2 Crônicas 30

Ngā Whakaritenga mā te Kapenga

1 Nā, ka tono tāngata a Hetekia ki a Īharaira katoa rāua ko Hūrā; i tuhituhia anō e ia he pukapuka ki a Ēparaima rāua ko Mānahi kia haere mai ki te whare o Ihowā ki Hiruhārama, ki te mahi i te Kapenga a Ihowā, a te Atua o Īharaira. 2 Kua oti hoki te whakaaro te whakatakoto e te kīngi, rātou ko āna rangatira, ko te whakaminenga katoa i Hiruhārama, kia mahia te Kapenga i te rua o ngā marama. 3 Kīhai hoki i āhei te mahi i taua wā, nō te mea kīanō i āta rite te tokomaha o ngā tohunga i whakatapua; kīanō hoki te iwi i huihui ki Hiruhārama. 4 Ā, tika tonu taua mea ki te titiro a te kīngi, ki te titiro anō a te whakaminenga katoa. 5 Heoi, ka whakatakotoria te kōrero kia karangatia nuitia puta noa i a Īharaira i Peerehepa atu ā tae noa ki Rāna, kia haere mai ki te mahi i te Kapenga a Ihowā, a te Atua o Īharaira ki Hiruhārama; kīhai anō hoki i mahia pērātia e te nui tāngata me te mea i tuhituhia.

6 Heoi, haere ana ngā kaikawe i ngā pukapuka a te kīngi rātou ko āna rangatira puta noa i a Īharaira rāua ko Hūrā, pērā ana me tā te kīngi i whakahau ai; hei kī atu:

"E ngā tama a Īharaira, hoki mai ki a Ihowā ki te Atua o Āperahama, o Īhaka, o Īharaira, ā, ka hoki mai ia ki ngā mōrehu o koutou i mawhiti nei i te ringa o ngā kīngi o Ahiria. 7 Kei rite hoki ki ō koutou mātua, ki ō koutou tuākana, tēina, i hē nei ki a Ihowā, ki te Atua o ō rātou mātua; nā, tukua ana rātou e ia ki te whakangaro; koia anō tēnā ka kitea nā e koutou. 8 Nā, kaua e whakapakeketia ō koutou kakī, kei rite ki ō koutou mātua; engari e tuku i a koutou ki a Ihowā, ka tomo ki tōna wāhi tapu i whakatapua nei e ia mō ake tonu atu; e mahi ki a Ihowā, ki tō koutou Atua, ā, ka tahuri atu i a koutou tōna riri e mura nei. 9 Ki te tahuri hoki koutou ki a Ihowā, ka tohungia ō koutou tuākana, tēina, me ā koutou tamariki e ngā tāngata nāna rātou i whakarau, ā, ka hoki mai rātou ki tēnei whenua; he atawhai hoki, he mahi tohu tā Ihowā, tā tō koutou Atua; e kore hoki tōna mata e tahuri kē i a koutou, ki te hoki koutou ki a ia."

10 Heoi, haere ana ngā kaikawe pukapuka i tēnei pā ki tēnei pā puta noa i te whenua o Ēparaima, o Mānahi, ā tae noa ki Hepurona. Otiia kataina iho rātou, tāwaia iho. 11 I whakaiti ia ētahi tāngata o Āhera, o Mānahi, o Hepurona, i a rātou, ā, haere ana ki Hiruhārama. 12 I runga anō hoki i a Hūrā te ringa o te Atua hei hōmai i te ngākau kotahi ki a rātou, e mahi ai rātou i tā te kīngi rātou ko ngā rangatira i whakahau ai, arā i tā Ihowā i kī ai.

13 Nā, he nui te iwi i huihui ki Hiruhārama ki te mahi i te Hākari o te Taro Rēwenakore i te rua o ngā marama, nui atu te whakaminenga. 14 Nā, whakatika ana rātou, kei te tango i ngā āta i Hiruhārama, kei te tango anō i ngā āta tahu whakakakara, ā, makā ana ki te awa ki Kitirono.

