Provérbios 1

1 Ko ngā whakatauki a Horomona tama a Rāwiri, kīngi o Īharaira.

Te Painga o ngā Whakatauki

2 E mōhiotia ai te whakaaro nui, te ako,

e kitea ai ngā kupu o te mātauranga,

3 e riro mai ai te ako a te ngākau mahara,

te tika, te whakawā, te mea anō e rite ana.

4 Hei hoatu i te ngākau tūpato ki ngā kūware,

i te mātauranga, i te ngārahu pai ki te taitamariki.

5 Kia whakarongo ai te tangata whakaaro nui, kia nui ake ai tōna mōhio;

kia whiwhi ai te tangata tūpato ki ngā whakaaro mōhio;

6 e mōhio ai ia ki te whakatauki, ki te kupu whakarite,

ki ngā kupu a ngā whakaaro nui, ki ā rātou kōrero whakapeka.

7 Ko te wehi ki a Ihowā te tīmatanga o te mātauranga;

e whakahāwea ana te whakaarokore ki te whakaaro nui, ki te ako.

He Tohutohu ki ngā Taiohi

8 Whakarongo, e tāku tama, ki te ako a tōu pāpā,

kaua hoki e whakarērea te ture a tōu whaea;

9 ka waiho hoki ēnā hei pare ātaahua mō tōu mātenga,

hei mekameka whakapaipai mō tōu kakī.

10 E tāku tama, ki te whakawaia koe e te hunga hara,

kaua e whakaae.

11 Ki te mea rātou, "Tātou ka haere, ka whakapapa atu, ka whakaheke toto;

kia whanga puku tātou, he mea takekore, mō te tangata harakore;

12 horomia oratia rātou e tātou, pērātia me tā te rua tūpāpaku;

ka riro tinana rātou, ka pērā me te hunga e heke atu ana ki te poka.

13 Ka kitea e tātou ngā taonga utu nui katoa;

ka whakakīia ō tātou whare ki tā tātou e pāhua ai.

14 Makā mai tōu wāhi ki roto ki tō mātou;

kia kotahi te pūtea mā tātou katoa" –

15 e tāku tama, kaua e haere tahi i te ara me rātou,

kaiponuhia tōu waewae i tō rātou huarahi;

16 e rere ana hoki ō rātou waewae ki te kino,

e hohoro ana rātou ki te whakaheke toto.

17 He maumau hoki te hora o te kupenga

ki te tirohanga a tētahi manu;

18 ko rātou, he whakaheke i ō rātou toto anō i whakapapa ai rātou;

he whakamate i a rātou anō i piri ai rātou.

19 Ka pēnā ngā huarahi o te hunga apo taonga;

ko te ora anō o ōna rangatira e tangohia.

Te Karanga o te Whakaaronui

20 E hāmama ana te whakaaro nui i te huarahi;

e puaki ana tōna reo i ngā waharoa.

21 E karanga ana ia i te tino wāhi whakaminenga;

i te wāhi tuwhera o ngā kūwaha, i roto i te pā, e puaki ana āna kupu:

22 "E te hunga kūware, kia pēhea ake te roa

o tō koutou aroha ki te kūwaretanga?

O te hiahia rānei o te hunga whakahī

ki tō rātou whakahī?

O te whakakino rānei a te hunga wairangi ki te mātauranga?

23 Tahuri mai ki tāku ako;

nā, ka ringihia e ahau tōku wairua ki a koutou,

ka whakaaturia āku kupu ki a koutou.

24 I karanga atu hoki ahau, heoi kīhai koutou i pai mai;

i totoro atu tōku ringa, ā, kīhai tētahi i whai whakaaro mai;

25 heoi, whakakāhoretia iho e koutou tōku whakaaro katoa,

kīhai hoki i aro ki tāku ako.

26 Mō reira ka kata ahau i te rā o tō koutou aituā;

ka tāwai ina pā te pāwera ki a koutou;

27 ina tae mai tō koutou pāwera ānō he tūpuhi,

ā, ka pā mai tō koutou aituā ānō he paroro;

ina tae mai te pōuri me te ngākau mamae ki a koutou.

28 "Ko reira rātou karanga ai ki ahau, ā, e kore ahau e whakahoki kupu atu;

ka rapu nui rātou i ahau, otiia e kore ahau e kitea e rātou.

