Josué 10

Ka Tū tonu te Rā

1 Ā, ka rongo a Aronitereke, te kīngi o Hiruhārama, kua horo a Hai i a Hohua, ā, kua whakangaromia hoki e ia; ā, ko tāna i mea ai ki Heriko, ki tōna kīngi, ko tāna hoki tērā i mea ai ki Hai, ki tōna kīngi; ā, kua houhia e ngā tāngata o Kipeono te rongo ki a Īharaira, kua noho hoki ki waenganui i a rātou. 2 Nā, tino wehi ana rātou; nō te mea he pā nui a Kipeono, pērā me tētahi o ngā pā rangatira he nui atu hoki i Hai, ā, ko ōna tāngata katoa he toa. 3 Nā, ka tono tāngata a Aronitereke kīngi o Hiruhārama ki a Hōhama kīngi o Heperona, ki a Pirama kīngi o Iaramuta, ki a Tapia kīngi o Rakihi, rātou ko Repiri kīngi o Ekerona, ka mea, 4 "Haere mai ki ahau, hei āwhina mōku, kia patua ai e tātou a Kipeono, mō rātou i hohou i te rongo ki a Hohua rātou ko ngā tama a Īharaira."

5 Nā, huihui ana, haere mai ana ngā kīngi tokorima o ngā Amori, te kīngi o Hiruhārama, te kīngi o Heperona, te kīngi o Iaramuta, te kīngi o Rakihi, te kīngi o Ekerona, rātou ko ā rātou taua katoa, ā, whakapae ana i Kipeono, tatau ana i reira.

6 Nā, ka tono tāngata ngā tāngata o Kipeono ki a Hohua ki te puni, ki Kirikara, ka mea: "Kei pūhoi mai tōu ringa ki āu pononga; hohoro te haere mai ki a mātou, ki te whakaora i a mātou āwhinatia mai hoki mātou; nō te mea kua rūpeke mai ngā kīngi katoa o ngā Amori e noho ana i ngā maunga ki a mātou."

7 Nā, haere atu ana a Hohua i Kirikara, rātou tahi ko te hunga hāpai patu katoa, me ngā tāngata māia katoa. 8 Nā, ka mea a Ihowā ki a Hohua, "Kaua e wehi i a rātou; kua hoatu hoki rātou e ahau ki tōu ringa, ā, e kore tētahi tangata o rātou e tū ki tōu aroaro."

9 Nā, huakina tatatia ana rātou e Hohua; i haere ake hoki ia i Kirikara i te pō. 10 Nā, meinga ana rātou e Ihowā kia pororaru i mua i a Īharaira, ā, patua ana rātou e ia ki Kipeono, he nui te parekura, ā, whāia ana rātou e ia i te huarahi e haere ana ki runga ki Petehorono, nā, tukitukia ana rātou ā tae noa ki Ateka, a Makera atu ana. 11 Ā, i a rātou e rere ana i te aroaro o Īharaira, i te hekenga iho ki Petehorono, nā, ka makā iho e Ihowā he kōhatu nunui i te rangi ki runga ki a rātou ā tae noa ki Ateka, nā, mate ana rātou; hira ake ngā tāngata i mate i ngā nganga kōhatu i ngā mea i patua e ngā tama a Īharaira ki te hoari.

12 Kātahi ka kōrero a Hohua ki a Ihowā i te rā i hōmai ai e Ihowā ngā Amori ki te aroaro o ngā tama a Īharaira, ka mea hoki i te tirohanga mai o Īharaira,

"Kāti mai koe, e te rā, i runga i Kipeono;

me koe hoki, e te marama, ki te Raorao o Atarono."

13 Nā, mau tonu mai te rā,

tū tonu mai hoki te marama,

ā whiwhi noa te iwi ki te utu i ō rātou hoariri.

Kāhore ianei tēnei mea i tuhituhia ki te Pukapuka a Iahera?

Tū ana tērā te kōmaru i waenganui o te rangi, kāhore anō hoki i hohoro te heke ā rite noa tētahi rā tūturu. 14 Nā, kāhore he rite mō taua rā i mua atu, i muri mai rānei, i rongo ai a Ihowā ki te reo tangata; i whawhai hoki a Ihowā mō Īharaira.

