Ka Haere te Whānau a Erimereke ki Moapa
1 Nā, i ngā rā i whakarite ai ngā kaiwhakarite, kua pā te matekai ki te whenua, ā, ka haere tētahi tangata o Pēterehema Hūrā ki te whenua o Moapa noho ai; a ia, tāna wahine, me āna tama tokorua. 2 Nā, ko te ingoa o taua tangata, ko Erimereke, ko Naomi hoki te ingoa o tāna wahine; ko ngā ingoa hoki o āna tama tokorua, ko Maharono, ko Kiriono, he Ēparati rātou, nō Pēterehema Hūrā. Nā, haere ana ki te whenua o Moapa, ā, noho ana i reira.
3 Nā, ka mate a Erimereke, te tahu a Naomi, ā, mahue iho ko ia, rātou ko āna tama tokorua. 4 Nā, ka tango wāhine rāua mā rāua i roto i ngā wāhine o Moapa; ko Oropa te ingoa o tētahi, ko Rutu te ingoa o tētahi, ā, noho ana i reira, kotahi tekau ngā tau. 5 Nā, ka mate rāua tokorua, ā, Maharono rāua ko Kiriono, ā, ko te wahine anake te putanga o āna tama tokorua, o tāna tahu.
Ka Hoki mai a Naomi rāua ko Rutu ki Pēterehema
6 Kātahi ia ka whakatika, rātou ko āna hunaonga, ā, hoki ana i te whenua o Moapa; i rongo hoki i te whenua o Moapa kua titiro mai a Ihowā ki tāna iwi, kua hoatu e ia he taro mā rātou. 7 Heoi, haere atu ana ia i te wāhi i noho ai, rātou tahi ko āna hunaonga tokorua, ā, haere ana i te ara, hoki ana ki te whenua o Hūrā.
8 Nā, ka mea a Naomi ki āna hunaonga tokorua, "E hoki ki ngā whare o ō kōrua whaea. Mā Ihowā kōrua e atawhai; kia rite tāna ki tā kōrua mahi ki ngā tūpāpaku, ki ahau hoki. 9 Mā Ihowā e hōmai ki a kōrua kia kite kōrua i te okiokinga i roto i te whare o tāna tahu, o tāna tahu."
Nā, ka kihi ia i a rāua, ā, rahi noa atu ō rātou reo ki te tangi. 10 Nā, ka mea rāua ki a ia, "Engari me hoki tahi tātou ki tōu iwi."
11 Anō rā ko Naomi, "Hoki atu, e āku tamāhine; kia haere tahi kōrua i ahau hei aha? He tama anō ianei ēnei kei roto i tōku kōpū hei tāne mā kōrua? 12 Hoki atu, e āku tamāhine, haere, kua rūruhitia nei hoki ahau, ā, e kore e whai tahu. Me i kī ahau, Kei te tūmanako ahau, tērā anō ahau e whai tāne i tēnei pō, ā, ka whānau anō he tama māku. 13 Tērā rānei kōrua e tatari ki a rāua kia kaumātua rā anō? Tērā rānei e mau tonu kōrua ki a rāua, ā, e whakakāhore ki te tāne? Kāhore, e āku tamāhine, nui noa atu hoki tōku pōuri ina whakaaro ki a kōrua; nā te ringa hoki o Ihowā kua puta mai nei ki ahau."
14 Nā, ka puaki anō tō rātou reo, ā, ka tangi. Nā, ka kihi a Oropa i tōna hungawai; ko Rutu ia i piri ki a ia.
15 Nā, ka mea ia, "Nanā, kua hoki tōu taokete ki tōna iwi, ki ōna atua; hoki atu, whāia tōu taokete."
16 Nā, ka mea a Rutu, "Kaua rā e tohe ki ahau kia whakarērea koe, kia hoki atu i te whai i a koe! Tā te mea ka haere ahau ki tāu wāhi e haere ai, ka noho hoki ki tāu wāhi e noho ai; ko tōu iwi hei iwi mōku, ko tōu Atua hei Atua mōku. 17 Ka mate ahau ki te wāhi e mate ai koe – ka tanumia hoki ki reira. Kia meatia tēnei e Ihowā ki ahau, ētahi atu mea anō hoki, inā, ko te mate anake hei wehe i a tāua." 18 Ā, i tōna kitenga e ū ana tōna ngākau kia haere tahi rāua, mutu ake tāna kōrero ki a ia.
19 Heoi, haere ana rāua tokorua, ā tae noa ki Pēterehema. Ā, ka tae rāua ki Pēterehema, nā, ka oho katoa te pā ki a rāua, ka mea ngā wāhine, "Ko Naomi tēnei?"
