He Mihi
1 Nā Pāora, nā rātou ko Hirawanu, ko Tīmoti,
Ki te hāhi o te hunga o Teharonika i roto i te Atua, i tō tātou Matua, i te Ariki hoki, i a Īhu Karaiti:
2 Kia tau ki a koutou te aroha noa me te rangimārie, he mea nā te Atua, nā tō tātou Matua, nā te Ariki hoki, nā Īhu Karaiti.
Te Whakawātanga i te Hokinga Mai o te Karaiti
3 He tika rawa kia whakawhetai mātou ki te Atua i ngā wā katoa mō koutou, e ōku tēina, he mea pai rā hoki ia, nō te mea e neke ake ana tō koutou whakapono, he nui rawa hoki te aroha o koutou katoa, o tētahi ki tētahi. 4 I whakamanamana ai mātou ki a koutou i roto i ngā hāhi a te Atua, ki tō koutou ū, ki tō koutou whakapono i ngā whakatoinga katoa i a koutou, i ngā tūkinotanga hoki e whakaririka kau nā koutou.
5 He tohu tēnei mō te tika o tā te Atua whakawā, kia kīia ai koutou he tau mō te kīngitanga o te Atua, e mate nei koutou he whakaaro ki tērā. 6 Mehemea ia he tika ki te Atua kia utua ki te kino te hunga e tūkino ana i a koutou; 7 ā, ki a koutou hoki e tūkinotia nā, kia okioki tahi me mātou, i te whakakitenga mai o te Ariki, o Īhu, i runga i te rangi me ngā anahera o tōna kaha, 8 i roto i te mura ahi e rapu utu ana i te hunga kāhore e mātau ki te Atua, kāhore nei hoki e ngohengohe ki te rongopai o tō tātou Ariki, o Īhu Karaiti. 9 Ko te utu hoki e whakapāngia ki a rātou he whakangaromanga, he mea mutungakore i te aroaro anō o te Ariki, i te korōria anō hoki o tōna kaha. 10 Ina haere mai ia kia whakakorōriatia i roto i tāna hunga tapu, kia whakamoemititia i roto i te hunga whakapono katoa i taua rā; i whakapono nā hoki koutou ki tā mātou whakaatu i roto i a koutou.
11 Koia nei mātou ka īnoi tonu nei mō koutou, kia meinga koutou e tō tātou Atua he tau mō tēnei karangatanga, kia whakaotia anō hoki e ia i runga i te kaha ngā mea katoa i āhuareka ai tōna pai, me te mahi anō hoki o te whakapono, 12 kia whakakorōriatia ai te ingoa o tō tātou Ariki, o Īhu Karaiti, i roto i a koutou, me koutou hoki i roto i a ia, kia rite ai ki tā te aroha noa o tō tātou Atua, o te Ariki hoki, o Īhu Karaiti.
Beköszöntés. Hála az atyafiak lelki növekedéséért. Vígasztaló utalás a Krisztus eljövetelére
1 Pál és Silvánus és Timótheus a Thessalonikabeli gyülekezetnek, Istenben, a mi Atyánkban, és az Úr Jézus Krisztusban: 2 Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól, és az Úr Jézus Krisztustól. 3 Mindenkor hálaadással tartozunk az Istennek, atyámfiai, ti érettetek, a miképen méltó is, mivelhogy felettébb megnövekedék a ti hitetek, és mindnyájatokban bővölködik az egymáshoz való szeretet; 4 Annyira, hogy mi magunk dicsekszünk veletek az Isten gyülekezeteiben, a ti kitartástok és hitetek felől, minden ti üldöztetéstek és szorongattatástok között, a melyeket szenvedtek: 5 Bizonyságául az Isten igazságos ítéletének; hogy méltóknak ítéltessetek az Isten országára, a melyért szenvedtek is. 6 Mert igazságos dolog az az Isten előtt, hogy szorongattatással fizessen azoknak, a kik titeket szorongatnak. 7 Néktek pedig, a kik szorongattattok, nyugodalommal mivelünk együtt, a mikor megjelenik az Úr Jézus az égből az ő hatalmának angyalaival. 8 Tűznek lángjában, ki bosszút áll azokon, a kik nem ismerik az Istent, és a kik nem engedelmeskednek a mi Urunk Jézus Krisztus evangyéliomának. 9 A kik meg fognak lakolni örök veszedelemmel az Úr ábrázatától, és az ő hatalmának dicsőségétől, 10 A mikor eljő majd, hogy megdicsőíttessék az ő szenteiben, és csodáltassék mindazokban, a kik hisznek (mivelhogy a mi tanúbizonyságunknak hitele volt ti nálatok) ama napon. 11 Mivégből imádkozunk is mindenkor ti érettetek, hogy a mi Istenünk méltóknak tartson titeket az elhívásra, és töltsön be titeket a jóban való teljes gyönyörűséggel, és a hitnek hathatós munkálásával. 12 Hogy dicsőíttessék meg a mi Urunk Jézus Krisztusnak neve ti bennetek, és ti is ő benne, a mi Istenünknek és az Úr Jézus Krisztusnak kegyelméből.