Provérbios 15

1 Mā te kupu ngāwari e kaupare te riri;

mā te kupu taimaha ia e whakaoho te riri.

2 Ko te arero o te tangata whakaaro nui e whakahua tika ana i te mātauranga;

e whakapuaki ana ia te māngai o ngā kūware i te wairangi.

3 Kei ngā wāhi katoa ngā kanohi o Ihowā,

e titiro ana ki te hunga kino, ki te hunga pai.

4 Ko te arero reka he rākau nō te ora;

tēnā ki te whanokē a roto he wāwāhi wairua.

5 E whakahāwea ana te wairangi ki te papaki a tōna pāpā;

ko te tangata ia e mahara ana ki te ako ka mōhio ki te tūpato.

6 He nui te taonga kei te whare o te tangata tika;

he raruraru ia kei roto i ngā mea hua ki te tangata kino.

7 E ruia ana te mātauranga e ngā ngutu o ngā whakaaro nui;

kāhore ia he pēnā a te ngākau o ngā kūware.

8 He mea whakarihariha ki a Ihowā te whakahere a te hunga kino;

engari, e manako ana ia ki te īnoi a te hunga tika.

9 He mea whakarihariha ki a Ihowā te huarahi o te tangata kino;

ko te tangata ia e whai ana i te tika tāna e aroha ai.

10 He kino te papaki ki te tangata e whakarere ana i te ara;

ā, ko te tangata e kino ana ki te ako, ka mate.

11 Kei te aroaro o Ihowā te rēinga me te whakangaromanga;

engari rawa hoki ngā ngākau o ngā tama a te tangata.

12 E kore te tangata whakahī e aroha ki te kaipapaki;

e kore hoki e haere ki te hunga whakaaro nui.

13 Mā te koa o te ngākau ka pai ai te mata;

mā te pōuri ia o te ngākau ka marū ai te wairua.

14 E rapu ana te ngākau mōhio i te mātauranga;

ko te kūware ia tā te māngai o ngā wairangi e kai ai.

15 He kino ngā rā katoa o te hunga pōuri;

he hākari tonu tā te tangata i te ngākau mārama.

16 He pai kē te iti i kīnakitia ki te wehi ki a Ihowā,

i te nui taonga i kīnakitia ki te raruraru.

17 He pai ake te tina pūwhā ko te aroha hei kīnaki,

i te kau whāngai e kīnakitia ana ki te mauāhara.

18 He whakaoho tautohe tā te tangata pukuriri;

he pēhi pakanga ia tā te tangata manawanui.

19 Ko te ara o te tangata māngere, ānō he taiepa tātarāmoa;

he ara nui ia tō te tangata tika.

20 He tama whakaaro nui, ka koa te pāpā;

tēnā ko te tama kūware, he whakahāwea ki tōna whaea.

21 Ki te tangata maharakore he mea whakahari te wairangi;

he tika ia te haere a te tangata mātau.

22 Ki te kāhore he rūnanga, ka pororaru ngā tikanga;

mā te tokomaha ia o ngā kaiwhakatakoto whakaaro ka mau ai.

23 Kei tā tōna māngai i whakahoki ai he koa mō te tangata;

ko te kupu i te wā i tika ai, ānō te pai!

24 Ki te tangata whakaaro nui e ahu whakarunga ana te ara ki te ora,

he mea kia mahue ai i a ia te rēinga o raro.

25 Ka hūtia ake e Ihowā te whare o te tangata whakakake;

engari ka whakapūmautia e ia te rohe o te pouaru.

26 He mea whakarihariha ki a Ihowā ngā whakaaro nanakia;

he mea kohakore ia ngā kupu āhuareka.

27 Ko te tangata apo taonga, raruraru ana i a ia tōna whare;

ka ora ia te tangata e kino ana ki ngā mea hōmai noa.

28 Ko te ngākau o te tangata tika e āta whakaaro ana ki te kupu hei whakahokinga;

ko te māngai ia o te tangata kino e tāhoro ana i ngā mea kikino.

29 E matara ana a Ihowā i te hunga kino;

otiia e rongo ana ia ki te īnoi a te hunga tika.

30 Mā te mārama o ngā kanohi ka koa ai te ngākau;

ā, mā te rongo pai ka mōmona ai ngā wheua.