20 Nā, ka mea ia ki a rātou, "Kaua ahau e karangatia, ko Naomi; ko Mara tā koutou e karanga ai ki ahau; he kawa rawa hoki tā te Kaha Rawa mahi ki ahau. 21 Kī tonu ahau i tōku haerenga atu; nā, kua whakahokia kautia mai e Ihowā. Nā te aha ahau i karangatia ai ko Naomi e koutou, kua whakaaturia nei hoki tōku hē e Ihowā, kua tūkinotia ahau e te Kaha Rawa?"
22 Heoi, hoki mai ana a Naomi rāua tahi ko tāna hunaonga, ko Rutu Moapi hoki ana i te whenua o Moapa; ā, haere ana ki Pēterehema i te tīmatanga o te kotinga pārei.
Hogy jutott Ruth Betlehembe
1 És lőn azon napokban, a mikor a bírák bíráskodának, éhség lőn a földön. És elméne egy férfi a Júda Bethleheméből, hogy Moáb mezején tartózkodjék; ő meg a felesége, és a két fia. 2 A férfi neve Elimélek és felesége neve Naómi; két fiok neve pedig Mahlon és Kiljon; efrataiak, a Júda Bethleheméből valók. És eljutának Moáb mezejére, és ott valának. 3 Meghala pedig Elimélek a Naómi férje, és marada ő és az ő két fia. 4 A kik Moábita leányokat vőnek feleségül; az egyiknek neve Orpa, és a másiknak neve Ruth. És ott lakozának közel tíz esztendeig. 5 Meghalának ők is mind a ketten, Mahlon is, Kiljon is, és marada az asszony az ő két fia és férje nélkül. 6 Felkele azért ő és az ő menyei, és ő visszatére Moáb mezejéről; mert hallotta vala Moáb mezején, hogy meglátogatta az Úr az ő népét, hogy adjon nékik kenyeret. 7 És kiméne arról a helyről, a hol volt, és vele a két menye. És menének az úton, hogy visszatérjenek Júda földére, 8 És monda Naómi az ő két menyének: Menjetek, térjetek vissza, kiki az ő anyjának házához. Cselekedjék az Úr irgalmasságot veletek, a miképen ti cselekedtetek a megholtakkal és én velem! 9 Adja az Úr tinéktek, hogy találjatok nyugodalmat, kiki az ő férje házában. És megcsókolá őket; és ők nagy felszóval sírának. 10 És mondák néki: Bizony mi veled együtt térünk a te népedhez! 11 Naómi pedig mondá: Térjetek vissza leányaim! Miért jönnétek én velem? Hát ugyan vannak-é még fiak az én méhemben, a kik férjeitek lehetnének? 12 Térjetek vissza leányaim! menjetek, mert én már vénebb vagyok, semhogy férjhez mehetnék. Még ha azt mondanám is, hogy van reménységem; még ha ez éjjel férjhez mennék is és szülnék is fiakat: 13 Ugyan megvárhatnátok-é őket, a míg felnőnek? Ugyan megtartóztatnátok-é magatokat miattok, hogy férjhez ne menjetek? Ne, édes leányaim! Mert nagyobb az én keserüségem, mint a tietek, mert engem talált az Úrnak keze. 14 Azok pedig nagy felszóval tovább sírának. És Orpa megcsókolá az ő napát; Ruth azonban ragaszkodék hozzá. 15 Ő pedig monda: Ímé a te sógorasszonyod visszatért az ő népéhez, és az ő isteneihez, térj vissza te is a te sógorasszonyod után. 16 Ruth pedig monda: Ne unszolj, hogy elhagyjalak, hogy visszaforduljak tőled. Mert a hova te mégy, oda megyek, és a hol te megszállsz, ott szállok meg; néped az én népem, és Istened az én Istenem. 17 A hol te meghalsz, ott halok meg, ott temessenek el engem is. Úgy tegyen velem az Úr akármit, hogy csak a halál választ el engem tőled. 18 Mikor pedig látá, hogy erősködik vele menni, nem szóla néki többet. 19 És menének mind a ketten, míglen Bethlehembe érkezének. És lőn, hogy mikor Bethlehembe érkezének, megmozdult az egész város miattok, és mondák: Nemde nem Naómi ez? 20 És ő monda nékik: Ne hívjatok engem Naóminak, hívjatok inkább Márának, mert nagy keserűséggel illetett engem a Mindenható. 21 Többed magammal mentem el, és elárvultan hozott vissza engemet az Úr; miért hívnátok hát engem Naóminak, holott az Úr ellenem fordult, és a Mindenható nyomorúsággal illetett engemet? 22 Így tért vissza Naómi, és vele a Moábita Ruth, az ő menye, a ki hazatért Moáb mezejéről. Megérkezének pedig Bethlehembe az árpaaratás kezdetén.