Isaías 30

He Tiriti Koretake ki a Īhipa

1 "Auē te mate mō ngā tamariki whakakeke,"

e ai tā Ihowā,

"e hanga whakaaro nei, otiia ehara i te mea nāku;

e hīpoki nei i te hīpoki, ehara ia i te mea nā tōku wairua,

he mea kia taparua iho ai e rātou

he hara ki runga ki te hara;

2 e haere nei ki raro ki Īhipa,

kāhore hoki e ui tikanga ki tōku māngai;

hei kaha hoki mō rātou te kaha o Parao,

ā, e mea ana kia whakawhirinaki ki te taumarumarunga iho o Īhipa.

3 Mō reira hei mea whakamā ki a koutou te kaha o Parao,

hei mea anō e numinumi ai koutou

te whakawhirinaki ki te taumarumarunga iho o Īhipa.

4 I Toana hoki āna rangatira,

i tae anō āna karere ki Hanahe,

5 whakamā katoa rātou

ki te iwi kāhore nei ā rātou pai mō rātou,

kāhore he āwhina, kāhore he pai;

engari he whakamā, he ingoa kino."

6 Ko te poropititanga mō ngā kararehe o te tonga.

I te whenua o te raruraru, o te ngākau mamae,

nō reira nei te raiona uha me te raiona toa,

te waipera me te nākahi e rere nei me he ahi,

ka kawea atu e rātou ō rātou rawa i runga i ngā pokohiwi o ngā kūao kāihe,

ō rātou taonga i runga i ngā koropuku o ngā kāmera

ki te iwi kāhore nei ā rātou pai mō rātou.

7 Ko tā Īhipa āwhina hoki he horihori, he kore noa iho;

koia i huaina ai e ahau,

"Ko Rahapa noho tonu."

He Hunga Whakakeke

8 Nā, haere, tuhituhia ki te papa ki tō rātou aroaro,

tāia iho hoki ki te pukapuka;

me waiho anō tēnā i ngā rā i muri

hei kaiwhakaatu ā ake ake.

9 He tutū hoki tēnei iwi,

he tamariki kōrero teka,

he tamariki kāhore e pai ki te whakarongo

ki te Ture a Ihowā;

10 ko tā rātou nei kupu ki ngā matakite,

"Kaua e kite!"

ki ngā poropiti,

"Kaua e poropititia ki a mātou ngā mea tika;

kōrero ki a mātou i ngā mea ngāwari;

hei ngā mea tinihanga he poropititanga mā koutou;

11 peka atu i te ara,

whakarērea te huarahi,

kāti tā te Mea Tapu o Īharaira

te mea mai ki tō mātou aroaro."

12 Nā, ko te kupu tēnei a te Mea Tapu o Īharaira:

"Kua paopao nā koutou ki tēnei kupu,

kua okioki anō ki te tūkino,

ki te whanokē, ū tonu atu ki reira;

13 nā, ko te tukunga iho o tēnei hē ki a koutou,

ka rite ki te pakaru o te taiepa,

meāke nei hinga, kua ngawhā haere i te wāhi tiketike,

kitea rawatia ake, kua puta whakarere tōna pakaru.

14 Ka wāhia hoki e ia, pērā i te oko a te kaihanga rīhi e wāhia ana,

mongamonga noa, e kore e tohungia;

nā, e kore e kitea i roto i ōna kongakonga he maramara

hei tango ahi mai i te kānga ahi,

hei utu wai ake rānei i te poka."

15 Ko te kupu hoki tēnei a te Ariki, a Ihowā, a te Mea Tapu o Īharaira:

"Mā te tahuri mai, mā te hūmārie ka ora ai koutou;

kei te āta noho, kei te whakawhirinaki he kaha mō koutou;

heoi kīhai koutou i pai.

16 Nā, i kī nā koutou,

‘Kāhore, engari me rere mātou i runga i te hōiho.’

Mō reira ka rere koutou;

ā, ‘Ka eke mātou ki runga ki te mea tere.’

Mō reira ka tere anō te hunga e whai ana i a koutou.

17 Ko te mano kotahi, ka rere i te riri a te tangata kotahi;

ka rere koutou i te riri a te tokorima;

ā, ka mahue koutou

ānō he pou kara i te tihi o te maunga,

ānō he kara i runga i te pukepuke."

He Manaaki mō te Iwi a Ihowā

18 Nā konei anō a Ihowā ka tatari,

he mea kia atawhaitia ai koutou e ia,

nā konei anō ia ka whakanekehia ake,

kia tohungia ai koutou e ia.

He Atua whakawā hoki a Ihowā,

ka hari te hunga katoa e tatari ana ki a ia.

