João 16

1 "Kua kōrerotia e ahau ēnei mea ki a koutou, kei hē koutou. 2 Ka peia atu koutou i roto i ngā whare karakia; ā, meāke puta te wā e mea ai te kaiwhakamate i a koutou, he mahi pai tāna ki te Atua. 3 Nā, e meatia ēnei mea, nō te mea kāhore rātou i mōhio ki te Matua, kāhore hoki ki ahau. 4 Otiia, kua kōrerotia ēnei mea e ahau ki a koutou, mō te puta rawa mai o taua wā, ka mahara koutou ki aua mea, he mea kōrero nāku ki a koutou."

Ngā Mahi a te Wairua Tapu

"Nā, kīhai ēnei mea i kōrerotia e ahau ki a koutou i te tīmatanga, nō te mea e noho ana ahau i a koutou."

5 "Nā, e haere ana tēnei ahau ki tōku kaitono mai; ā, kāhore tētahi o koutou i ui mai ki ahau, ‘Ko hea koe?’ 6 Otirā, i tāku kōrerotanga i ēnei mea ki a koutou, ka kī ō koutou ngākau i te pōuri. 7 He pono ia tāku kōrero ki a koutou; nui atu te pai mō koutou ki te haere ahau; ki te kāhore hoki ahau e haere, e kore te Kaiwhakamārie e tae mai ki a koutou; ā, ki te haere ahau, māku ia e tono mai ki a koutou. 8 Nā, ka tae mai ia, māna e whakaatu ki te ao te hara, te tika, me te whakawā. 9 Te hara, mō rātou kāhore e whakapono ki ahau; 10 te tika, nō te mea e haere ana ahau ki tōku Matua, ā, heoi anō tō koutou kitenga i ahau; 11 te whakawā, nō te mea kua whakatikaia te whakawā mō te rangatira o tēnei ao.

12 "He maha atu anō ngā mea hei kōrero māku ki a koutou, otirā, e kore e taea e koutou te mau āianei. 13 Otirā, kia tae mai ia, te Wairua o te pono, māna koutou e ārahi ki te pono katoa; ehara hoki tāna i te kōrero nāna ake; engari, ka kōrerotia e ia ngā mea e rongo ai ia; māna hoki e whakakite ki a koutou ngā mea e puta mai ana. 14 Ka whakakorōriatia ahau e ia; ka tango hoki ia i āku mea, ā, ka whakaaturia ki a koutou. 15 Ko ngā mea katoa a te Matua, nāku. Koia ahau i mea ai, ka tangohia e ia āku mea, ā, ka whakaaturia ki a koutou."

Te Pōuritanga me te Hari

16 "Taro ake, ā, e kore koutou e kite anō i ahau; ā, taro ake anō, ka kite koutou i ahau, nō te mea ka haere ahau ki te Matua."

17 Nā, ka mea ētahi o āna ākonga tētahi ki tētahi, "He aha tēnei e mea nei ia ki a tātou, ‘Taro ake, ā, e kore koutou e kite i ahau; ā, taro ake anō, ka kite koutou i ahau’; me tēnei, ‘Nō te mea e haere ana ahau ki te Matua’?" 18 Nā, ka mea rātou, "He aha tēnei e mea nei ia, ‘Taro ake?’ E kore tātou e mātau ki tāna e mea nei."

19 Ā, i mōhio a Īhu e hiahia ana rātou ki te ui ki a ia, ka mea ki a rātou, "E rapu ana koutou ki a koutou anō ki tāku i mea rā, ‘Taro ake, ā, e kore koutou e kite i ahau; ā, taro ake anō ka kite koutou i ahau’? 20 He pono, he pono tāku e mea nei ki a koutou, Ka tangi koutou, ka auē, ko te ao ia ka hari; e pōuri anō koutou, otirā ka meinga tō koutou pōuri hei hari. 21 I te mea ka whakamamae te wahine, ka pōuri, nō te mea ka tae tōna wā. Ka whānau tāna tamaiti, heoi anō, mahara ki te mamae, i te hari hoki, nō te mea ka whānau he tangata ki te ao. 22 Nā tēnei koutou te pōuri nei; e kite anō ia ahau i a koutou, ā, ka hari ō koutou ngākau, e kore hoki e tangohia i a koutou tō koutou hari e tētahi.

23 "Nā, ā taua rā e kore koutou e ui ki tētahi mea i ahau. He pono, he pono tāku e mea nei ki a koutou, ko ā koutou e īnoi ai ki te Matua i runga i tōku ingoa, e hoatu e ia ki a koutou. 24 Kāhore anō i īnoia noatia e koutou tētahi mea i runga i tōku ingoa. Īnoia, ā, ka whiwhi koutou, kia tino nui ai tō koutou koa."

Te Wikitōria ki te Ao

25 "He mea whakarite tāku kōrero i ēnei mea ki a koutou. Otiia, meāke puta te wā e kore ai ahau e kōrero kupu whakarite ki a koutou, engari, ka mārama tonu tāku kōrero ki a koutou mō te Matua. 26 Ā taua rā, ka īnoi koutou i runga i tōku ingoa; ā, e kore ahau e mea ki a koutou e īnoi ahau ki te Matua mō koutou. 27 E aroha ana hoki te Matua ake anō ki a koutou, mō koutou i aroha ki ahau, i whakapono hoki i haere mai ahau i te Matua. 28 I haere mai ahau i te Matua, ā, kua tae mai nei ki te ao; ka mahue anō i ahau te ao, ā, ka haere ki te Matua."

29 Ka mea āna ākonga ki a ia, "Nā, kua mārama tāu kōrero, ehara tāu kōrero i te kupu whakarite. 30 Kātahi mātou ka mōhio, tēnei koe te mōhio nei ki ngā mea katoa, e kore anō e mea mā tētahi e ui ki a koe; nā konei mātou i whakapono ai i haere mai koe i te Atua."

