutou. 3 Nā, e mea ana ahau kia mātau koutou, ko te Karaiti te upoko o ngā tāne katoa; ko te tāne te upoko o te wahine; ko te Atua anō te upoko o te Karaiti. 4 Ko te tangata e īnoi ana, e poropiti ana, me te hīpoki anō te upoko, e whakaiti ana ia i tōna upoko. 5 Ko te wahine ia e īnoi ana e poropiti ana rānei, kāhore nei he hīpoki o te upoko, e whakaiti ana ia i tōna upoko. E rite tonu ana tēnā ānō kua oti tōna upoko te heu. 6 Ki te kāhore hoki te wahine e hīpokina, kia waruhia hoki ia. Ki te mea he mea whakamā ki te wahine kia waruhia, kia heua rānei, me hīpoki ia. 7 E kore hoki e tika mō te tāne kia hīpokina tōna upoko, ko te āhua hoki ia, ko te korōria o te Atua. Ko te wahine ia te korōria o te tāne. 8 Ehara hoki i te mea nō te wahine te tāne, engari, nō te tāne te wahine. 9 Kīhai anō te tāne i hangā mā te wahine, engari, ko te wahine mā te tāne. 10 Koia i tika ai hei runga i te upoko o te wahine te tohu o te mana, he mea mō ngā anahera.

11 Ahakoa rā, e kore te tāne e motuhia kētia i te wahine, e kore anō te wahine e motuhia kētia i te tāne, i roto i te Ariki. 12 Nō roto hoki i te tāne te wahine, waihoki, i nā te wahine mai te tāne; nā te Atua anō ia ngā mea katoa. 13 Mā koutou tonu e whakaaro: he mea pai rānei kia īnoi hīpokikore te wahine ki te Atua? 14 E kore rānei te whakaaro māori nei anō e ako i a koutou, ki te mea he makawe roroa o te tāne, he mea whakatūtūa tērā mōna? 15 Tēnā, ki te mea he makawe roroa o te wahine, he mea whakakorōria tērā mōna. Kua hoatu hoki ōna makawe ki a ia hei hīpoki. 16 Otirā, ki te mea he āhua totohe tētahi, kāhore ō mātou ritenga pērā, kāhore hoki o ngā hāhi a te Atua.

Te Hapa a te Ariki

17 I ahau ia e kōrero nei i tēnei ki a koutou, kāhore āku whakamoemiti ki a koutou, kāhore hoki koutou e whakamine mō te pai, engari mō te kino. 18 Nā, ko te tuatahi, i a koutou ka whakamine ki roto ki te hāhi, ka rongo ahau he wehewehenga kei roto i a koutou; ā, e whakapono ana ahau ki tētahi wāhi. 19 Kua takoto hoki kia whai tītorehanga koutou, kia kitea ai te hunga e paingia ana i roto i a koutou. 20 Nā, ka huihui koutou ki te wāhi kotahi, e kore e taea kia kai i te hapa a te Ariki. 21 I te mea hoki e kai ana koutou, ka kai tēnā, tēnā, i tāna hapa i mua atu i tētahi; ā, ka hiakai tētahi, ka haurangi tētahi. 22 He aha? Kāhore koia ō koutou whare e kai ai, e inu ai koutou? E whakahāwea ana rānei koutou ki te hāhi a te Atua, e mea ana hoki kia whakamā te hunga kāhore nei ā rātou mea? Kia pēhea atu tāku kupu ki a koutou? Kia whakamoemiti oti ahau ki a koutou mō tēnei mea? E kore rā ahau e whakamoemiti.

23 Kua riro mai hoki i ahau i te Ariki tāku i tuku atu rā ki a koutou, arā, i taua pō i tukua ai ia, i tangohia e te Ariki, e Īhu, te taro, 24 ā, ka mutu te whakawhetai, ka whatia e ia, nā ka mea ia, "Tangohia, kainga; ko tōku tinana tēnei ka whatiwhatia nei mō koutou. Meinga tēnei hei whakamahara ki ahau." 25 Me te kapu anō i te mutunga o te hapa, me tāna mea anō, "Ko te kawenata hou tēnei kapu i runga i ōku toto. Meinga tēnei i ngā inumanga katoa hei whakamahara ki ahau." 26 I ngā wā katoa hoki e kai ai koutou i tēnei taro, e inu ai i tēnei kapu, e whakakitea ana e koutou te matenga o te Ariki, kia tae mai rā anō ia.

27 Mō reira ki te kai hē tētahi, ki te inu hē i te kapu a te Ariki, ka whai hara ia i te tinana, i ngā toto, o te Ariki. 28 Engari, kia uiui te tangata ki a ia anō, ka kai ai i taua taro, ka inu ai i taua kapu. 29 Nō te mea ki te kai hē, ki te inu hē tētahi, e kai ana, e inu ana i te whakawā mōna, tē whakaaro ko te tinana o te Ariki. 30 Nō konei hoki he tokomaha i roto i a koutou e ngoikore ana, e mate ana, he tokomaha, anō kua moe. 31 Me i whakawā hoki tātou i a tātou anō, kīhai i whakataua te hē ki a tātou. 32 Ki te whakawākia ia tātou, he mea whakaako tātou nā te Ariki, kei tukua ngātahitia tātou me te ao ki te hē.

