2 Crônicas 25

Ko Kīngi Amatia o Hūrā

1 E rua tekau mā rima ngā tau o Amatia i tōna kīngitanga, ā, e rua tekau mā iwa ngā tau i kīngi ai ia ki Hiruhārama, ā, ko te ingoa hoki o tōna whaea, ko Iehoarana, nō Hiruhārama. 2 Nā, he tika tāna mahi ki te titiro a Ihowā, engari kīhai i tapatahi te ngākau. 3 Ā, ka pūmau tōna kīngitanga, kātahi ka whakamatea e ia āna tāngata, nāna nei i patu tōna pāpā, te kīngi. 4 Ko ā rāua tama ia kīhai i whakamatea; engari i rite tāna ki te mea i tuhituhia i te ture i te Pukapuka a Mohi, ki tā Ihowā i whakahau rā, "Kaua ngā mātua e mate mō tō ngā tamariki; kaua hoki ngā tamariki e mate mō tō ngā mātua; engari me mate tēnei mō tōna hara, tēnei mō tōna hara."

He Pakanga ki a Ēroma

5 Nā, i huihuia hoki e Amatia a Hūrā, ā, whakaritea ana he rangatira mano, he rangatira rau mō ngā whare o ō rātou mātua, puta noa i a Hūrā katoa rāua ko Pineamine. Ā, taua ana rātou e ia te hunga e rua tekau, he maha ake hoki, ngā tau, ā, ka kitea e toru rau mano, whiriwhiri rawa, he hunga haere ki te whawhai, he hunga hāpai i te tao, i te whakangungu rākau. 6 I utua anō hoki e ia ētahi o Īharaira, kotahi rau mano, he mārohirohi, he māia, kotahi rau taranata hiriwa.

7 Nā, ko te taenga mai o tētahi tangata a te Atua ki a ia, ka mea, "E te kīngi, kaua te taua a Īharaira e haere tahi koutou, nō te mea kāhore a Ihowā i a Īharaira, arā, i ngā tama katoa a Ēparaima. 8 Otiia ki te haere koe, kia toa, kia kaha ki te whawhai; mā Ihowā anō koe e turaki i te aroaro o te hoariri; he kaha hoki tō te Atua ki te āwhina, ki te turaki."

9 Nā, ka mea atu a Amatia ki te tangata a te Atua, "Ha, me pēhea ngā taranata kotahi rau i hoatu e ahau ki te taua a Īharaira?"

Anō rā ko te tangata a te Atua, "E āhei ana i te Atua te hōmai ki a koe kia rahi noa ake i tēnei."

10 Kātahi rātou ka wehea atu e Amatia, arā te taua i haere mai ki a ia i Ēparaima, kia hoki ki tō rātou nā wāhi. Nā, mura rawa tō rātou riri ki a Hūrā, ā, hoki ana ki tō rātou wāhi, mura tonu te riri.

11 Nā, ka whakapakari a Amatia i a ia, ā, ārahina ana e ia tōna iwi, haere ana ki Raorao Tote, patua iho e ia ngā tama a Heira, kotahi tekau mano. 12 Nā, ko ērā atu mano, kotahi tekau, ora nei, whakaraua ana e ngā tama a Hūrā, kawea ana ki te tihi o te kāmaka, makā atu ana i te tihi o te kāmaka ā mongamonga noa rātou katoa.

13 Otiia, ko ngā tāngata o te taua i whakahokia nei e Amatia, kei haere tahi rātou ki te whawhai, whakaekea ana e rātou ngā pā o Hūrā, o Hamaria mai anō ā tae noa ki Petehorono, patua iho ētahi o rātou, e toru mano, nui atu hoki te taonga i pāhuatia e rātou.

14 Ā, i muri i te taenga mai o Amatia i te patunga i ngā Ēromi, ka mauria mai e ia ngā atua o ngā tama a Heira, nā, ka whakatūria e ia hei atua mōna, koropiko ana ia ki mua i a rātou, tahuna ana e ia he whakakakara ki a rātou. 15 Nā reira ka mura te riri o Ihowā ki a Amatia, ā, ungā ana mai e ia he poropiti ki a ia, hei kōrero ki a ia, "He aha koe i rapu ai i tā ngā atua o te iwi nā? Kīhai nā hoki tō rātou iwi i whakaorangia e rātou i tōu ringa."

16 Nā, i a ia e kōrero ana ki a ia, ka mea te kīngi ki a ia, "Kua waiho rānei koe hei kaiwhakatakoto whakaaro mō te kīngi? Kāti tāu; mō te aha koe kia patua?"

Nā, mutu ake tā te poropiti; otiia i kī anō ia, "E mōhio ana anō ahau kua takoto tō te Atua whakaaro mōu kia ngaro, mō tāu meatanga i tēnei, mōu hoki kīhai i rongo ki tōku whakaaro."

