Isaías 54

Te Kawenata Mutungakore o te Rangimārie

1 "Waiata, e te pākoko,

e koe kāhore anō nei i whānau;

kia pakaru mai te waiata, hāmama,

e koe kāhore anō kia whakamamae!

He tini hoki ngā tamariki a te noho kau

i ngā tamariki a te mea whai hoa,"

e ai tā Ihowā.

2 "Kia rahi atu te tūranga mō tōu tēneti;

kia mārō hoki ngā uhi o ōu nohoanga;

aua e kaiponuhia; kia roa ōu taura,

kia ū hoki ōu poupou.

3 Ka tohatoha noa atu hoki koe ki matau, ki mauī;

ā, ka riro ngā tauiwi i ōu uri;

mā rātou anō ka nohoia ai ngā pā kua ururuatia.

4 "Kaua e wehi; tā te mea e kore koe e whakamā;

kaua anō e numinumi, tā te mea e kore koe e whakamā;

nō te mea ka wareware i a koe te whakamā o tōu tamāhinetanga;

ā, heoi anō maharatanga ki te ingoa kino o tōu pouarutanga.

5 Ko tōu Kaihanga tāu tahu,

ko Ihowā o ngā mano tōna ingoa;

ko te Mea Tapu hoki o Īharaira tōu kaiwhakaora,

ko te Atua o te whenua katoa ka huaina ki a ia.

6 Nō te mea kua karanga a Ihowā ki a koe,

ānō he wahine kua whakarērea, kua pōuri te ngākau,

ānō he hoa wahine o te taitamarikitanga, i te mea kua mahue,

e ai tā tōu Atua.

7 He iti te wāhi i mahue ai koe i ahau;

he nui ia ngā atawhainga e kohikohi ai ahau i a koe.

8 He riri puhake,

i huna ahau i tōku kanohi i a koe, he wāhi iti;

he aroha mau tonu ia tōku e aroha ai ki a koe,"

e ai tā Ihowā, tā tōu kaiwhakaora.

9 "He pēnei hoki tēnei ki ahau me ngā wai i a Noa,

i ahau i oati rā, e kore e hurihia anō te whenua e ngā wai i a Noa.

Waihoki ka oati nei ahau, e kore ahau e riri ki a koe,

e kore anō e whakatūpehupehu ki a koe.

10 Ko ngā maunga hoki ka riro kē,

ko ngā pukepuke ka nekehia atu,

tēnā ko tōku aroha e kore e rerekē i a koe,

e kore anō e nekehia kētia te kawenata e mau ai taku rongo,"

e ai tā Ihowā e atawhai nei i a koe.

11 "E koe, kua whakawhiua nei, kua pūhia nei e te āwhā,

kāhore anō i whakamārietia,

nanā, māku ōu kōhatu e whakatakoto,

he pai hoki te kakano;

ka hangā anō e ahau ōu tūranga ki te hāpira.

12 Ka hangā anō e ahau ōu tihi ki te rupi,

ōu tatau ki te karapanaka,

ōu rohe katoa anō ki ngā kōhatu whakapaipai.

13 Ā, ka whakaakona e Ihowā āu tamariki katoa;

ka nui hoki te rangimārie ki āu tamariki.

14 Ka whakatūria koe ki runga ki te tika;

ka whakamataratia atu i a koe te tūkino;

e kore hoki koe e wehi;

e kore anō te pāwera e tata ki a koe.

15 Nanā, huihui noa rātou,

ehara ia i te mea nāku;

ko te tangata e huihui ana ki te whawhai ki a koe

ka papahoro, he mea mōu.

16 "Nanā, nāku i hanga te parakimete

e pupuhi nei i te ahi waro,

e mau nei i te mea hei mahi māna;

nāku hoki te kaihuna i hanga hei whakamōtī.

17 E kore tētahi patu e hangā ana mōu e mārohirohi;

ko ngā arero katoa e whakatika mai ana ki a koe

ki te whakawā, māu anō e whakahē.

Ko tā ngā pononga a Ihowā tēnei, tuku iho, tuku iho;

nāku hoki rātou i tika ai,"

e ai tā Ihowā.

Isten az egész világon való elterjedést igér az ő népének és biztosítja azt az ő örökkévaló irgalmasságáról

1 Ujjongj te meddő, ki nem szűltél, ujjongva énekelj és kiálts, ki nem vajudtál, mert többek az elhagyottnak fiai a férjnél való fiainál, azt mondja az Úr. 2 Szélesítsd ki a sátorod helyét, és hajlékidnak kárpitjait terjeszszék ki; ne tiltsd meg; nyújtsd meg köteleidet, és erősítsd meg szegeidet. 3 Mert mind jobb-, mind balkézre kiterjedsz, és magod népeket vesz örökségbe, és puszta városokat megnépesítnek. 4 Ne félj, mert meg nem szégyenülsz, és ne pirulj, mert meg nem gyaláztatol, mert ifjúságod szégyenéről elfeledkezel, és özvegységednek gyalázatáról többé meg nem emlékezel. 5 Mert férjed a te Teremtőd, seregeknek Ura az Ő neve, és megváltód Izráelnek Szentje, az egész föld Istenének hívattatik. 6 Mert mint elhagyott és fájó lelkű asszonyt hív téged az Úr, és mint megvetett ifjú asszonyt; ezt mondja Istened: 7 Egy rövid szempillantásig elhagytalak, és nagy irgalmassággal egybegyűjtlek; 8 Búsulásom felbuzdultában elrejtém orczámat egy pillantásig előled, és örök irgalmassággal könyörülök rajtad; ezt mondja megváltó Urad. 9 Mert úgy lesz ez nékem, mint a Noé özönvize; miként megesküvém, hogy nem megy át többé Noé özönvize e földön, úgy esküszöm meg, hogy rád többé nem haragszom, és téged meg nem feddelek. 10 Mert a hegyek eltávoznak, és a halmok megrendülnek; de az én irgalmasságom tőled el nem távozik, és békességem szövetsége meg nem rendül, így szól könyörülő Urad. 11 Oh te szegény, szélvésztől hányt, vígasztalás nélkül való! Ímé, ólomporba rakom köveidet, és zafirokra alapítalak. 12 Rubinból csinálom falad párkányzatát, és kapuidat gránátkövekből, és egész határodat drágakövekből; 13 És minden fiaid az Úr tanítványai lesznek, és nagy lesz fiaid békessége. 14 Igazság által leszel erős, ne gondolj a nyomorral, mert nincsen mit félned, és a rettegéssel, mert nem közelg hozzád. 15 És ha összegyűlvén összegyűlnek, ez nem én tőlem lesz! A ki ellened összegyűl, elesik általad. 16 Ímé, én teremtettem a kovácsot, a ki a parazsat éleszti és fegyvert készít mestersége szerint: és én teremtém a pusztítót is a vesztésre! 17 Egy ellened készült fegyver sem lesz jó szerencsés, és minden nyelvet, mely ellened perbe száll, kárhoztatsz: ez az Úr szolgáinak öröksége, és az ő igazságuk, mely tőlem van, így szól az Úr.