15 Nā, hoki ana a Hohua rātou tahi ko Īharaira katoa ki te puni, ki Kirikara.

Ka Patua ētahi Kīngi Tokorima

16 Ko aua kīngi tokorima ia i rere, ā, piri ana ki roto ki tētahi ana i Makera. 17 Ā, ka kōrerotia ki a Hohua, i meatia, "Kua kitea ngā kīngi tokorima, kei te ana i Makera e piri ana."

18 Nā, ka mea a Hohua, "Hurihia atu ētahi kōhatu nunui ki te kūwaha o te ana, whakanohoia hoki ētahi tāngata ki reira hei tiaki i a rātou. 19 Ko koutou ia kaua hei tū; whāia ō koutou hoariri, patua te hiku o rātou; kaua hoki rātou e tukua kia tapoko ki roto ki ō rātou pā; he mea hoki kua hōmai rātou e Ihowā, e tō koutou Atua, ki tō koutou ringa."

20 Ā, nō ka mutu i a Hohua rātou ko ngā tama a Īharaira te patu i a rātou, he nui rawa te parekura ā poto noa rātou, ko ngā mōrehu o rātou i toe i riro ki roto ki ngā pā whai taiepa, 21 Nā, hoki mārie ana te iwi katoa ki a Hohua, ki te puni, ki Makera. Kīhai rawa hoki oraora te arero o tētahi tangata, ki tētahi o ngā tama a Īharaira.

22 Katahi ka mea a Hohua, "Uakina te kūwaha o te ana, whakaputaina mai hoki ki ahau i te ana ngā kīngi tokorima nā." 23 Nā, pērātia ana e rātou, whakaputaina mai ana e rātou ki a ia i te ana aua kīngi tokorima, te kīngi o Hiruhārama, te kīngi o Heperona, te kīngi o Iaramuta, te kīngi o Rakihi, me te kīngi o Ekerona. 24 Ā, ka oti aua kīngi te whakaputa mai e rātou ki a Hohua, ka karanga a Hohua ki ngā tāngata katoa o Īharaira, ā, ka mea ki ngā rangatira o ngā tāngata hāpai patu i haere tahi me ia, "Whakatata mai, e tū ō koutou waewae ki runga ki ngā kakī o ēnei kīngi." Nā, whakatata ana mai rātou, tū ana ō rātou waewae ki runga ki ō rātou kakī.

25 I mea anō a Hohua ki a rātou, "Kaua koutou e wehi, kaua hoki e pāwera, kia kaha, kia toa; nō te mea ka pēneitia e Ihowā ō koutou hoariri katoa e whawhai nei koutou ki a rātou." 26 Ā muri iho ka patua rātou e Hohua, ka whakamatea, ā, whakairihia ake rātou ki runga ki ngā rākau e rima. Nā, iri ana rātou i runga i ngā rākau ā ahiahi noa. 27 Nā, i te wā o te tōnga o te rā ka whakahaua e Hohua kia tangohia ki raro o ngā rākau, kia makā hoki ki roto ki te ana i piri ai rātou, kia whakatakotoria hoki ētahi kōhatu nunui ki te kūwaha o te ana; e takoto mai nei ā taea noatia tēnei rā.

28 Ā, horo ana i a Hohua a Makera i taua rangi anō, patua iho ana hoki e ia ki te mata o te hoari, me tōna kīngi anō; i whakangaromia rawatia rātou e ia me ngā wairua katoa i roto, kāhore he mōrehu i mahue i a ia; ā, pērātia ana e ia te kīngi o Makera me tāna i mea ai ki te kīngi o Heriko.

29 Nā, haere atu ana a Hohua rātou tahi ko Īharaira katoa i Makera ki Rīpina, ā, tauria ana e ia a Rīpina. 30 Ā, i hōmai anō e Ihowā a reira, me tōna kīngi, ki te ringa o Īharaira. Nā, patua iho e ia a reira ki te mata o te hoari, me ngā tāngata katoa i roto; kīhai i mahue i a ia tētahi mōrehu i reira; heoi pērātia ana e ia te kīngi o reira me tāna i mea ai ki te kīngi o Heriko.