He Pakanga ki a Īharaira

17 Kātahi a Amatia kīngi o Hūrā ka whakatakoto whakaaro, ā, unga tāngata ana ki a Ioaha tama a Iehoahata tama a Iehu kīngi o Īharaira, hei kī atu, "Tēnā, tāua ka titiro tētahi ki te kanohi o tētahi."

18 Nā, ka unga tāngata a Ioaha kīngi o Īharaira ki a Amatia kīngi o Hūrā, hei kī atu: "I tono karere te tātarāmoa i Repanōna ki te hīta i Repanōna, hei kī atu, ‘Hōmai tāu tamāhine hei wahine mā tāku tama.’ Nā, ko te haerenga atu o tētahi kīrehe i Repanōna, takahia iho e ia taua tātarāmoa. 19 E kī ana koe, ‘Nā, kua patua e koe Ēroma,’ ā, kua whakanekehia ake koe e tōu ngākau kia whakapehapeha. E noho rā ki tōu whare; he aha koe ka whakapātaritari ai, e kino ai koe, e hinga ai koe, a koe nā, koutou tahi ko Hūrā?"

20 Otiia kīhai a Amatia i rongo; nā te Atua hoki tēnā, kia hoatu ai rātou e ia ki te ringa o ō rātou hoariri, mō rātou i rapu tikanga i ngā atua o Ēroma. 21 Heoi, haere ana a Ioaha kīngi o Īharaira, ā, ka titiro rāua ko Amatia kīngi o Hūrā, tētahi ki te kanohi o tētahi, ki Petehemehe o Hūrā. 22 Nā, kua patua a Hūrā i te aroaro o Īharaira, ā, rere ana rātou, tēnā ki tōna tēneti, tēnā ki tōna tēneti. 23 I mau anō a Amatia kīngi o Hūrā tama a Ioaha tama a Iehoahata i a Ioaha kīngi o Īharaira ki Petehemehe, ā, kawea ana ia ki Hiruhārama, wāwāhia ana e ia te taiepa o Hiruhārama, i te Kūwaha mai anō o Ēparaima taea noatia te Kūwaha o te koki, e whā rau whatīanga. 24 Nā, ko te kōura katoa, ko te hiriwa, me ngā oko katoa i kitea ki te whare o te Atua, ki a Opere-Eroma, me ngā taonga o te whare o te kīngi, me ētahi tāngata hei taumau, tangohia ake e ia, ā, hoki ana ki Hamaria.

Te Matenga o Amatia

25 Ā, tekau mā rima ngā tau i ora ai a Amatia tama a Ioaha kīngi o Hūrā i muri i te matenga o Ioaha tama a Iehoahata kīngi o Īharaira. 26 Nā, ko ērā atu meatanga a Amatia, ō mua, me ō muri, nanā, kāhore ianei i tuhituhia ki te pukapuka o ngā kīngi o Hūrā, o Īharaira? 27 Nā, nō muri i te wā i mahue ai i a Amatia te whai i a Ihowā, ka whakatupuria he hē mōna ki Hiruhārama, ā, rere ana ia ki Rakihi. Otiia ka unga tāngata rātou ki te whai i a ia ki Rakihi, ā, whakamatea iho ia ki reira. 28 Ā, mauria ana mai i runga hōiho, tanumia ana ki te taha o ōna mātua, ki te pā o Hūrā.