31 Ka whakahokia e Īhu ki a rātou, "Kātahi koutou ka whakapono?" 32 Nā, meāke puta te wā, ā, kua puta nei anō, e whakamararatia ai koutou ki tōna wāhi, ki tōna wāhi, ā, ka waiho ko ahau anake. Otiia, he teka ko ahau anake, nō te mea kei ahau nei te Matua.

33 "Kua kōrerotia e ahau ēnei mea ki a koutou, kia whai mārietanga ai koutou i roto i ahau. Ko tā koutou i te ao nei, he mamate. Otirā, kia māia; kua taea e ahau te ao!"

Az Atyához menetelről

1 Ezeket beszéltem néktek, hogy meg ne botránkozzatok. 2 A gyülekezetekből kirekesztenek titeket; sőt jön idő, hogy a ki öldököl titeket, mind azt hiszi, hogy isteni tiszteletet cselekszik. 3 És ezeket azért cselekszik veletek, mert nem ismerték meg az Atyát, sem engem. 4 Ezeket pedig azért beszéltem néktek, hogy a mikor eljő az az idő, megemlékezzetek róluk, hogy én mondtam néktek. De ezeket kezdettől fogva nem mondottam néktek, mivelhogy veletek valék. 5 Most pedig elmegyek ahhoz, a ki küldött engem; és senki sem kérdezi tőlem közületek: Hová mégy? 6 Hanem, mivelhogy ezeket beszéltem néktek, a szomorúság eltöltötte a szíveteket. 7 De én az igazat mondom néktek: Jobb néktek, hogy én elmenjek: mert ha el nem megyek, nem jő el hozzátok a Vígasztaló: ha pedig elmegyek, elküldöm azt ti hozzátok. 8 És az, mikor eljő, megfeddi a világot bűn, igazság és ítélet tekintetében: 9 Bűn tekintetében, hogy nem hisznek én bennem; 10 És igazság tekintetében, hogy én az én Atyámhoz megyek, és többé nem láttok engem; 11 Ítélet tekintetében pedig, hogy e világnak fejedelme megítéltetett. 12 Még sok mondani valóm van hozzátok, de most el nem hordozhatjátok. 13 De mikor eljő amaz, az igazságnak Lelke, elvezérel majd titeket minden igazságra. Mert nem ő magától szól, hanem azokat szólja, a miket hall, és a bekövetkezendőket megjelenti néktek. 14 Az engem dicsőít majd, mert az enyémből vesz, és megjelenti néktek. 15 Mindaz, a mi az Atyáé, az enyém: azért mondám, hogy az enyémből vesz, és megjelenti néktek. 16 Egy kevés idő, és nem láttok engem; és ismét egy kevés idő, és megláttok majd engem: mert én az Atyához megyek. 17 Mondának azért az ő tanítványai közül egymásnak: Mi az, a mit nékünk mond: Egy kevés idő, és nem láttok engem; és ismét egy kevés idő, és megláttok majd engem; és: mert én az Atyához megyek? 18 Mondának azért: Mi az a kevés idő, a miről szól? Nem tudjuk, mit mond. 19 Megérté azért Jézus, hogy őt akarnák megkérdezni, és monda nékik: Arról tudakozzátok-é egymást, hogy azt mondám: Egy kevés idő, és nem láttok engem; és ismét egy kevés idő, és megláttok majd engem? 20 Bizony, bizony mondom néktek, hogy sírtok és jajgattok ti, a világ pedig örül: ti szomorkodtok, hanem a ti szomorúságtok örömre fordul. 21 Az asszony mikor szűl, szomorúságban van, mert eljött az ő órája: de mikor megszűli az ő gyermekét, nem emlékezik többé a kínra az öröm miatt, hogy ember született e világra. 22 Ti is azért most ugyan szomorúságban vagytok, de ismét meglátlak majd titeket, és örülni fog a ti szívetek, és senki el nem veszi tőletek a ti örömeteket. 23 És azon a napon nem kérdeztek majd engem semmiről. Bizony, bizony mondom néktek, hogy a mit csak kérni fogtok az Atyától az én nevemben, megadja néktek. 24 Mostanáig semmit sem kértetek az Atyától az én nevemben: kérjetek és megkapjátok, hogy a ti örömetek teljes legyen. 25 Ezeket példázatokban mondottam néktek; de eljő az idő, mikor nem példázatokban beszélek majd néktek, hanem nyiltan beszélek néktek az Atyáról. 26 Azon a napon az én nevemben kértek majd: és nem mondom néktek, hogy én kérni fogom az Atyát ti érettetek; 27 Mert maga az Atya szeret titeket, mivelhogy ti szerettetek engem, és elhittétek, hogy én az Istentől jöttem ki. 28 Kijöttem az Atyától, és jöttem e világba: ismét elhagyom e világot, és elmegyek az Atyához. 29 Mondának néki az ő tanítványai: Ímé, most nyiltan beszélsz és semmi példázatot nem mondasz. 30 Most tudjuk, hogy te mindent tudsz, és nincs szükséged arra, hogy valaki téged megkérdezzen: erről hiszszük, hogy az Istentől jöttél ki. 31 Felele nékik Jézus: Most hiszitek? 32 Ímé eljő az óra, és immár eljött, hogy szétoszoljatok kiki az övéihez, és engem egyedül hagyjatok; de nem vagyok egyedül, mert az Atya velem van. 33 Azért beszéltem ezeket néktek, hogy békességetek legyen én bennem. E világon nyomorúságtok lészen; de bízzatok: és meggyőztem a világot.