João 1

Te Kupu o te Ora

1 I te tīmatanga te Kupu, i te Atua te Kupu, ko te Atua anō te Kupu. 2 I te Atua anō tēnei Kupu i te tīmatanga. 3 Nāna ngā mea katoa i hanga; kāhore hoki tētahi mea i kore te hanga e ia o ngā mea i hangā. 4 I a ia te ora; ko te ora te mārama mō ngā tāngata. 5 I roto i te pōuri te mārama e whiti ana; heoi, kīhai i mau i te pōuri.

6 I tonoa mai he tangata e te Atua, ko Hoani tōna ingoa. 7 I haere mai ia hei kaiwhakaatu, hei whakaatu mō te mārama, kia meinga ai e ia ngā tāngata katoa kia whakapono. 8 Ehara ia i te mārama, engari, i haere mai hei kaiwhakaatu mō te mārama. 9 Ko te mārama pono tērā, arā, ko te mārama e mārama ai ngā tāngata katoa e haere mai ana ki te ao.

10 I te ao ia, i hangā anō e ia te ao, ā, kīhai te ao i mōhio ki a ia. 11 I haere mai ia ki ōna, ā, kīhai ōna i manako ki a ia. 12 Tēnā ko te hunga i manako ki a ia i tukua e ia ki a rātou ngā tikanga e meinga ai rātou hei tamariki mā te Atua, arā ki te hunga e whakapono ana ki tōna ingoa. 13 Ki te hunga ehara nei i te toto, ehara i tā te kikokiko i pai ai, ehara i tā te tangata i pai ai, engari, nā te Atua i whānau ai.

14 I whakakikokikotia te Kupu, ā, noho ana i a mātou, i kite anō mātou i tōna korōria he korōria e rite ana ki tō te Tama kotahi a te Matua, kī tonu i te aroha noa, i te pono.

15 I kōrerotia ia e Hoani; i karanga tērā, i mea, "Ko ia tēnei i kōrerotia rā e ahau, ‘Ko ia e haere mai ana i muri i ahau e meinga ana ki mua i ahau; nō mua hoki ia i ahau.’ "

16 Kua riro hoki i a tātou katoa tētahi wāhi o tōna raneatanga, te aroha noa hono iho ki te aroha noa. 17 Nā Mohi hoki i hōmai te ture; ko te aroha noa me te pono i ahu mai i a Īhu Karaiti. 18 Kāhore anō he tangata i kite noa i te Atua; ko te Tama kotahi, kei te uma nei o te Matua, nāna ia i whakapuaki.

Te Kōrero a Hoani Kaiiriiri

19 Nā, ko te kōrero tēnei a Hoani, i te tononga mai a ngā Hūrai i Hiruhārama i ngā tohunga nui rātou ko ngā Rīwaiti hei ui ki a ia, "Ko wai koe?"

20 Nā, ka whākina e ia, kīhai i whakakāhore, i whāki hoki, "Ehara ahau i a te Karaiti."

21 Ā, ka ui rātou ki a ia, "Tēnā, pēhea? Ko Irāia koe?"

Ka mea ia, "Kāhore."

"Ko te poropiti oti koe?"

Ka whakahokia e ia, "Kāhore."

22 Nā, ka mea rātou ki a ia, "Ko wai koia koe? Hei kupu whakahoki mā mātou ki te hunga i tonoa mai ai mātou. E pēhea ana koe ki a koe?"

23 Ka mea ia:

"He reo ahau nō tētahi e karanga ana i te koraha,

‘Whakatikaia te huarahi o te Ariki!’ "

He pērā me tā Ihāia poropiti i mea ai.

24 Nō ngā Parihi hoki te hunga i tonoa mai rā. 25 Nā, ka ui rātou ki a ia, ka mea ki a ia, "He aha oti koe i iriiri ai, ki te mea ehara koe i a te Karaiti, ehara i a Irāia, ehara i te poropiti?"