19 Tērā hoki te iwi e noho ki Hiona, ki Hiruhārama; mutu ake tōu tangi. He pono ka aroha ia ki a koe, ki tōu reo e tangi ana; ka rongo ia ki a koe, ka whakahoki kupu ia ki a koe. 20 Ahakoa hōmai e te Ariki hei taro mā koutou ko te ngākau mamae, hei wai anō ko te tūkino, e kore ōu kaiwhakaako e hunā ā muri; engari ka kite ōu kanohi i ōu kaiwhakaako. 21 Ā, ka rongo ōu taringa i te kupu i muri i a koe e mea ana, "Ko te ara tēnei; nā konei atu, ina tahuri koutou ki matau, ina tahuri ki mauī." 22 Ka whakapokea hoki e koutou te kōpaki o āu whakapakoko hiriwa, me te mea whakakikorua o āu whakapakoko kōura whakarewa; ka rukerukea atu e koe, ānō he mea poke, ā, ka mea ki taua mea, "Haere atu!"

23 Ā, ka hōmai e ia he ua ki tāu purapura e whakatōkia e koe ki te oneone, he taro anō, he hua nō te oneone, ā, ka whai ngako, ka nui taua mea; i taua rā anō he nunui ngā pārae e kai ai āu kararehe. 24 Ā, ko ngā kau, me ngā kūao kāihe e mahi ana i te oneone, ka kai i te kai pai, he mea i whakarererea ki te koko, ki te whakarerere wīti; 25 ā, i runga i ngā maunga tiketike katoa, i ngā pukepuke ikeike katoa, ka rere he awa, he manga wai – i te rā o te parekura nui, ina hinga ngā pourewa. 26 Ko te mārama hoki o te marama ka rite ki te mārama o te rā, ā, ko te mārama o te rā, e whitu ōna whakanekehanga ake, ka rite ki te mārama o ngā rā e whitu, i te rā e takaia ai e Ihowā te kaiākiko o tāna iwi, ina rongoātia e ia te patunga i patua ai rātou.

Te Whakawātanga ki Ahiria

27 Nanā, kei te haere mai te ingoa o Ihowā i tawhiti,

kā tonu tōna riri, pongere tonu te paowa e kake ana;

kī tonu ōna ngutu i te riri,

ko tōna arero koia anō kei te ahi e kai ana.

28 Ko tōna manawa, ānō he awa e ngawhā ana,

tae ana ki te kakī rawa –

hei tātari i ngā iwi ki te tātari o te horihori;

ā, mau rawa ki ngā kauae o ngā iwi he paraire,

hei whakapōhēhē i a rātou.

29 Ka waiata koutou,

me te mea ko te pō e mahia ai te hākari tapu;

ka koa te ngākau,

ānō he tangata e haere ana me tāna pūtōrino,

e haere ana ki te maunga o Ihowā,

ki te Kāmaka o Īharaira.

30 Ka meinga hoki e Ihowā tōna reo korōria kia rangona,

kia kitea te tautanga iho o tōna ringa,

me te weriweri o tōna riri, te mura o te ahi e kai ana,

te apū hau, te tūpuhi, me te nganga kōhatu.

31 Mā te reo hoki o Ihowā ka pakaru ai te Ahiriana

i whiu nei ki te rākau.

32 Ā, ko ngā whakapānga katoa o te tokotoko i whakaritea,

ko tā Ihowā hoki e whakapā ai ki a ia,

ka meinga ki ngā timipera, ki ngā hāpa;

he whawhai whakangāueue hoki tāna whawhai ki a rātou.

33 Nō mua iho hoki a Topete i whakaritea ai;

āe rā, kua rite mō te kīngi;

kua oti te whakahōhonu, te whakanui;

ko tōna pūranga he ahi, nui atu hoki te wahie;

ko te manawa o Ihowā, ānō he awa whānāriki, hei whakangiha.

Jaj azoknak, kik Egyiptomhoz menekülnek!

