Isaías 38

Te Mate me te Whakaoranga o Kīngi Hetekia

1 I aua rā ka tūroro a Hetekia, me kāhore ka marere. Nā, ka haere a Ihāia poropiti, tama a Āmoho ki a ia, ka mea ki a ia, "Ko te kupu tēnei a Ihowā: Whakahaua iho tōu whare, nō te mea ka mate koe, e kore e ora."

2 Nā, ka tahuri te mata o Hetekia ki te pakitara, ā, ka īnoi ki a Ihowā, 3 ka mea, "Tēnā rā, e Ihowā kia mahara ki ōku hāereerenga i tōu aroaro i runga i te pono, i te ngākau tapatahi, ki tāku meatanga i te pai ki tāu titiro." Nā, tangi ana a Hetekia; nui atu te tangi.

4 Nā, ka puta te kupu a Ihowā ki a Ihāia, ka mea: 5 "Haere, mea atu ki a Hetekia, ‘Ko te kupu tēnei a Ihowā, a te Atua o Rāwiri, o tōu tupuna: Kua rangona tāu īnoi e ahau, kua kitea e ahau ōu roimata; nanā, ka tāpiritia e ahau ōu rā ki ngā tau kotahi tekau mā rima. 6 Ka whakaorangia koe me tēnei pā e ahau i te ringa o te kīngi o Ahiria; ka tiakina anō e ahau tēnei pā.

7 " ‘Ko te tohu anō tēnei a Ihowā ki a koe, ka oti i a Ihowā tēnei mea i kōrerotia nei e ia: 8 Nanā, ka whakahokia ake e ahau te ātārangi i ngā nekehanga i heke atu ai i runga i te whakaatu hāora a Ahata; kia tekau ngā nekehanga whakamuri.’ "

Nā, kotahi tekau ngā nekehanga i hoki ake ai te rā, nō ngā nekehanga anō i heke iho ai.

9 Ko te tuhituhi a Hetekia kīngi o Hūrā, i a ia i mate rā, ā ora ake ana i tōna mate:

10 I mea ahau: "I te poutūmārōtanga o ōku rā,

tērā ahau e tomo ki ngā kūwaha o te rēinga;

kua tangohia atu i ahau te toenga o ōku tau."

11 I kī ahau, "E kore ahau e kite i a Ihowā,

arā i a Ihowā i runga i te whenua o te hunga ora;

heoi anō āku tirohanga ki te tangata,

ki te hunga e noho ana i te ao.

12 Ko te wā i ahau nei kua riro, mauria atu ana i ahau,

ānō he tēneti nō te hēpara;

kei tā te kaiwhatu kākahu tāku kōpaki i tōku ora;

ka tapahia mai ahau e ia i roto i ngā miro;

i te ao, i te pō, mutu pū tāku i a koe.

13 I whakamārie ahau i ahau ā taea noatia te ata;

tērā tāna e rite ki tā te raiona,

ka wāwāhia e ia ōku iwi katoa;

i te ao, i te pō, mutu pū tāku i a koe.

14 I korokī ahau, pērā i tā te warou, i tā te kareni;

i tangi ahau me te kūkupa.

Matawaia ana ōku kanohi i te tirohanga whakarunga.

E Ihowā, e tūkinotia ana ahau, pikitia tōku tūranga!"

15 Kia pēhea he kupu māku?

Nāna i kōrero ki ahau, nāna anō i mahi;

i ōku tau katoa ka āta haere ahau

i runga i te kawa o tōku wairua.

16 E te Ariki, kei ēnei mea te ora o te tangata,

kei ēnei mea katoa anō te ora o tōku wairua;

mō reira whakahokia ake ahau e koe ki te ora,

kia ora ai ahau.

17 Nanā, he mea kia rangimārie ai ahau

i pā ai te pōuri kino ki ahau;

otiia he aroha nōu ki tōku wairua i ora ai ahau

i roto i te rua o te ngaromanga.

Kua oti nei hoki ōku hara katoa te maka e koe

ki muri i tōu tuarā.

18 E kore hoki e taea e te rēinga te whakawhetai ki a koe,

e kore te mate e āhei te whakamoemiti ki a koe;

ko te hunga e heke ana ki te rua

kāhore ō rātou tūmanako ki tōu pono.