Amásia országlása Júdában

1 Huszonöt esztendős korában kezdett Amásia uralkodni, és huszonkilencz esztendeig uralkodék Jeruzsálemben; az ő anyjának neve Jéhoaddán vala, Jeruzsálemből való. 2 És kedves dolgot cselekedék az Úr előtt; de nem tiszta szívből. 3 Lőn pedig azután, hogy országában megerősödék, megölé az ő szolgáit, a kik a királyt, az ő atyját megölték vala. 4 De azoknak fiait nem öleté meg, hanem a szerint cselekedék, a mint a törvényben, a Mózes könyvében megiratott, a melyben az Úr parancsolt volt, mondván: Meg ne ölettessenek az atyák a fiakért és a fiak se ölettessenek meg az atyákért, hanem kiki az ő saját bűnéért ölettessék meg. 5 Összegyűjté annak felette Amásia a Júda népét, és választa közülök a nemzetségek szerint egész Júdában és Benjáminban ezredeseket és századosokat; és megszámlálá őket a húsz esztendősöktől fogva és a kik feljebb valának, és talála azok közül válogatott fegyverfoghatókat, kopjásokat és paizsosokat, háromszázezeret. 6 Annakfelette az Izráeliták közül százezer erős vitézt fogadott fel, száz talentom ezüstön. 7 Eljöve pedig az Isten embere ő hozzá, mondván: Oh király! ne menjen el te veled Izráel serege, mert az Úr nem lesz Izráellel, Efraim minden fiaival. 8 Ha nem hiszed, ám menj el, készülj a viadalhoz; de megver az Isten téged az ellenség előtt; mert az Isten hatalmában van mind a segítség, mind a megveretés. 9 Akkor monda Amásia az Isten emberének: De mit tegyünk a száz talentom ezüsttel, a melyet Izráel seregének adtam? És felele az Isten embere: Az Úr néked annál sokkal többet adhat. 10 Kiválasztá azért Amásia azt a sereget, a mely Efraimból jött vala ő hozzá, hogy mennének helyökre; mely dologért igen megharagvának a Júda népére, és felgerjedt haraggal tértek vissza helyeikre. 11 Amásia pedig felbátorodván, elindítá népét, és méne a sós völgybe; és megvere a Seir fiai közül tízezeret. 12 És Júda fiai tízezeret élve fogtak el, a kiket egy magas kőszikla tetejére vivének, és letaszították őket a magas kőszikláról, és mindnyájan összeroncsoltattak. 13 Annak a seregnek fiai pedig, a kiket visszakülde Amásia, hogy ne menjenek ő vele hadba: Júdának városaira ütének Samariától fogva mind Bethóronig; és levágván háromezeret azok közül, nagy zsákmányt vivének el. 14 Lőn azután, hogy Amásia megtére az Edomiták megveréséből, a Seir fiainak isteneit elhozá és Isten gyanánt tisztelé azokat, a kik előtt magát meghajtja vala, és nékik jóillatot gerjeszte. 15 Ezért megharaguvék az Úr Amásiára, és prófétát külde hozzá, a ki monda néki: Miért imádod annak a népnek isteneit, a kik nem szabadíthatták meg az ő népöket a te kezedből? 16 Lőn pedig, mikor ekképen szólott volna néki, monda néki a király: Vajjon te tanácsosa vagy-é a királynak? Hallgass, mert rosszul jársz. Megszünék azért a próféta, minekutána ezt mondotta volna: Látom, hogy az Isten el akar téged veszteni, mivel ezt műveléd, és tanácsomat nem fogadád meg. 17 Amásia pedig, a Júda királya, tanácsot tartván, követet külde Joáshoz, a Joákház fiához, a ki Jéhunak fia vala, az Izráel királyához, mondván: Nosza, szálljunk szembe egymással! 18 Akkor Joás, az Izráel királya ilyen választ ada Amásiának, a Júda királyának: A Libánus hegyén való tövis külde a Libánuson való czédrusfához, mondván: Add a te leányodat az én fiamnak feleségül; eközben azonban arra menvén egy fenevad, a mely a Libánuson lakik vala, eltapodá azt a tövist. 19 Te magadban így gondolkodtál: Megveréd az Edomitákat, azért fuvalkodtál fel magadban, hogy dicsekedjél. Kérlek, maradj otthon, miért szereznél magadnak veszedelmet, hogy te és Júda elveszszen általam. 20 De Amásia nem nyugodhatott, mert Isten elvégezte vala, hogy az ellenség kezébe adja őket, mivel az Edomiták isteneit keresték. 21 Felindula azért Joás, az Izráel királya, és szembeszállának egymással ő és Amásia, a Júda királya Béth-Semesnél, a mely Júdában van. 22 És Júda megveretteték Izráel által, és elmenekülének mindnyájan sátoraikba. 23 Amásiát pedig, a Júda királyát, a Joás fiát, a ki Joákház fia volt, Joás, az Izráel királya elfogá Béth-Semesben, és vivé őt Jeruzsálembe, és Jeruzsálem kőfalát lerontá az Efraim kaputól fogva mind a szeglet kapujáig négyszáz singnyire. 24 És az aranyat, az ezüstöt és mindenféle edényeket, a melyek az Isten házában, az Obed-Edom birtokában találtatának, és a király házának kincseit, s a kezesek fiait mind Samariába vivé. 25 Amásia, a Joás fia, a Júda királya, minekutána meghala Joás, a Joákház fia, az Izráel királya, még tizenöt esztendeig éle. 26 Amásiának pedig többi dolgai, az elsők és utolsók, avagy nincsenek-é megírva a Júda és az Izráel királyainak könyvében? 27 Azon időtől fogva pedig, hogy Amásia az Úrtól elszakada, összeesküvést szőttek ellene Jeruzsálemben; és elmeneküle Lákisba, de utána küldöttek Lákisba, és megölték ott őt. 28 És elhozák onnét lovakon, és eltemeték őt az ő atyáival, Júdának városában.