31 Nā, haere atu ana a Hohua i Rīpina, rātou tahi ko Īharaira katoa, ki Rakihi, ā, whakapaea ana a reira, tauria ana e ia. 32 Ā, i hōmai e Ihowā a Rakihi ki te ringa o Īharaira, ā, horo ana a reira i a ia i te rua o ngā rā; patua iho hoki ki te mata o te hoari, me ngā tāngata katoa i roto; i rite tonu ki ngā mea katoa i mea ai ia ki Rīpina. 33 I reira anō ka haere mai a Hōrama kīngi o Kētere hei āwhina mō Rakihi; ā, patua iho ia me tōna iwi e Hohua, ā, kāhore rawa tētahi mōrehu ōna i toe.

34 Nā, ka haere atu a Hohua rātou tahi ko Īharaira katoa i Rakihi ki Ekerona; ā, whakapaea ana a reira e rātou, tauria ana. 35 Nā, horo ana a reira i a rātou i taua rangi anō, patua ana hoki ki te mata o te hoari, ko ngā tāngata katoa i roto hunā iho e ia i taua rangi anō, rite tonu ki ngā mea katoa i mea ai ia ki Rakihi.

36 Nā, haere atu ana a Hohua i Ekerona, me Īharaira katoa anō hoki ki Heperona, ā, tauria ana a reira e ia. 37 Ā, horo ana i a rātou a reira, patua iho hoki ki te mata o te hoari, me tōna kīngi, me ōna pā katoa, me ngā tāngata katoa i roto. Kāhore tētahi mōrehu i mahue i a ia, rite tonu ki ngā mea katoa i mea ai ia ki Ekerona; nā, hunā iho e ia a reira, me ngā tāngata katoa i roto.

38 Kātahi ka hoki a Hohua rātou tahi ko Īharaira katoa ki Repiri; ka tatau hoki ki reira. 39 Ā, riro ana i a ia a reira me tōna kīngi, me ōna pā katoa; ā, patua iho e rātou ki te mata o te hoari, whakangaromia katoatia ana hoki ngā tāngata i roto. Kāhore tētahi mōrehu i mahue i a ia; ko tāna i mea ai ki Heperona i meatia anō e ia ki Repiri, ki tōna kīngi; i pērā anō me tāna i mea ai ki Rīpina, ki tōna kīngi.

40 Nā, patua ana e Hohua te whenua katoa, te whenua pukepuke, te tonga, te mānia me ngā pukenga wai, me ngā kīngi katoa hoki o reira; kāhore i waiho e ia tētahi mōrehu. Engari, i hunā katoatia e ia ngā mea whai manawa i rite tonu ki tā Ihowā, ki tā te Atua o Īharaira, i whakahau ai. 41 Nā, patua ana rātou e Hohua i Karehepārenea ā tae noa ki Kaha, me te whenua katoa hoki o Kohena ā tae noa ki Kipeono. 42 Ko ēnei kīngi katoa me tō rātou oneone i riro i a Hohua i te whakaekenga kotahi, nō te mea i roto i a Īharaira a Ihowā e whawhai atu ana.