1 Jaj a pártos fiaknak, így szól az Úr, a kik tervet visznek véghez nélkülem, és szövetséget kötnek, de nem lelkem által, hogy bűnre bűnt halmozzanak! 2 A kik Égyiptomba szállanak alá, és számat nem kérdezik meg, hogy meneküljenek a Faraónak oltalmába, és Égyiptom árnyékába rejtőzködjenek. 3 És lesz néktek a Faraó oltalma szégyentekre, és az elrejtőzködés Égyiptom árnyékában gyalázatotokra. 4 Mert már Zoánban voltak fejedelmei, és követei Hánesig érkezének. 5 Megszégyenülnek mind a nép miatt, a mely nem használ nékik, a mely nem segít és nem használ, sőt szégyenökre és gyalázatukra lesz! 6 Jövendölés dél barma ellen: A nyomor és szorongatás földén keresztül, a honnan nőstény és hím oroszlán és viperák és szárnyas sárkányok jőnek ki; viszik szamárcsikók hátán gazdagságukat, és a tevéknek púpján kincsöket a népnek, a mely pedig nem használ. 7 Hitvány és üres Égyiptom segítsége, ezért nevezem őt nagyszájúnak, a ki veszteg ül, 8 Most menj, írd ezt táblára nálok, és jegyezd föl könyvbe ezt, hogy megmaradjon az utolsó napra bizonyságul örökre. 9 Mert pártütő nép ez, apát megtagadó fiak, fiak, kik nem akarják hallani az Úr törvényét; 10 Kik ezt mondják a látóknak: Ne lássatok; és a prófétáknak: Ne prófétáljatok nékünk igazat, beszéljetek kedvünk szerint valókat, prófétáljatok csalárdságokat! 11 Hagyjátok el az útat, térjetek le már ez ösvényről, vigyétek el előlünk Izráelnek Szentjét! 12 Azért így szól Izráel Szentje: Mivel megútáltátok e beszédet, és bíztok a nyomorgatásban és a hamisságban, és ezekre támaszkodtok: 13 Azért e bűn olyan lesz tinéktek, mint a leesendő falhasadék, a mely már kiáll a magas kőfalon, a melynek aztán nagy hirtelen jő el romlása; 14 És romlása olyan lesz, mint a fazekasok edényének romlása, a mely kimélés nélkül eltöretik, és nem találni töredéki közt oly cserepet, a melyen tűzhelyről tüzet lehetne vinni, avagy vizet meríteni a tócsából. 15 Mert így szól az Úr Isten, Izráelnek Szentje: Megtérve és megnyugodva megmaradhattatok volna; csöndességben és reménységben erősségtek lett volna; de ti nem akarátok; 16 Hanem ezt mondátok: Nem, sőt lóra ülvén, futunk; ezért futnotok kell; és gyors paripán elvágtatunk; ezért gyorsak lesznek üldözőitek. 17 Ezer fut egynek riasztására, ötnek riasztására mind elfuttok, mígnem úgy maradtok, mint egy szál fenyő a hegytetőn, mint egy zászló a halmon.

Jó azoknak, kik az Úr erejében bíznak!

18 S azért vár az Úr, hogy könyörüljön rajtatok, és azért felséges ő, hogy megkegyelmezzen néktek, mert az ítélet Istene az Úr; boldogok mindazok, a kik Őt szolgálják. 19 Mert te nép, mely Sionon Jeruzsálemben lakol, nem fogsz te sírni többé, bizton könyörül rajtad Ő kiáltásod szavára, mihelyt meghallja, megfelel néked; 20 És ad néktek az Úr kenyeret a keserűségben, és a nyomorban vizet, és nem kell többé elrejtőzködniök tanítóidnak, hanem szemeid tanítóidra néznek! 21 És füleid meghallják a kiáltó szót mögötted: ez az út, ezen járjatok; ha jobbra és ha balra elhajoltok. 22 És megútáljátok megezüstözött bálványaitokat és megaranyozott képeiteket; kiszórod őket, mint az undokságot: ki innen! szólsz nékik. 23 És ad esőt a magra, a melylyel a földet beveted, és a kenyér, a föld termése, bő és tápláló lesz, és széles mezőn legelnek nyájaid ama napon. 24 A barmok és a szamarak, a melyek a földet szántják, sózott abrakkal élnek, a melyet megszórtak lapáttal és villával. 25 És lesznek minden magas hegyen és emelkedettebb halmon patakok, folyamok a nagy öldöklés napján, mikor a tornyok leomlanak. 26 És a holdnak fénye olyan lesz, mint a napnak fénye, és a napnak fénye hétszer nagyobb lesz, olyan, mint hét napnak napfénye; ama napon, a melyen az Úr beköti népe romlását, és vereségének sebét meggyógyítja!

Itélet Assiria felett

27 Ímé, az Úr neve jő messziről, haragja ég és sötét gomolygó füstje; ajkai rakvák haraggal, és nyelve, mint emésztő tűz! 28 Lehellete, mint megáradott patak, a mely torkig ér, hogy megrostálja a népeket pusztulás rostájában, és tévelygés zabláját vesse a népségek szájába. 29 És fölzendül éneketek, mint a szent ünnepnek éjszakáján, és örvendez szívetek, mint azé, a ki sípolva megy az Úr hegyére, Izráel kőszálához. 30 És megzendíti az Úr dicsőséges szavát, karjának lesujtását megmutatja megbúsult haragjában és emésztő tűz lángjában, vízáradással, zivatarral és jégeső kövével. 31 Mert az Úrnak szavától megretten Assiria, veri azt akkor vesszővel; 32 És a büntető vessző minden sujtását, a melyet az Úr mérend reá, dobokkal és cziterákkal fogjátok kisérni, és Ő kezét fel-felemelvén, harczol ellene. 33 Mert készen van a szörnyű tűzhely régen, készen áll az már a királynak is, mélyen és szélesen csinálta azt, máglyájában tűz és fa bőven; az Úr fuvallata gyújtja meg azt, mint kénköves patak.