15 Kātahi ka patua te Kapenga i te tekau mā whā o te rua o ngā marama. Ā, i whakamā ngā tohunga rātou ko ngā Rīwaiti, ā, whakatapua ana rātou e rātou anō, kawea ana e rātou he tahunga tinana ki te whare o Ihowā. 16 Ā, tū ana rātou i tō rātou tūranga, i te wāhi i whakaritea mō rātou, pērā ana me tā te ture a Mohi, ā, tā te Atua tangata; ko ngā tohunga hei tāuhi i ngā toto, ko ngā Rīwaiti hei hōmai. 17 He tokomaha hoki i roto i te whakaminenga kīhai nei i whakatapu i a rātou; heoi ko ngā Rīwaiti hei patu i ngā Kapenga mā te hunga katoa kīhai i purea, hei whakatapu i a rātou ki a Ihowā. 18 He tokomaha hoki o te iwi, arā he tokomaha nō Ēparaima, nō Mānahi, nō Ihākara, nō Hepurona, kīhai i pure i a rātou, heoi kai ana rātou i te Kapenga he mea kīhai i rite ki tā te tuhituhi. Otiia i īnoi a Hetekia mō rātou, i mea, "Mā Ihowā, mā te Mea pai e muru te hē o ngā tāngata katoa, 19 e whakapai ana i ō rātou ngākau ki te rapu i te Atua, i a Ihowā, i te Atua o ō rātou mātua, ko tō rātou purenga ia kīhai i rite ki tō te wāhi tapu." 20 Nā, ka whakarongo a Ihowā ki a Hetekia, ā, whakaorangia ana e ia te iwi.

21 Ā, mahia ana e ngā tama a Īharaira i kitea ki Hiruhārama te Hākari Taro Rēwenakore, e whitu ngā rā, nui atu te koa; whakamoemititia ana a Ihowā e ngā Rīwaiti rātou ko ngā tohunga i tēnei rā, i tēnei rā, me te waiata anō i runga i ngā mea tangi nui, he mea ki a Ihowā.

22 Ā, i whakamārie a Hetekia i ngā ngākau o ngā Rīwaiti katoa i mōhio pai nei ki te ritenga o te mahi ki a Ihowā, ā, kai ana rātou i te kai o taua hākari, e whitu ngā rā, patua ana e rātou ngā whakahere mō te pai, whāki ana ki a Ihowā, ki te Atua o ō rātou mātua.

23 Nā, ka whakatakotoria te whakaaro e te whakaminenga katoa, kia mahia ētahi atu rā e whitu; ā, koa ana rātou i a rātou e mahi ana i aua rā e whitu. 24 I hōmai hoki e Hetekia kīngi o Hūrā ki te whakaminenga hei whakahere ētahi pūru kotahi mano, ētahi hipi e whitu mano; i hōmai anō e ngā rangatira ki te whakaminenga ētahi pūru kotahi mano, ētahi hipi tekau mano. He tokomaha anō hoki ngā tohunga i whakatapu i a rātou.

25 Nā, koa tonu te whakaminenga katoa o Hūrā, rātou ko ngā tohunga, ko ngā Rīwaiti, me te whakaminenga katoa i haere mai nei i a Īharaira me ngā manene i haere mai nei i te whenua o Īharaira ki Hūrā noho ai. 26 Heoi, he nui te koa i Hiruhārama, nō te mea nō ngā rā anō o Horomona tama a Rāwiri kīngi o Īharaira kāhore he pēnei me tēnei i Hiruhārama. 27 Kātahi ka whakatika ngā tohunga, ngā Rīwaiti, ā, manaakitia ana e rātou te iwi, ā, i rangona tō rātou reo, i tae atu anō hoki tā rātou īnoi ki tōna nohoanga tapu, ki te rangi.

