2 Samuel 6

Ka Mauria te Āka ki a Hiruhārama

1 Nā, ka huihuia anō e Rāwiri te hunga whiriwhiri katoa o Īharaira e toru tekau mano. 2 Ā, ka whakatika a Rāwiri rātou ko tōna nuinga katoa, haere ana i Paare o Hūrā, tīkina ana i reira te āka a Ihowā, e huaina nei ki te Ingoa, arā ki te ingoa o Ihowā o ngā mano, e noho nei i waenganui o ngā kerupima. 3 Nā, ka whakanohoia e rātou te āka a te Atua ki runga ki te kāta hou, ā, mauria ana i te whare o Apinarapa i Kipea. Ā, nā Uha rāua ko Ahio, nā ngā tama a Apinarapa, i ārahi te kāta hou. 4 Nā, kawea ana i te whare o Apinarapa i Kipea, me te haere tahi anō rātou ko te āka a te Atua; i haere anō a Ahio i mua i te āka. 5 Nā, ka tākaro a Rāwiri rātou ko te whare katoa o Īharaira ki te aroaro o Ihowā, me te whakatangi anō i ā rātou mea katoa he kauri nei te rākau, i ngā hāpa, i ngā hātere, i ngā timipera, i ngā koronete, i ngā himipora.

6 Ā, ka tae ki te patunga wīti a Nakono, ka totoro a Uha ki te āka a te Atua, ā, puritia ana e ia; i paheke hoki ngā kau. 7 Nā, ka mura te riri o Ihowā ki a Uha, ā, patua iho ia i reira e te Atua mō tōna hē, ā, mate ake i reira i te taha o te āka a te Atua.

8 Nā, ka pōuri a Rāwiri mō tā Ihowā tukitukinga i a Uha; nā, huaina ana taua wāhi e ia, ko Pereteuha; koia anō tēnā ināianei.

9 Nā, ka wehi a Rāwiri i a Ihowā i taua rā, ka mea, "Mā te aha e tae ake ai te āka a Ihowā ki ahau." 10 Heoi, kīhai a Rāwiri i pai ki te tango i te āka a Ihowā ki a ia, ki te pā o Rāwiri. Nā, kawea kētia ana e Rāwiri ki te whare o Opere-Eroma Kiti. 11 E toru ngā marama i noho ai te āka a Ihowā ki te whare o Opere-Eroma Kiti; ā, ka manaakitia e Ihowā a Opere-Eroma rātou ko tōna whare katoa.

12 Ā, ka kōrerotia te kōrero ki a Kīngi Rāwiri, "Kua manaakitia e Ihowā te whare o Opere-Eroma me āna mea katoa, he whakaaro ki te āka a te Atua." Nā, ka haere a Rāwiri, ā, kawea ana e ia te āka a te Atua, i te whare o Opere-Eroma ki runga, ki te pā o Rāwiri, me te koa anō ia. 13 Ā, ka ono ngā hīkoinga i hīkoi ai ngā kaiamo i te āka a Ihowā, nā, ka patua e ia ētahi kau me tētahi mea mōmona. 14 Nā, ka whakapaua katoatia tōna kaha e Rāwiri ki te kanikani ki te aroaro o Ihowā; i whītikiria anō he epora rīnena ki a Rāwiri. 15 Heoi, ka kawea te āka a Ihowā e Rāwiri rātou ko te whare katoa o Īharaira, me te hāmama anō rātou, me te tangi anō te tētere.

16 Ā, i te taenga o te āka a Ihowā ki te pā o Rāwiri, nā, ka titiro a Mikara, tamāhine a Haora nā te matapihi, ā, ka kite i a Kīngi Rāwiri e tūpekepeke ana, e kanikani ana i te aroaro o Ihowā, ā, whakahāwea ana ia ki a ia i roto i tōna ngākau.

17 Nā, ka kawea e rātou te āka a Ihowā, ā, whakatūria ana ki tōna wāhi, ki waenganui o te tapenākara i whakaarahia e Rāwiri mōna; nā, ka tāpaea e Rāwiri ētahi tahunga tinana ki te aroaro o Ihowā, me ētahi whakahere mō te pai. 18 Ā, nō ka mutu tā Rāwiri tāpae i ngā tahunga tinana, i ngā whakahere mō te pai, ka manaakitia e ia te iwi runga i te ingoa o Ihowā o ngā mano. 19 I tuwhaina anō e ia mā te iwi katoa, mā te huihui katoa o Īharaira mā te tāne, mā te wahine, kotahi keke taro mā tēnei, mā tēnei, me tētahi wāhi kikokiko, me tētahi keke karepe maroke. Nā, haere ana te iwi katoa ki tōna whare, ki tōna whare.

20 Kātahi a Rāwiri ka hoki ki te manaaki i tōna whare; ā, ka puta a Mikara, tamāhine a Haora ki te whakatau i a Rāwiri, ā, ka mea, "Anō te korōria o te kīngi o Īharaira ināianei, i whakakite kirikau nei i a ia inākuanei ki ngā kanohi o ngā pononga wāhine a āna tāngata, pērā i tētahi o te hunga wairangi e whakakite nui ana i a ia!"