31 Ko te taringa e whakarongo ana ki te whakatūpato e ora ai,

ka noho i waenga i te hunga whakaaro nui.

32 Ko te tangata e whakakāhore ana ki te papaki, e whakahāwea ana ki tōna wairua;

engari ko te tangata e rongo ana ki te ako, ka whiwhi ki te ngākau mahara.

33 Ko te wehi ki a Ihowā te ako o te whakaaro nui;

ko te ngākau whakaiti hoki e haere ana i mua i te hōnore.

Bölcseség üdvre vezet, bolondság csak kárhozatot hoz

1 Az engedelmes felelet elfordítja a harag felgerjedését; a megbántó beszéd pedig támaszt haragot. 2 A bölcsek nyelve beszél jó tudományt: a tudatlanoknak száján pedig bolondság buzog ki. 3 Minden helyeken vannak az Úrnak szemei, nézvén a jókat és gonoszokat. 4 A nyelv szelídsége életnek fája; az abban való hamisság pedig a léleknek gyötrelme. 5 A bolond megútálja az ő atyjának tanítását; a ki pedig megbecsüli a dorgálást, igen eszes. 6 Az igaznak házában nagy kincs van; az istentelennek jövedelmében pedig háborúság. 7 A bölcseknek ajkaik hintegetnek tudományt; a bolondoknak pedig elméje nem helyes. 8 Az istentelenek áldozatja gyűlölséges az Úrnak; az igazak könyörgése pedig kedves néki. 9 Utálat az Úrnál az istentelennek úta; azt pedig, a ki követi az igazságot, szereti. 10 Gonosz dorgálás jő arra, a ki útját elhagyja; a ki gyűlöli a fenyítéket, meghal. 11 A sír és a pokol az Úr előtt vannak; mennyivel inkább az emberek szíve. 12 Nem szereti a csúfoló a feddést, és a bölcsekhez nem megy. 13 A vidám elme megvidámítja az orczát; de a szívnek bánatja miatt a lélek megszomorodik. 14 Az eszesnek elméje keresi a tudományt; a tudatlanok szája pedig legel bolondságot. 15 Minden napjai a szegénynek nyomorúságosak; a vidám elméjűnek pedig szüntelen lakodalma van. 16 Jobb a kevés az Úrnak félelmével, mint a temérdek kincs, a hol háborúság van. 17 Jobb a paréjnak étele, a hol szeretet van, mint a hízlalt ökör, a hol van gyűlölség. 18 A haragos férfiú szerez háborúságot; a hosszútűrő pedig lecsendesíti a háborgást. 19 A restnek útja olyan, mint a tövises sövény; az igazaknak pedig útja megegyengetett. 20 A bölcs fiú örvendezteti az atyját; a bolond ember pedig megútálja az anyját. 21 A bolondság öröme az esztelennek; de az értelmes férfiú igazán jár. 22 Hiábavalók lesznek a gondolatok, mikor nincs tanács; de a tanácsosok sokaságában előmennek. 23 Öröme van az embernek szája feleletében; és az idejében mondott beszéd, oh mely igen jó! 24 Az életnek úta felfelé van az értelmes ember számára, hogy eltávozzék a pokoltól, mely aláfelé van. 25 A kevélyeknek házát kiszakgatja az Úr; megerősíti pedig az özvegynek határát. 26 Útálatosak az Úrnak a gonosz gondolatok; de kedvesek a tiszta beszédek. 27 Megháborítja az ő házát, a ki követi a telhetetlenséget; a ki pedig gyűlöli az ajándékokat, él az. 28 Az igaznak elméje meggondolja, mit szóljon; az istenteleneknek pedig szája ontja a gonoszt. 29 Messze van az Úr az istentelenektől; az igazaknak pedig könyörgését meghallgatja. 30 A szemek világa megvidámítja a szívet; a jó hír megerősíti a csontokat. 31 A mely fül hallgatja az életnek dorgálását, a bölcsek között lakik. 32 A ki elvonja magát az erkölcsi tanítástól, megútálja az ő lelkét; a ki pedig hallgatja a feddést, értelmet szerez. 33 Az Úrnak félelme a bölcseségnek tudománya, és a tisztességnek előtte jár az alázatosság.