A húsvét meghirdetése és ünneplése

1 És külde Ezékiás az egész Izráelhez és Júdához, sőt Efraimnak és Manassénak is íra leveleket, hogy jönnének el az Úr házához Jeruzsálembe, hogy megtartanák a páskhát az Úrnak, Izráel Istenének. 2 És tanácsot tarta a király és fejedelmei s az egész gyülekezet Jeruzsálemben, hogy a második hónapban tartsák meg a páskhát. 3 Mert azt akkor nem tarthatták meg, mert a papok nem szentelhették meg magokat kellő számban, s a nép sem gyűlt vala össze Jeruzsálemben. 4 És e dolog igen tetszék mind a királynak, mind az egész gyülekezetnek. 5 Elhatározták tehát, hogy kihirdetik egész Izráelben Beersebától fogva Dánig, hogy jőjjenek Jeruzsálembe páskhát szentelni az Úrnak, Izráel Istenének, mert már régóta nem tartották meg úgy, a mint megiratott. 6 Elmenének azért a híradók a király levelével és a fejedelmekével az egész Izráelhez és Júdához, és a király parancsolatjából ezt mondják vala: Izráel fiai! térjetek meg az Úrhoz, Ábrahámnak, Izsáknak és Izráelnek Istenéhez s ő is megtér a maradékhoz, mely megmaradt még köztetek az Assiriabeli királyok kezétől. 7 És ne legyetek olyanok, mint a ti atyáitok és atyátokfiai, a kik vétkeztek volt az Úr ellen, atyáik Istene ellen és elpusztította őket, a mint ti magatok látjátok. 8 Most azért meg ne keményítsétek nyakatokat, mint a ti atyáitok; adjatok kezet az Úrnak, és bemenvén az ő szent helyébe, a melyet megszentelt örökké, szolgáljatok az Úrnak, a ti Istenteknek, és elfordul rólatok haragja. 9 Mert hogy ha ti megtéréndetek az Úrhoz, a ti atyátokfiai és fiaitok kegyelmet találnak azoknál a kik őket fogságba vitték, és megtérnek erre a földre, mert irgalmas és kegyelmes az Úr, a ti Istentek, és nem fordítja el orczáját tőletek, ha ő hozzá megtéréndetek. 10 Mikor pedig a híradók városról-városra menének az Efraim és a Manasse földén, mind Zebulonig, nevetik és csúfolják vala őket; 11 Mindazáltal némelyek az Áser, Manasse és a Zebulon nemzetségéből megalázák magokat, és eljövének Jeruzsálembe. 12 Júdában is ezt cselekedé az Istennek keze, adván beléjök egy akaratot, hogy engednének a király parancsolatjának és a fejedelmekének az Úr beszéde szerint. 13 Sok nép gyűle azért Jeruzsálembe, hogy a kovásztalan kenyerek ünnepét megtartsák a második hónapban; igen nagy gyülekezet vala. 14 És felkelének, és elronták az oltárokat, a melyek Jeruzsálemben valának, és a füstölő oltárokat is mind elronták, és a Kidron patakába hányták. 15 És megölék a páskhabárányt a második hónap tizennegyedik napján; s a papok és Léviták megszégyenlék és megszentelék magokat, és égőáldozatokat vittek az Úr házába; 16 És kiki álla az ő helyére az ő szokások szerint és Mózesnek az Isten emberének törvénye szerint, és a papok hintik vala a vért a Léviták kezéből. 17 Minthogy pedig igen sokan valának a gyülekezetben, a kik magokat meg nem szentelték vala, ezért a Léviták a páskhabárány megölésével foglalkozának azokért, a kik tisztátalanok voltak, hogy megszenteljék az Úrnak; 18 Mert a népnek nagy része, sokan az Efraim, Manasse, Izsakhár és Zebulon nemzetségéből, nem szentelték meg magokat, mindazáltal megevék a páskhabárányt, nem úgy, a mint megiratott; de könyörge Ezékiás érettök, mondván: A kegyes Úr tisztítsa meg azt; 19 Mindenkit, a ki szívét elkészítette, hogy keresse az Istent, az Urat, az ő atyái Istenét, ha nem a szentségnek tisztasága szerint is. 20 És meghallgatá az Úr Ezékiást, és a népnek megkegyelmeze. 21 Megtartották tehát az Izráel fiai, a kik Jeruzsálemben találtatának, a kovásztalan kenyerek ünnepét hét napon át nagy örömmel, és dícsérik vala az Urat minden nap a Léviták és a papok, az Úr erejét éneklő szerszámokkal. 22 És kegyesen beszéle Ezékiás minden Lévitával, a kik értelmesek és jóindulattal valának az Úr iránt. És ünnepi lakomát tartottak hét napon át, áldozván hálaadó-áldozatokkal, és dícsérvén az Urat, atyáik Istenét. 23 Tanácsot tarta pedig az egész gyülekezet, hogy még hét napig szentelne ünnepet; és így még hét napot töltöttek el vígasságban; 24 Mert Ezékiás, a Júda királya ada a gyülekezetnek ezer tulkot és hétezer juhot, a fejedelmek is adának a gyülekezetnek ezer tulkot és tízezer juhot; és megszentelék magokat a papok elegen. 25 Nagy örömben vala azért az egész Júda gyülekezete, a papok és a Léviták és azoknak egész gyülekezete, a kik Izráelből oda mentek vala; mind az idegenek, a kik az Izráel földjéről jöttek vala, mind a Júdában lakozók. 26 És volt nagy vígasság Jeruzsálemben; mert Salamonnak, az Izráel királyának, Dávid fiának idejétől fogva nem volt ehez hasonló ünnep Jeruzsálemben. 27 Ezek után felállának a papok és a Léviták, és megáldák a gyülekezetet; és meghallgatásra talált az ő szavok, és felhata az ő könyörgésök mennybe az Isten szentséges lakhelyébe.