43 Nā, hoki ana a Hohua rātou tahi ko Īharaira katoa ki te puni, ki Kirikara.

Józsué csodálatos győzelme öt emoreus királyon

1 Lőn pedig, hogy a mikor meghallá Adonisédek, Jeruzsálemnek királya, hogy bevette vala Józsué Ait, és elpusztította azt, és hogy a mint cselekedett vala Jérikhóval és annak királyával, úgy cselekedett Aival és annak királyával, és hogy békességre léptek Gibeon lakói Izráellel, és közöttük vannak: 2 Igen megijedének, mivelhogy nagy város vala Gibeon, olyan mint egy a királyi városok közül, sőt nagyobb vala az Ainál, férfiai pedig mind vitézek valának. 3 Külde azért Adonisédek, Jeruzsálemnek királya Hohámhoz, Hebronnak királyához és Pireámhoz Jármutnak királyához és Jáfiához, Lákisnak királyához és Debirhez, Eglonnak királyához, mondván: 4 Jőjjetek fel hozzám, és segéljetek meg engem, és verjük meg Gibeont, mert békességre lépett Józsuéval és Izráel fiaival! 5 Összegyülének azért, és felméne az Emoreusoknak öt királya: Jeruzsálemnek királya, Hebronnak királya, Jármutnak királya, Lákisnak királya, Eglonnak királya, ők magok és minden seregök, és tábort ütének Gibeonnál, és hadakozának ellene. 6 Küldének azért Gibeon férfiai Józsuéhoz a táborba, Gilgálba, mondván: Ne vond meg kezeidet a te szolgáidtól! Jőjj fel hozzánk hamar és ments meg minket, és segíts rajtunk, mert mind felgyűltek ellenünk az Emoreusok királyai, a kik a hegyen lakoznak. 7 Felméne azért Józsué Gilgálból, ő maga és az egész hadakozó nép vele, és a seregnek minden vitéze. 8 Monda pedig az Úr Józsuénak: Ne félj tőlök, mert kezedbe adtam őket; senki sem áll meg közülök előtted. 9 És rájok töre Józsué nagy hirtelen, miután egész éjszaka ment vala Gilgálból. 10 És megrettenté őket az Úr Izráel előtt, és megveré őket Gibeonnál nagy vereséggel, és űzé őket a Bethoronba vivő úton, és vágá őket egészen Azekáig és Makkedáig. 11 Mikor pedig futnak vala ők Izráel előtt a bethoroni lejtőn, az Úr nagy köveket hullata rájok az égből egész Azekáig, és meghalának. Többen valának, a kik a jégeső kövei miatt haltak vala meg, mint azok, a kiket fegyverrel öltek meg Izráel fiai. 12 Akkor szóla Józsué az Úrnak azon a napon, a melyen odavetette az Úr az Emoreust Izráel fiai elé; ezt mondotta vala pedig Izráel szemei előtt: Állj meg nap, Gibeonban, és hold az Ajalon völgyében! 13 És megálla a nap, és vesztegle a hold is, a míg bosszút álla a nép az ő ellenségein. Avagy nincsen-é ez megírva a Jásár könyvében? És megálla a nap az égnek közepén és nem sietett lenyugodni majdnem teljes egy napig. 14 És nem volt olyan nap, mint ez, sem annakelőtte, sem annakutána, hogy ember szavának engedett volna az Úr, mert az Úr hadakozik vala Izráelért. 15 Ezután visszatére Józsué és vele az egész Izráel a táborba, Gilgálba. 16 Ez az öt király pedig elfutott vala, és elrejtőzék Makkedában a barlangban. 17 És megizenék ezt Józsuénak, mondván: Megtaláltatott az öt király, elrejtőzve a makkedai barlangban. 18 És monda Józsué: Hengergessetek nagy köveket a barlang szájához és rendeljetek mellé férfiakat, hogy őrizzék őket. 19 Ti pedig meg ne álljatok, nyomuljatok ellenségeitek után és vágjátok utócsapataikat, és ne engedjétek őket bejutni az ő városaikba, mert kezetekbe adta őket az Úr, a ti Istenetek. 20 Minekutána pedig elvégezték Józsué és Izráelnek fiai azoknak igen nagy vereséggel való verését, egészen azok megsemmisítéséig, és az élvemaradtak a megerősített városokba vonultak: 21 Visszatére az egész nép Józsuéhoz a táborba, Makkedába békességgel; nyelvét se mozdította senki Izráel fiai ellen. 22 És monda Józsué: Nyissátok fel a barlang száját, és hozzátok ki hozzám ezt az öt királyt a barlangból! 23 És akképen cselekedének, és kihozák hozzá a barlangból ezt az öt királyt: Jeruzsálem királyát, Hebron királyát, Jármut királyát, Lákis királyát, Eglon királyát. 24 Mikor pedig kihozták vala ezt az öt királyt Józsuéhoz, előhívatá Józsué Izráelnek minden férfiát, és monda a hadakozó nép vezéreinek, a kik vele mentek vala: Jőjjetek elő, tegyétek lábaitokat e királyoknak nyakára. Eljövének azért és tevék lábaikat azoknak nyakára. 25 És monda nékik Józsué: Ne féljetek, és meg ne rettenjetek; legyetek bátrak és erősek, mert ekképen cselekszik az Úr minden ellenségetekkel, a kik ellen ti hadakoztok. 26 Azután pedig megveré őket Józsué, és megölé őket, és felakasztatá őket öt fára, és felakasztva maradtak a fákon mind estvéig. 27 Lőn pedig a nap lementének idején, parancsola Józsué, és levevék őket a fákról, és behányák őket a barlangba, a melyben elbújtak vala, és nagy köveket rakának a barlang szája elé, mind e napig.