21 Nā, ka mea a Rāwiri ki a Mikara, "I te aroaro rā o Ihowā i whiriwhiri nei i ahau, i kape nei i tōu pāpā, me tōna whare katoa, i whakarite hoki i ahau hei rangatira mō te iwi a Ihowā, mō Īharaira; koia ahau ka tākaro ki te aroaro o Ihowā. 22 Nā, ka nui atu anō i tēnei tōku wairangi, ā, ka iti iho ahau ki tāku titiro; ko ngā pononga wāhine ia i kīia mai nā e koe, ka whakahōnoretia ahau e rātou."

23 Nā, kāhore he tamariki a Mikara tamāhine a Haora ā taea noatia te rā i mate ai ia.

A frigyláda Jeruzsálembe vitele. Mikál csúfolódása

1 Összegyűjté ezek után Dávid az egész Izráelnek színét, harmincezer embert. 2 És felkelvén, elméne Dávid az egész néppel együtt, mely vele vala, Júdának városába, Bahalába, hogy elhozza onnét az Isten ládáját, mely Névről, a Seregek Urának nevéről neveztetik, ki ül a Kérubok között. 3 És tevék az Isten ládáját új szekérre, és elhozák azt Abinádábnak házától, mely vala a dombon, és Uzza és Ahió, Abinádáb fiai vezetik az új szekeret. 4 Elvivék azért azt az Abinádáb házából, mely a dombon vala, az Isten ládájával, és Ahió a láda előtt megyen. 5 Dávid pedig és az egész Izráel népe örvendeznek vala az Úr előtt, jegenyefából való minden szerszámokkal, hegedűkkel, lantokkal, dobokkal, sípokkal és czimbalmokkal. 6 És mikor Nákonnak szérűjére jutának, kinyújtá Uzza az ő kezét az Isten ládájára, és megtartá azt; mert az ökrök félremozdították vala. 7 Ennekokáért felgerjede az Úr haragja Uzza ellen, és megölé ott őt az Isten vakmerőségéért: és meghala ott az Isten ládája mellett. 8 És bosszankodék Dávid, hogy az Úr ilyen romlással rontotta meg Uzzát, és nevezé azt a helyet Péres Uzzának, mind e mai napig. 9 Megfélemlék azért Dávid azon a napon az Úrtól, és monda: Hogyan jőjjön az Úr ládája én hozzám? 10 És nem akará Dávid magához vinni az Úrnak ládáját Dávidnak városába, hanem letéteté azt Dávid a Gitteus Obed Edom házánál. 11 És lőn az Úrnak ládája a Gitteus Obed Edom házánál három hónapig, és megáldá az Úr Obed Edomot és egész háznépét.

12 És megmondák Dávid királynak ilyen szóval: Megáldotta az Úr az Obed Edom házát és mindenét, a mije van, az Isten ládájáért. És elmenvén Dávid, elvivé az Isten ládáját az Obed Edom házától Dávid városába vígassággal. 13 Mikor pedig azok, a kik az Úr ládáját vitték, hat lépést mentek, áldozék ott egy ökröt és hízott borjút. 14 Dávid pedig teljes erejéből tánczol vala az Úr előtt, és gyolcs efódot övedzett magára Dávid. 15 Dávid azért és Izráelnek egész háza felvivék az Úr ládáját énekléssel és trombitaszóval. 16 Lőn pedig, hogy mikor az Úr ládája Dávid városába ért, Mikál, Saulnak leánya kinéz vala az ablakon, és látván, hogy Dávid király ugrál és tánczol az Úr előtt, megútálá őt szívében.

17 Mikor pedig bevitték az Úr ládáját, és elhelyezék azt az ő helyére a sátornak közepére, melyet számára Dávid felállíttatott: akkor áldozott Dávid egészen égőáldozatokat és hálaadó áldozatokat, az Úr előtt. 18 Mikor pedig elvégezte Dávid az egészen égőáldozatot, és a hálaadó áldozatot, megáldá a népet a Seregek Urának nevében. 19 És osztogattata Dávid mind az egész népnek, Izráel egész seregének, férfiaknak és asszonyoknak, mindenkinek egy-egy lepényt, egy-egy darab húst, és egy-egy kalácsot; és elméne mind az egész nép, kiki az ő házához. 20 Mikor pedig Dávid hazament, hogy megáldja az ő háznépét is: kijöve Mikál, a Saul leánya Dávid eleibe, és monda: Mily dicsőséges vala ma Izráel királya, ki az ő szolgáinak szolgálói előtt felfosztózott vala ma, mint a hogy egy esztelen szokott felfosztózni! 21 És monda Dávid Mikálnak: Az Úr előtt, ki inkább engem választott, mint atyádat és az ő egész házanépét, hogy az Úr népének, Izráelnek fejedelme legyek, igen, az Úr előtt örvendezém. 22 Sőt minél inkább megalázom magamat és minél alábbvaló leszek a magam szemei előtt: annál dicséretreméltóbb leszek a szolgálók előtt, a kikről te szólasz. 23 Ennekokáért Mikálnak, Saul leányának nem lőn soha gyermeke az ő halálának napjáig.