26 Nā, ka whakahoki a Hoani ki a rātou, ka mea, "He iriiri tāku ki te wai; otiia tēnā te tū nā i waenganui i a koutou tētahi kāhore e mōhiotia e koutou. 27 Ko ia tēnei e haere mai ana i muri i ahau kāhore hoki ahau e tau hei wewete i te here o tōna hū."

28 I meatia ēnei mea ki Petapara, ki tāwāhi atu o Horano, ki te wāhi e iriiri ana a Hoani.

Te Reme a te Atua

29 I te aonga ake, ka kite ia i a Īhu e haere ana mai ki a ia, ka mea, "Nā te Reme a te Atua, hei waha atu i te hara o te ao! 30 Ko ia tēnei i kōrero ai ahau, ‘Kei te haere mai i muri i ahau tētahi tangata kua meinga ki mua i ahau; nō mua hoki ia i ahau.’ 31 Ā, kāhore ahau i mātau ki a ia; heoi, hei whakakite i a ia ki a Īharaira, i haere mai ai ahau me tāku iriiri ki te wai."

32 Nā, ka whakaatu a Hoani, ka mea, "I kite ahau i te Wairua e heke iho ana i te rangi, ānō he kūkupa, ā, noho ana i runga i a ia. 33 Ā, kāhore ahau i mātau ki a ia; engari i kī mai ki ahau te kaitono mai i ahau ki te iriiri ki te wai, ‘Ko te tangata e kite ai koe i te Wairua e heke iho ana, e noho ana ki runga ki a ia, ko ia tēnā te kaiiriiri ki te Wairua Tapu.’ 34 Ā, kua kite ahau, kua whakaatu nei hoki, ko te Tama tēnei a te Atua."

Ngā Ākonga Tuatahi a Īhu

35 I te aonga ake i te tū anō a Hoani me āna ākonga tokorua; 36 nā, ka titiro ia ki a Īhu e haere ana, ka mea, "Nā, te Reme a te Atua!"

37 Ā, ka rongo ngā ākonga tokorua ki a ia e kōrero ana, ā, aru ana rāua i a Īhu. 38 Ā, ka tahuri a Īhu, ka kite i a rāua e aru ana, ka mea ia ki a rāua "E rapu ana kōrua i te aha?"

Nā, ko tā rāua meatanga ki a ia, "E Rapi" (ko te tikanga tēnei ina whakamāoritia, e te Kaiwhakaako), "kei hea tōu kāinga?"

39 Ka mea ia ki a rāua, "Haere mai kia kite." Haere ana rāua, ā, ka kite i tōna wāhi i noho ai, ā, noho ana i a ia i taua rā; ko te tekau hoki ia o ngā hāora.

40 Ko Anaru, teina o Haimona Pita tētahi o taua tokorua i rongo nei ki a Hoani e kōrero ana, ā, aru ana i a ia. 41 Ko ia kua kite wawe i tōna tuakana ake, i a Haimona, ka mea ki a ia, "Kua kitea e māua te Mīhaia." (Ko te tikanga tēnei ina whakamāoritia, ko te Karaiti). 42 Nā, ka ārahina mai ia e ia ki a Īhu.

Ā, ka titiro a Īhu ki a ia, ka mea, "Ko Haimona koe, ko te tama a Hona, me hua koe ko Kipa." (Tōna whakamāoritanga ko Pita, arā ko Kōhatu).

Ka Karangatia e Īhu ki a Piripi rāua ko Natanahira

43 I te aonga ake ka mea a Īhu kia haere ki Karirī, ā, ka kite i a Piripi; ā, ka mea a Īhu ki a ia, "E aru i ahau."

44 Nā, ko Piripi nō Petahaira, nō te pā o Anaru rāua ko Pita. 45 Ka kite a Piripi i a Natanahira, ka mea ki a ia, "Kua kitea e mātou a ia, mōna nei te tuhituhi a Mohi i roto i te ture, tā ngā poropiti hoki, a Īhu o Nahareta te tama a Hōhepa."

