2 Samuel 4

Ka Kōhurutia a Ihipohete

1 Ā, nō ka rongo a Ihipohete, te tama a Haora kua mate a Āpanēre ki Heperona, nā, ngohe noa iho ōna ringa, ā, raru ana a Īharaira katoa. 2 Nā, tokorua ngā tāngata a Ihipohete, te tama a Haora, he rangatira ngohi, ko te ingoa o tētahi ko Paana, ko te ingoa hoki o tētahi ko Rekapa, he tama nā Rimono Peeroti, nō ngā tama a Pineamine – i kīia hoki a Peeroto nō Pineamine. 3 I rere hoki ngā Peeroti ki Kitaima, ā, noho ana i reira ā taea noatia tēnei rā.

4 Nā, he tama tā Honatana tama a Haora, he kopa ōna waewae. E rima ngā tau o tōna whānautanga i te taenga mai o te rongo o Haora rāua ko Honatana i Ietereere, nā, ka mau tōna kaihiki ki a ia, ā, rere ana. Ā, i a ia e kaikā ana ki te rere, ka hinga ia, kopa tonu iho; ko Mepipohete tōna ingoa.

5 Nā, ka haere ngā tama a Rimono Peeroti, a Rekapa rāua ko Paana, ā, haere ana i te mahanatanga o te rā ki te whare o Ihipohete, i a ia e okioki ana i te poutūmārōtanga. 6 Nā, haere ana rāua ki reira ki waenganui o te whare, me te mea he tiki wīti mai tā rāua. Nā, patua iho ia ki te kōpū, ā, rere ana a Rekapa rāua ko tōna teina, ko Paana.

7 I tō rāua haerenga hoki ki te whare, i te takoto tērā i tōna whare moenga; nā, patua ana ia e rāua, whakamatea iho. Nā, tangohia ana tōna upoko, ā, mauria ana tōna upoko. Nā, pau katoa taua pō i a rāua e haere ana nā te ara o te mānia. 8 Nā, kawea ana e rāua te upoko o Ihipohete ki a Rāwiri ki Heperona, ā, ka mea ki te kīngi, "Nanā, te mātenga o Ihipohete tama a Haora, o tōu hoariri i whai nei kia whakamatea koe. Nā, kua mea nei a Ihowā i tōku ariki, i te kīngi kia whai utu i tēnei rā i a Haora rātou ko ōna uri."

9 Nā, ka whakahoki a Rāwiri ki tā Rekapa rāua ko tōna teina, ko Paana, ki tā ngā tama a Rimono Peeroti, ka mea ia ki a rāua, "E ora ana a Ihowā i whakaora nei i tōku wairua i roto i ngā hē katoa, 10 i te kōrerotanga mai a tētahi ki ahau, i te meatanga, ‘Nanā, kua mate a Haora,’ tohu noa ia he kaikawe mai ia i ngā kōrero pai, hopukia ana ia e ahau, patua iho ki Tikiraka; ko te utu tērā i hoatu e ahau mō tāna kōrero. 11 Tēnā ko tēnei, ka patu te hunga kino i te tangata tika i roto i tōna whare, i runga anō i tōna moenga, e kore ianei ahau e rapu i ōna toto āianei i ō kōrua ringa, e huna hoki i a kōrua i runga i te whenua?"

12 Nā, whakahaua ana ngā taitamariki e Rāwiri, ā, patua ana rāua e rātou, tapahia ana hoki ō rāua ringa me ō rāua waewae, whakairihia ake ki runga i te poka wai i Heperona. Ko te upoko ia o Ihipohete i tangohia, i tanumia ki te tanumanga o Āpanēre ki Heperona.

Isbósetet megölik szolgái, kiket viszont Dávid ölet meg

1 Mikor pedig meghallotta Saul fia, hogy meghalt Abner Hebronban, igen megfogyatkozék az ő ereje. Sőt az egész Izráel megrémüle. 2 Két fővezére volt a Saul fiának, egyiknek neve Bahana és a másiknak neve Rékáb, Rimmonnak fiai, ki Beerótból való vala, a Benjámin fiai közül; mert Beerót is a Benjámin városai közé számláltatik. 3 Elfutottak vala pedig a Beerótbeliek Gittáimba, és lőnek ott jövevények mind e mai napig. 4 Jonathánnak pedig, a Saul fiának volt egy sánta fia (öt esztendős vala, mikor Jezréelből hír jött Saul és Jonathán felől, és felvevé őt a dajkája, hogy elszaladjon vele; lőn pedig, hogy mikor a dajka gyorsan futott, elesett, és megsántula), ennek neve vala Méfibóset. 5 Elmenének azért a Beerótbeli Rimmonnak fiai, Rékáb és Bahana, és bemenének Isbósetnek házába, mikor a nap legmelegebb vala és ő déli álmát aluszsza vala. 6 Bemenvén azért ezek a ház belsejébe, gabonát vive, általüték őt az ötödik oldalborda alatt; s Rékáb és az ő atyjafia, Bahana, elszaladának. 7 Mikor azért ezek a házba bementek, és ő hálószobájában az ágyán feküvék, megsebesítvén megölték őt, s fejét levágva, felvették az ő fejét, és egész éjjel mennek vala a sík mezőn. 8 És elvivék Isbóset fejét Dávidhoz Hebronba, és mondának a királynak: Ímhol Isbósetnek, Saul fiának, a te ellenségednek feje; a ki üldözé a te lelkedet, és az Úr bosszút állott e mai napon az én uramért, a királyért, Saulon és az ő maradékán. 9 Felele pedig Dávid Rékábnak és Bahanának, az ő atyjafiának, a Beerótbeli Rimmon fiainak, és monda nékik: Él az Úr, ki az én életemet megszabadította minden nyomorúságból, 10 Hogy én azt, a ki nékem hírt hozott vala, ezt mondván: Ímé meghalt Saul (és azt hitte, hogy azzal nékem örömet szerez), megragadván megöletém őt Siklágban, holott jutalmat kellett volna adnom néki hírmondásáért: 11 Mennyivel inkább az istentelen embereket, kik ágyában, a maga házában ölték meg az igaz embert? Azért most vajjon ne kivánjam-é meg az ő vérét kezeitekből, hogy titeket eltöröljelek a földről? 12 Parancsola azért Dávid az ő szolgáinak, hogy megöljék őket; és elvagdalák kezeiket és lábaikat; és felakaszták őket Hebronban, a halastó mellett. Isbósetnek pedig fejét felvevén, eltemeték az Abner sírboltjába, Hebronban.