Josué 1

Ka Whakahaua e Ihowā a Hohua kia Raupatu a Kanaana

1 Nā, i muri iho i te matenga o Mohi, o te pononga a Ihowā, ka kōrero a Ihowā ki a Hohua, ki te tama a Nunu, ki te tangata a Mohi, ka mea, 2 "Kua mate a Mohi, tāku pononga. Nā, whakatika, whiti atu i tēnei Horano, a koe me tēnei iwi katoa, ki te whenua ka hoatu nei e ahau ki a rātou, arā ki ngā tama a Īharaira. 3 Ko ngā wāhi katoa e takahia e ngā kapu o ō koutou waewae kua hoatu e ahau a reira ki a koutou, ka rite ki tāku i kōrero ai ki a Mohi. 4 Ko te rohe ki a koutou kei te koraha, kei Repanōna nei, ā te awa nui atu ana, arā te awa Uparati, ko te whenua katoa o ngā Hiti, ā tae noa ki te Moana Nui, ki te toenetanga o te rā. 5 E kore tētahi e kaha ki te tū ki tōu aroaro i ngā rā katoa e ora ai koe. I a Mohi ahau, ka pērā anō ahau ki a koe; e kore ahau e whakarere i a koe, e kore hoki e mawehe i a koe.

6 "Kia kaha, kia māia rawa; māu hoki tēnei iwi e whakawhiwhi ki te whenua i oati ai ahau ki ō rātou mātua kia hoatu ki a rātou. 7 Heoi, kia kaha, kia tino māia rawa ki te pupuri, ki te mahi i ngā ture katoa i whakahaua ki a koe e Mohi, e tāku pononga; kei peka kē koe i reira ki matau, ki mauī rānei, kia tika ai tāu i ngā wāhi katoa e haere ai koe. 8 Kei whakarērea e tōu waha tēnei Pukapuka o te Ture; engari kia ū ōu whakaaro ki reira i te ao, i te pō, kia mau ai koe ki te mahi i ngā mea katoa kua oti te tuhi ki reira; mā reira ka whai wāhi ai koe i tōu huarahi, mā reira hoki koe ka kake ai. 9 Kāhore ianei ahau i whakahau ki a koe? Kia kaha, kia māia; kaua e wehi, kaua hoki e pāwera; nō te mea kei a koe a Ihowā, tōu Atua, i ngā wāhi katoa e haere ai koe."

Ka Whakahau a Hohua i te Iwi

10 Nā, ka whakahau a Hohua i ngā rangatira o te iwi, ka mea, 11 "Haere rā waenganui o te puni, ka whakahau i te iwi, ka mea: ‘Takā he ō mō koutou; nō te mea kia toru ake rā ka whiti koutou i te Horano nei, ka haere ki te tango i te whenua ka hōmai nei e Ihowā, e tō koutou Atua, kia nohoia e koutou.’ "

12 I kōrero anō a Hohua ki ngā Reupeni, ki ngā Kari, ki tētahi tānga hoki o te iwi o Mānahi, i mea, 13 "Kia mahara ki te kupu i whakahau ai a Mohi, te pononga a Ihowā ki a koutou, i mea ai: ‘E mea ana a Ihowā, tō koutou Atua, i a koutou kia okioki, ka hōmai hoki e ia tēnei whenua ki a koutou.’ 14 Ko ā koutou wāhine, ko ā koutou tamariki, me ā koutou kararehe, me noho ki te whenua i hoatu e Mohi ki a koutou i tēnei taha o Horano, ko koutou ia, ko ngā mārohirohi katoa, me haere tōpuni atu i te aroaro o ō koutou tuākana, hei whakauru mō rātou; 15 kia meinga rā anō e Ihowā ō koutou tuākana kia okioki, kia pēnā me koutou, ā, kia whiwhi rātou ki te whenua ka hōmai nei e Ihowā, e tō koutou Atua, ki a rātou. Kātahi koutou ka hoki ai ki te whenua i riro nei i a koutou, ka noho ai hoki ki te wāhi i hoatu e Mohi, e te pononga a Ihowā, ki a koutou i tēnei taha o Horano, i te putanga mai o te rā."