46 Nā, ka mea a Natanahira ki a ia, "E puta koia tētahi mea pai i Nahareta?"

Ka mea a Piripi ki a ia, "Haere mai kia kite."

47 Ka kite a Īhu i a Natanahira e haere ana mai ki a ia, ka puaki tāna kupu mōna, "Nā, he tino tangata nō Īharaira, kāhore ōna tinihanga."

48 Ka mea a Natanahira ki a ia, "Nō hea koe i mātau ai ki ahau?"

Ka whakahoki a Īhu ki a ia, ka mea, "I te mea kīanō koe i karangatia e Piripi, i a koe anō i raro i te piki, i kite ahau i a koe."

49 Nā, ka whakahoki a Natanahira, ka mea ki a ia, "E Rapi, ko te Tama koe a te Atua, ko te Kīngi koe o Īharaira!"

50 Nā, ka whakahoki a Īhu, ka mea ki a ia, "Nō tāku meatanga ki a koe, ‘I kite ahau i a koe i raro i te piki,’ i whakapono ai koe? Rahi atu i ēnei ngā mea e kitea e koe." 51 I mea anō ia ki a ia, "He pono, he pono tēnei kupu āku ki a koutou, tērā koutou e kite i te rangi e tuwhera ana, i ngā anahera a te Atua e piki ake ana, e heke iho ana ki te Tama a te tangata."

Az örökkévaló Ige testté lett

1 Kezdetben vala az Íge, és az Íge vala az Istennél, és Isten vala az Íge. 2 Ez kezdetben az Istennél vala. 3 Minden ő általa lett és nála nélkül semmi sem lett, a mi lett. 4 Ő benne vala az élet, és az élet vala az emberek világossága; 5 És a világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be azt. 6 Vala egy Istentől küldött ember, kinek neve János. 7 Ez jött tanúbizonyságul, hogy bizonyságot tegyen a világosságról, hogy mindenki higyjen ő általa. 8 Nem ő vala a világosság, hanem jött, hogy bizonyságot tegyen a világosságról. 9 Az igazi világosság eljött volt már a világba, a mely megvilágosít minden embert. 10 A világban volt és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt. 11 Az övéi közé jöve, és az övéi nem fogadák be őt. 12 Valakik pedig befogadák őt, hatalmat ada azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek, azoknak, a kik az ő nevében hisznek; 13 A kik nem vérből, sem a testnek akaratából, sem a férfiúnak indulatjából, hanem Istentől születtek. 14 És az Íge testté lett és lakozék mi közöttünk (és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét), a ki teljes vala kegyelemmel és igazsággal. 15 János bizonyságot tett ő róla, és kiáltott, mondván: Ez vala, a kiről mondám: A ki utánam jő, előttem lett, mert előbb volt nálamnál. 16 És az ő teljességéből vettünk mindnyájan kegyelmet is kegyelemért. 17 Mert a törvény Mózes által adatott, a kegyelem pedig és az igazság Jézus Krisztus által lett. 18 Az Istent soha senki nem látta; az egyszülött Fiú, a ki az Atya kebelében van, az jelentette ki őt.