33 Heoi, e ōku tēina, ka huihui koutou ki te kai, me tatari tētahi ki tētahi. 34 Ki te hiakai tētahi, hei roto i tōna whare kai ai; kei ai tō koutou huihuinga hei take whakawā.

Ko ērā atu mea hoki, māku e whakatika ina tae atu ahau.

Az isteni tiszteleten illendő magaviseletről

1 Legyetek az én követőim, mint én is a Krisztusé. 2 Dícsérlek pedig titeket atyámfiai, hogy én rólam mindenben megemlékeztek, és a miképen meghagytam néktek, rendeléseimet megtartjátok. 3 Akarom pedig, hogy tudjátok, hogy minden férfiúnak feje a Krisztus; az asszonynak feje pedig a férfiú; a Krisztusnak feje pedig az Isten. 4 Minden férfiú, a ki befedett fővel imádkozik avagy prófétál, megcsúfolja az ő fejét. 5 Minden asszony pedig, a ki befedetlen fővel imádkozik avagy prófétál, megcsúfolja az ő fejét, mert egy és ugyanaz, mintha megnyiretett volna. 6 Mert ha az asszony nem fedi be fejét, nyiretkezzék is meg, hogy ha pedig éktelen dolog asszonynak megnyiretkezni, vagy megberetváltatni, fedezze be az ő fejét. 7 Mert a férfiúnak nem kell befednie az ő fejét, mivel ő az Istennek képe és dicsősége; de az asszony a férfiú dicsősége. 8 Mert nem a férfiú van az asszonyból, hanem az asszony a férfiúból. 9 Mert nem is a férfiú teremtetett az asszonyért, hanem az asszony a férfiúért. 10 Ezért kell az asszonynak hatalmi jelt viselni a fején az angyalok miatt. 11 Mindazáltal sem férfiú nincs asszony nélkül, sem asszony férfiú nélkül az Úrban. 12 Mert a miképen az asszony a férfiúból van, azonképen a férfiú is az asszony által, az egész pedig az Istentől. 13 Magatokban ítéljétek meg: illendő dolog-é asszonynak fedetlen fővel imádni az Istent? 14 Avagy maga a természet is nem arra tanít-é titeket, hogy ha a férfiú nagy hajat visel, csúfsága az néki? 15 Az asszonynak pedig, ha nagy haja van, ékesség az néki; mert a haj fátyol gyanánt adatott néki. 16 Ha pedig valakinek tetszik versengeni, nekünk olyan szokásunk nincsen, sem az Isten gyülekezeteinek.

Utasítás az úrvacsorával méltóképpen való élésre

17 Ezt pedig tudtotokra adván, nem dícsérlek, hogy nem haszonnal, hanem kárral gyűltök egybe. 18 Mert először is, mikor egybegyűltök a gyülekezetben, hallom, hogy szakadások vannak köztetek; és valami részben hiszem is. 19 Mert szükség, hogy szakadások is legyenek köztetek, hogy a kipróbáltak nyilvánvalókká legyenek ti köztetek. 20 Mikor tehát egybegyűltök egyazon helyre, nincs úrvacsorájával való élés: 21 Mert kiki az ő saját vacsoráját veszi elő az evésnél; és némely éhezik, némely pedig dőzsöl. 22 Hát nincsenek-é házaitok az evésre és ivásra? Avagy az Isten gyülekezetét vetitek-é meg, és azokat szégyenítitek-é meg, a kiknek nincsen? Mit mondjak néktek? Dícsérjelek-é titeket ebben? Nem dícsérlek. 23 Mert én az Úrtól vettem, a mit néktek előtökbe is adtam: hogy az Úr Jézus azon az éjszakán, melyen elárultaték, vette a kenyeret, 24 És hálákat adván, megtörte és ezt mondotta: Vegyétek, egyétek! Ez az én testem, mely ti érettetek megtöretik; ezt cselekedjétek az én emlékezetemre. 25 Hasonlatosképen a pohárt is vette, minekutána vacsorált volna, ezt mondván: E pohár amaz új testamentom az én vérem által; ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre. 26 Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e pohárt, az Úrnak halálát hirdessétek, a míg eljövend. 27 Azért a ki méltatlanul eszi e kenyeret, vagy issza az Úrnak poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen. 28 Próbálja meg azért az ember magát, és úgy egyék abból a kenyérből, és úgy igyék abból a pohárból, 29 Mert a ki méltatlanul eszik és iszik, ítéletet eszik és iszik magának, mivelhogy nem becsüli meg az Úrnak testét. 30 Ezért van ti köztetek sok erőtlen és beteg, és alusznak sokan. 31 Mert ha mi ítélnők magunkat, nem ítéltetnénk el. 32 De mikor ítéltetünk, az Úrtól taníttatunk, hogy a világgal együtt el ne kárhoztassunk. 33 Azért atyámfiai, mikor egybegyűltök az evésre, egymást megvárjátok. 34 Ha pedig valaki éhezik, otthon egyék, hogy ítéletre ne gyűljetek egybe. A többire nézve, majd ha hozzátok megyek, rendelkezem.