16 Nā, ka whakahoki rātou ki a Hohua, ka mea: "Ko ngā mea katoa e whakahaua e koe ki a mātou ka meatia e mātou, ā, ka haere hoki mātou ki ngā wāhi katoa e ungā ai mātou e koe. 17 Ko tō mātou rongo ki a Mohi i ngā mea katoa, ka pērā anō tō mātou rongo ki a koe; kia noho rā ia a Ihowā, tōu Atua, ki a koe, me ia hoki i noho ki a Mohi. 18 Ahakoa ko wai te tangata e tutū ki tāu whakahau, e kore hoki e rongo ki āu kupu, ki ngā mea katoa e whakahau ai koe ki a ia, me whakamate. Ko koe ia kia kaha, kia māia!"

Isten megerősíti Józsuét hivatalában

1 És lőn Mózesnek, az Úr szolgájának halála után, szóla az Úr Józsuénak, a Nún fiának, Mózes szolgájának, mondván: 2 Mózes, az én szolgám meghalt; most azért kelj fel, menj át ezen a Jordánon, te és mind ez a nép arra a földre, a melyet én adok nékik, az Izráel fiainak. 3 Minden helyet, a melyet talpatok érint, néktek adtam, a miképen szólottam Mózesnek. 4 A pusztától és a Libánontól fogva a nagy folyóvízig, az Eufrates folyóvízig, a Khitteusoknak egész földe és a nagy tengerig napnyugat felé lesz a ti határotok. 5 Meg nem áll senki előtted életednek minden idejében; a miképen Mózessel vele voltam, teveled is veled leszek; el nem hagylak téged, sem el nem maradok tőled. 6 Légy bátor és erős, mert te teszed majd e népet annak a földnek örökösévé, a mely felől megesküdtem az ő atyáiknak, hogy nékik adom azt. 7 Csak légy bátor és igen erős, hogy vigyázz és mindent ama törvény szerint cselekedjél, a melyet Mózes, az én szolgám szabott elődbe; attól se jobbra, se balra ne hajolj, hogy jó szerencsés lehess mindenben, a miben jársz! 8 El ne távozzék e törvénynek könyve a te szádtól, hanem gondolkodjál arról éjjel és nappal, hogy vigyázz és mindent úgy cselekedjél, a mint írva van abban, mert akkor leszel jó szerencsés a te utaidon és akkor boldogulsz. 9 Avagy nem parancsoltam-é meg néked: légy bátor és erős? Ne félj, és ne rettegj, mert veled lesz az Úr, a te Istened mindenben, a miben jársz.

A nép engedelmességet ígér Józsuénak

10 Parancsola azért Józsué a nép előljáróinak, mondván: 11 Menjetek által a táboron, és parancsoljátok meg a népnek, mondván: Készítsetek magatoknak útravalót, mert harmadnap mulva átmentek ti ezen a Jordánon, hogy bemenjetek és bírjátok azt a földet, a melyet az Úr, a ti Istenetek ád néktek birtokul. 12 A Rúben és Gád nemzetségének pedig, és a Manassé nemzetség felének szóla Józsué, mondván: 13 Emlékezzetek meg a dologról, a mit megparancsolt néktek Mózes, az Úrnak szolgája, mondván: Az Úr, a ti Istenetek megnyugtatott titeket, és néktek adta ezt a földet. 14 Feleségeitek, gyermekeitek és barmaitok maradjanak e földön, a melyet adott néktek Mózes a Jordánon túl; ti pedig fegyveres kézzel menjetek át atyátokfiai előtt, mindnyájan, a kik közületek erős vitézek, és segéljétek meg őket; 15 A míg megnyugosztja az Úr a ti atyátokfiait is, mint titeket, és bírják ők is a földet, a melyet az Úr, a ti Istenetek ád nékik: akkor aztán térjetek vissza a ti örökségtek földére és bírjátok azt, a melyet Mózes, az Úr szolgája adott néktek a Jordánon túl, napkelet felől. 16 Azok pedig felelének Józsuénak, mondván: Mindent megcselekszünk, a mit parancsoltál nékünk, és a hová küldesz minket, oda megyünk. 17 A mint Mózesre hallgattunk, épen úgy hallgatunk majd te reád, csak legyen veled az Úr, a te Istened, a miképen vele volt Mózessel. 18 Mindenki, a ki ellene szegül a te szódnak, és nem hallgat a te beszédedre mindabban, a mit parancsolsz néki, megölettessék. Csak bátor légy és erős!