Keresztelő János bizonyságtétele az Isten Bárányáról

19 És ez a János bizonyságtétele, a mikor a zsidók papokat és Lévitákat küldöttek Jeruzsálemből, hogy megkérdezzék őt: Kicsoda vagy te? 20 És megvallá és nem tagadá; és megvallá, hogy: Nem én vagyok a Krisztus. 21 És kérdezék őt: Kicsoda tehát? Illés vagy-é te? És monda: Nem vagyok. A próféta vagy-é te? És ő felele: Nem. 22 Mondának azért néki: Kicsoda vagy? Hogy megfelelhessünk azoknak, a kik minket elküldöttek: Mit mondasz magad felől? 23 Monda: Én kiáltó szó vagyok a pusztában. Egyengessétek az Úrnak útját, a mint megmondotta Ésaiás próféta. 24 És a küldöttek a farizeusok közül valók voltak: 25 És megkérdék őt és mondának néki: Miért keresztelsz tehát, ha te nem vagy a Krisztus, sem Illés, sem a próféta? 26 Felele nékik János, mondván: Én vízzel keresztelek; de köztetek van, a kit ti nem ismertek. 27 Ő az, a ki utánam jő, a ki előttem lett, a kinek én nem vagyok méltó, hogy saruja szíjját megoldjam. 28 Ezek Béthabarában lettek, a Jordánon túl, a hol János keresztel vala. 29 Másnap látá János Jézust ő hozzá menni, és monda: Ímé az Istennek ama báránya, a ki elveszi a világ bűneit! 30 Ez az, a kiről én ezt mondám: Én utánam jő egy férfiú, a ki előttem lett, mert előbb volt nálamnál. 31 És én nem ismertem őt; de hogy megjelentessék Izráelnek, azért jöttem én, a ki vízzel keresztelek. 32 És bizonyságot tőn János, mondván: Láttam a Lelket leszállani az égből, mint egy galambot; és megnyugovék ő rajta. 33 És én nem ismertem őt; de a ki elkülde engem, hogy vízzel kereszteljek, az mondá nékem: A kire látod a Lelket leszállani és rajta megnyugodni, az az, a ki keresztel Szent Lélekkel. 34 És én láttam, és bizonyságot tettem, hogy ez az Isten Fia.

Jézus első tanítványai

35 Másnap ismét ott állt vala János és kettő az ő tanítványai közül; 36 És ránézvén Jézusra, a mint ott jár vala, monda: Ímé az Isten Báránya! 37 És hallá őt a két tanítvány, a mint szól vala, és követék Jézust. 38 Jézus pedig hátrafordulván és látván, hogy követik azok, monda nékik: 39 Mit kerestek? Azok pedig mondának néki: Rabbi, (a mi megmagyarázva azt teszi: Mester) hol lakol? 40 Monda nékik: Jőjjetek és lássátok meg. Elmenének és megláták, hol lakik; és nála maradának azon a napon: vala pedig körülbelül tíz óra. 41 A kettő közül, a kik Jánostól ezt hallották és őt követték vala, András volt az egyik, a Simon Péter testvére. 42 Találkozék ez először a maga testvérével, Simonnal, és monda néki: Megtaláltuk a Messiást (a mi megmagyarázva azt teszi: Krisztus); 43 És vezeté őt Jézushoz. Jézus pedig reá tekintvén, monda: Te Simon vagy, a Jóna fia; te Kéfásnak fogsz hivatni (a mi megmagyarázva: Kőszikla). 44 A következő napon Galileába akart menni Jézus; és találkozék Fileppel, és monda néki: Kövess engem! 45 Filep pedig Bethsaidából, az András és Péter városából való volt. 46 Találkozék Filep Nátánaellel, és monda néki: A ki felől írt Mózes a törvényben, és a próféták, megtaláltuk a názáreti Jézust, Józsefnek fiát. 47 És monda néki Nátánael: Názáretből támadhat-é valami jó? Monda néki Filep: Jer és lásd meg! 48 Látá Jézus Nátánaelt ő hozzá menni, és monda ő felőle: Ímé egy igazán Izráelita, a kiben hamisság nincsen. 49 Monda néki Nátánael: Honnan ismersz engem? Felele Jézus és monda néki: Mielőtt hítt téged Filep, láttalak téged, a mint a fügefa alatt voltál. 50 Felele Nátánael és monda néki: Rabbi, te vagy az Isten Fia, te vagy az Izráel Királya! 51 Felele Jézus és monda néki: Hogy azt mondám néked: láttalak a fügefa alatt, hiszel? Nagyobbakat látsz majd ezeknél. 52 És monda néki: Bizony, bizony mondom néktek: Mostantól fogva meglátjátok a megnyilt eget, és az Isten angyalait, a mint felszállnak és leszállnak az ember Fiára.