19 Ko te tangata ora, ko te tangata ora, māna te whakawhetai ki a koe,

te pēnei me tāku nei i tēnei rā;

tērā tōu pono ka whakakitea

e te matua ki ngā tamariki.

20 I tata mai a Ihowā ki te whakaora i ahau,

mō reira ka waiatatia e mātou āku waiata

i runga i ngā aho whakatangi

i ngā rā katoa e ora ai mātou

i roto i te whare o Ihowā.

21 I kī hoki a Ihāia, "Tīkina he papa piki, whakapiritia ki te whēwhē, ā, ka ora ia."

22 I kī anō a Hetekia, "He aha te tohu tērā ahau ka haere ki runga ki te whare o Ihowā?"

Ezékiás halálos betegsége, meggyógyulása és hálaéneke

1 Azon napokban halálos betegségbe esék Ezékiás, és eljött hozzá Ésaiás Ámós fia, a próféta, és mondá néki: Ezt mondja az Úr: rendeld el házadat, mert meghalsz és meg nem gyógyulsz! 2 És Ezékiás arczczal a falnak fordulván, könyörge az Úrnak, 3 És monda: Oh Uram, emlékezzél meg arról, hogy én előtted jártam, igazságban és egész szívvel, és hogy a mi jó előtted, azt műveltem! és sírt Ezékiás keservesen. 4 És lőn az Úr beszéde Ésaiáshoz, mondván: 5 Menj el, és mondd Ezékiásnak: így szól az Úr, Dávidnak, atyádnak Istene: Hallottam imádságodat, láttam könyeidet, ímé, még napjaidhoz tizenöt esztendőt adok. 6 És az assiriai király kezéből megszabadítlak téged és e várost; megoltalmazom e várost! 7 Ez legyen jel néked az Úrtól, hogy teljesíti azt az Úr, a mit mondott: 8 Ímé, visszatérítem az árnyékot, azokon a fokokon, a melyeken az Akház napóráján a nap már átvonult, tíz fokkal; és visszatért az árnyék tíz fokkal azokon a fokokon, a melyeken már átvonult. 9 Ezékiásnak, Júda királyának följegyzése, mikor megbetegedett, és betegségéből fölgyógyult. 10 Én azt mondám: hát napjaimnak nyugalmában kell alászállanom a sír kapuihoz, megfosztva többi éveimtől! 11 Mondám: nem látom az Urat, az Urat az élők földében, nem szemlélek embert többé a nyugalom lakói közt. 12 Porsátorom lerontatik, és elmegy tőlem, mint a pásztor hajléka! Összehajtám, mint a takács, életemet; hiszen levágott a fonalról engem; reggeltől estig végzesz velem! 13 Reggelig nyugton vártam; mint oroszlán, úgy törte össze minden csontjaimat; reggeltől estig végzesz velem! 14 Mint a fecske és a daru, sipogtam, nyögtem mint a galamb, szemeim a magasságba meredtek: Uram! erőszak rajtam, szabadíts meg! 15 Mit mondjak? hogy szólott nékem és Ő azt meg is cselekedé! Nyugton élem le éveimet lelkem keserűsége után! 16 Oh Uram! ezek által él minden! és ezekben van teljességgel lelkem élete. Te meggyógyítasz és éltetsz engemet! 17 Ímé, áldásul volt nékem a nagy keserűség, és Te szeretettel kivontad lelkemet a pusztulásnak verméből, mert hátad mögé vetetted minden bűneimet! 18 Mert nem a sír dicsőít Téged, és nem a halál magasztal Téged, hűségedre nem a sírverembe szállók várnak! 19 Ki él, ki él, csak az dicsőít Téged, mint ma én! Az atya a fiaknak hirdeti hűségedet! 20 Az Úr szabadított meg engemet; azért énekeljük énekimet éltünk minden napjaiban az Úrnak házában! 21 Akkor mondá Ésaiás, hogy vegyenek egy fügekalácsot, és dörzsöljék rá a fekélyre, hogy meggyógyuljon. 22 És mondá Ezékiás: Mi lesz a jele, hogy fölmegyek az Úr házába?