Józsué további sikerei

28 Makkedát is bevevé Józsué ugyanazon a napon, és fegyver élére hányá azt és annak királyát, és megölé őket és egy lelket sem engedett menekülni azokból, a melyek benne valának. Úgy cselekedék Makkedának királyával, a mint cselekedett vala Jérikhónak királyával. 29 Általméne annakutána Józsué és vele az egész Izráel Makkedából Libnába, és hadakozék Libnával. 30 És kezébe adá az Úr azt is Izráelnek, és annak királyát; és fegyver élére hányá azt, és egy lelket sem engede menekülni azokból a melyek benne valának. És úgy cselekedék annak királyával, a mint cselekedett vala Jérikhónak királyával. 31 Libnából pedig általméne Józsué és vele az egész Izráel Lákisba, és táborba szálla mellette, és hadakozék ellene. 32 És kezébe adá az Úr Izráelnek Lákist és bevevé azt másodnapon, és fegyver élére hányá azt, és minden lelket, a mely benne vala, egészen úgy, amint cselekedett vala Libnával. 33 Akkor feljöve Hórám, Gézernek királya, hogy megsegélje Lákist, de megveré Józsué őt és az ő népét annyira, hogy egy menekülőt sem hagya meg néki. 34 Lákisból pedig általméne Józsué és vele az egész Izráel Eglonba, és táborba szállának ellene, és hadakozának ellene. 35 És bevevék azt ugyanazon a napon, és fegyver élére hányák azt; és megöle minden lelket, a mely benne vala, ugyanazon a napon, egészen úgy, amint cselekedett vala Lákissal. 36 Felméne azután Józsué Eglonból és ő vele az egész Izráel Hebronba, és hadakozának az ellen. 37 És bevevék azt, és fegyver élére hányák azt, és annak királyát és minden városát, és egy lelket sem engede menekülni azokból, a melyek benne valának, egészen úgy, a mint cselekedett vala Eglonnal, elvesztvén azt és minden lelket, a mely benne vala. 38 Fordula azután Józsué, és vele az egész Izráel Debirnek, és hadakozék az ellen. 39 És bevevé azt és annak királyát és minden városát, és fegyver élére hányá őket, és megölének minden lelket, a mely benne vala, nem hagyott menekülni valót. A miképen cselekedett vala Hebronnal, úgy cselekedék Debirrel és annak királyával, avagy a miképen Libnával és annak királyával cselekedett vala. 40 Megveré azért Józsué az egész földet; a hegységet és a déli vidéket, a síkságot és a lejtőket és mindazoknak királyait, menekülni valót sem hagyott; és megöle minden élőt, a mint megparancsolta vala az Úr, az Izráelnek Istene. 41 Megveré pedig őket Józsué Kádes Barneától fogva egész Gázáig, a Gósennek is minden földét, egész Gibeonig. 42 És mindezeket a királyokat és azoknak földjét egy útban hódítá meg Józsué, mivelhogy az Úr, Izráelnek Istene hadakozott vala Izráelért. 43 Azután visszatére Józsué és vele az egész Izráel a táborba, Gilgálba.