29 Mō rātou i kino ki te mātauranga;

kīhai hoki i whiriwhiria e rātou te wehi ki a Ihowā;

30 kīhai i aro mai ki ōku whakaaro;

whakahāwea ana rātou ki tāku kupu riri katoa,

31 nā reira ka kai rātou i ngā hua o tō rātou nei ara,

ka whakakīia anō hoki ki ngā mea i titoa e rātou.

32 Ko te tahuritanga atu hoki o ngā kūware hei patu i a rātou;

ko te ngākau warea anō hoki o ngā wairangi hei huna i a rātou.

33 Ko te tangata ia e rongo ana ki ahau,

ka au tōna noho, ka ātea hoki i te wehi ki te kino."

A bölcsesség barátságos hívása

1 Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának példabeszédei, 2 Bölcseség és erkölcsnek tanulására, értelmes beszédek megértésére; 3 Okos fenyítéknek, igazságnak és ítéletnek és becsületességnek megnyerésére; 4 Együgyűeknek eszesség, gyermeknek tudomány és meggondolás adására. 5 Hallja a bölcs és öregbítse az ő tanulságát, és az értelmes szerezzen érett tanácsokat. 6 Példabeszédnek és példázatnak, bölcsek beszédeinek és találós meséinek megértésére. 7 Az Úrnak félelme feje a bölcseségnek; a bölcseséget és erkölcsi tanítást a bolondok megútálják. 8 Hallgasd, fiam, a te atyádnak erkölcsi tanítását, és a te anyádnak oktatását el ne hagyd. 9 Mert kedves ékesség lesz a te fejednek, és aranyláncz a te nyakadra. 10 Fiam, ha a bűnösök el akarnak csábítani téged: ne fogadd beszédöket. 11 Ha azt mondják: jere mi velünk, leselkedjünk vér után, rejtezzünk el az ártatlan ellen ok nélkül; 12 Nyeljük el azokat, mint a sír elevenen, és egészen, mint a kik mélységbe szállottak; 13 Minden drága marhát nyerünk, megtöltjük a mi házainkat zsákmánnyal; 14 Sorsodat vesd közénk; egy erszényünk legyen mindnyájunknak: 15 Fiam, ne járj egy úton ezekkel, tartóztasd meg lábaidat ösvényüktől; 16 Mert lábaik a gonoszra futnak, és sietnek a vérnek ontására. 17 Mert hiába vetik ki a hálót minden szárnyas állat szemei előtt: 18 Ezek mégis vérök árán is ólálkodnak, lelkök árán is leselkednek; 19 Ilyen az útja minden kapzsi embernek: gazdájának életét veszi el.

Az engedetlenek büntetése

20 A bölcseség künn szerül-szerte kiált; az utczákon zengedezteti az ő szavát. 21 Lármás utczafőkön kiált a kapuk bemenetelin, a városban szólja az ő beszédit. 22 Míglen szeretitek, oh ti együgyűek az együgyűséget, és gyönyörködnek a csúfolók csúfolásban, és gyűlölik a balgatagok a tudományt?! 23 Térjetek az én dorgálásomhoz; ímé közlöm veletek az én lelkemet, tudtotokra adom az én beszédimet néktek. 24 Mivelhogy hívtalak titeket, és vonakodtatok, kiterjesztém az én kezemet, és senki eszébe nem vette; 25 És elhagytátok minden én tanácsomat, és az én feddésemmel nem gondoltatok: 26 Én is a ti nyomorúságtokon nevetek, megcsúfollak, mikor eljő az, a mitől féltek. 27 Mikor eljő, mint a vihar, az, a mitől féltek, és a ti nyomorúságtok, mint a forgószél elközelget: mikor eljő ti reátok a nyomorgatás és a szorongatás. 28 Akkor segítségül hívnak engem, de nem hallgatom meg: keresnek engem, de meg nem találnak. 29 Azért hogy gyűlölték a bölcseséget, és az Úrnak félelmét nem választották. 30 Nem engedtek az én tanácsomnak; megvetették minden én feddésemet. 31 Esznek azért az ő útjoknak gyümölcséből, és az ő tanácsokból megelégednek. 32 Mert az együgyűeknek pártossága megöli őket, és a balgatagoknak szerencséje elveszti őket. 33 A ki pedig hallgat engem, lakozik bátorságosan, és csendes lesz a gonosznak félelmétől.