He Poropititanga mō Papurōna, Ēroma, Arāpia hoki
1 Ko te poropititanga mō te koraha o te moana:
Ka rite ki ngā āwhiowhio i te tonga e pupuhi ana,
tōna haerenga mai i te koraha
i te whenua e wehingia ana.
2 He kino rawa te kitenga kua whakaaturia nei ki ahau;
kei te tinihanga te tangata tinihanga,
kei te pāhua te kaipāhua.
Whakaekea, e Erama whakapaea, e Meria mutu pū i ahau
ngā auētanga katoa o reira.
3 Nā reira kī tonu tōku hope i te mamae,
whakawiri rawa ngā mea e ngau nei i ahau,
ānō ko te whakawiringa o te wahine e whakawhānau ana;
mamae ana ahau, kore ake e rongo;
ohorere ana, kore ake e kite.
4 Kahekahe ana tōku manawa,
wehi ana i te whakamataku;
ko te ahiahi pō i hiahiatia e ahau,
puta ake ana hei mea e tūiri ai ahau.
5 Kei te whakapai rātou i te tēpu,
kua whakaritea he kaitūtei;
kei te kai rātou, kei te inu.
Whakatika, e ngā rangatira,
pania te whakangungu rākau.
6 Ko tā te Ariki kupu hoki tēnei ki ahau:
"Tīkina, whakatūria he kaitūtei,
māna e whakaatu tāna e kite ai.
7 Nā, ka kitea e ia te ope,
ngā kaieke hōiho tātaki rua,
he rōpū kāihe, he rōpū kāmera,
kia āta whakarongo mārie ia."
8 Kātahi tērā ka karanga, ānō he raiona:
"E tōku Ariki, kei runga ahau i te wāhi tūtei
e tū tonu ana i te awatea;
pau katoa anō ngā pō i ahau
e tū nei i tāku mahi tiaki.
9 Nanā, tēnei te haere mai nei he rōpū tāngata,
me ngā kaieke hōiho, he tātaki rua!
Nā, ka oho ia, ka mea,
‘Kua horo a Papurōna, kua horo;
ko ngā whakapakoko katoa anō o ōna atua,
wāwāhia iho ki te whenua.’ "
10 E tāku patunga wīti,
e te wīti o tāku patunga;
ko tāku i rongo ai ki a Ihowā o ngā mano, ki te Atua o Īharaira,
e whakaaturia nei e ahau ki a koutou.
11 Ko te poropititanga mō Rūma.
E karanga mai ana tētahi ki ahau i Heira,
"E te kaitūtei, ko te aha i te pō?
E te kaitūtei, ko te aha i te pō?"
12 Ka kī mai te kaitūtei:
"Kei te haere mai te ata rāua ko te pō.
Ki te uia e koutou, e ui;
hoki mai, haere mai."
13 Ko te poropititanga mō Arāpia.
Kei te ngahere i Arāpia he nohoanga mō koutou i te pō,
e ngā tira haere o Reranimi.
14 I kawea e rātou he wai mō te tangata e matewai ana;
i haere ngā tāngata o te whenua o Tema
ki te whakatau i ngā tāngata e rere ana, me tā rātou taro.
15 Ka rere mai hoki rātou i ngā hoari,
i te hoari kua oti te unu,
i te kōpere kua oti te whakapiko,
i te pākaha anō o te whawhai.
16 Ko tā te Ariki kupu hoki tēnei ki ahau: Kia kotahi tau, ko te tau hoki o te kaimahi, ā, ka poto katoa te korōria o Kerara. 17 Nā, ko ngā mōrehu o ngā kaikōpere, ko ngā mārohirohi o ngā tama a Kerara, ka torutoru. Ko te kupu hoki tēnei a Ihowā, a te Atua o Īharaira.
Babilon elleni jövendölés
1 Jövendölés a tenger pusztasága ellen.
Mint szélvészek, délen tombolók, úgy jő a pusztából, rettenetes földről. 2 Kemény látás jelentetett meg nékem: a csalárd csal, a pusztító pusztít. Jőjj fel Élám, szálld meg Madai, minden ő fohászkodásának véget vetek. 3 Ezért ágyékim telvék fájdalommal, és kínok fogtak el, mint a szűlő asszony kínjai; gyötrődöm hallása miatt, és megrémültem látása miatt. 4 Reszket szívem, iszonyúság rettent, a kedves éjszakát remegéssé tevé nékem. 5 Teríts asztalt, vigyázzon a vigyázó, egyetek, igyatok; föl fejedelmek, kenjétek a paizst! 6 Mert így szólott hozzám az Úr: Menj és állass őrállót, a mit lát, mondja meg. 7 És látott lovas csapatot, páros lovagokat, szamaras csapatot, tevés csapatot, és nagy figyelmesen hallgatott. 8 És kiálta, mint oroszlán: Uram, az őrtoronyban állok szüntelen napestig, és őrhelyemen állok egész éjszakákon. 9 És ímé, lovas csapat jött, páros lovagok, és szólott és mondá: Elesett, elesett Babilon, s isteneinek minden faragott képeit a földre zúzták le. 10 Oh én cséplésem és szérűmnek fia, a mit hallottam a seregek Urától, Izráel Istenétől, azt jelentém meg néktek!
Dúma (Edom) elleni jövendölés
11 Jövendölés Dúma ellen: Seirből így kiáltnak hozzám: Vigyázó! meddig még az éjszaka, meddig még ez éj? 12 Szólt a vigyázó: Eljött a reggel, az éjszaka is; ha kérdeni akartok, kérdjetek, forduljatok vissza és jertek el!
Arábia elleni jövendölés
13 Jövendölés Arábia ellen: Az erdőben háltok Arábiában, Dédán utazó seregei. 14 A szomjazó elé hozzatok vizet! Témá földének lakosi kenyerökkel jönnek a bujdosó elébe. 15 Mert az ellenség fegyvere előtt bujdosnak, a kivont fegyver előtt és a felvont kézívek előtt és a nehéz harcz előtt. 16 Mert így szólott hozzám az Úr: Még egy esztendő, mely mint a béresnek esztendeje, és elvész Kédárnak minden dicsősége; 17 És Kédár vitéz fiainak kézíve számának maradéka megkevesedik; mert az Úr, Izráel Istene mondá.