Romanos 13

Me Whakarongo ki ngā Mana

1 Kia ngohengohe ngā wairua katoa ki ngā mana nunui. Kāhore hoki he mana, nō te Atua anake; ko ngā mana o tēnei wā he mea whakarite nā te Atua. 2 Nā, ki te whakakeke tētahi ki te mana, e whakakeke ana ia ki tā te Atua i whakarite ai; ā, ko te mea hoki mō te hunga e whakakeke ana, he whakatau hē. 3 Ehara hoki ngā rangatira i te whakawehi mō ngā mahi pai, engari mō ngā mahi kino. E mea ana koe kia kaua e wehi i te mana? Meatia te pai, ā, he whakamoemiti tāna e hōmai ai ki a koe; 4 he minita hoki ia nā te Atua ki a koe mō te pai. Tēnā, ki te mahi koe i te kino, e wehi rā; ehara hoki tāna i te mau noa i te hoari. He minita hoki ia nā te Atua, he kairapu utu mō te riri ki te kaimahi i te kino. 5 Koia i takoto ai te tikanga kia ngohengohe koutou, ehara i te mea he whakaaro kau ki te riri, engari, ki tā te hinengaro anō hoki.

6 Nā konei hoki koutou i hoatu ai i te takoha. He minita hoki rātou nā te Atua, he hunga hoki e mau tonu ana ki tēnei mea pū anō. 7 Hoatu ngā mea i tika ki te katoa: he takoha tangata ki te tangata i tika ai te takoha tangata; he takoha taonga ki te tangata i tika ai te takoha taonga; he wehi ki te tangata i tika ai te wehi; he hōnore ki te tangata i tika ai te hōnore.

Mahi ā-Ngākau ki tētahi ki tētahi

8 Kaua e nama ki tētahi, ko te aroha anake o tētahi ki tētahi; ko te tangata hoki e aroha ana ki tōna hoa tata, kua whakaritea e ia te ture. 9 Ko tēnei hoki, "Kaua e pūremu, Kaua e patu tangata, Kaua e tāhae, Kaua e hiahia ki tā te tangata"; ā, ki te mea tērā atu anō tētahi kupu ako, ka whakarāpopototia ki roto ki tēnei kupu, arā, "Kia aroha ki tōu hoa tata, ānō ko koe." 10 E kore te aroha e kino ki tōna hoa; nō reira ko te aroha te whakaritenga o te ture.

11 Tēnei anō hoki tētahi, e mōhio ana tātou ki te tāima, kua taka noa ake tēnei te wā e ara ake ai koutou i te moe. Kua tata kē hoki ināianei tō tātou whakaoranga i tō te wā i whakapono tuatahi ai tātou. 12 Kua aua atu te pō, ka tata te ao. Mō konei rā kia whakarērea e tātou ngā mahi o te pōuri, kia kākahuria iho ngā kākahu whawhai o te mārama. 13 Kia pai tā tātou haere, kia rite ki tō te awatea; kauaka i ngā kakainga, i ngā haurangitanga, kaua i te pūremu, i ngā hiahia taikaha, kaua i te ngangau, i te hae. 14 Engari, kākahuria iho te Ariki, a Īhu Karaiti, kaua hoki e whakaaroa wawetia te kikokiko kia mahia ko ōna hiahia.

Intés a fesőség iránt való engedelmességre

1 Minden lélek engedelmeskedjék a felső hatalmasságoknak; mert nincsen hatalmasság, hanem csak Istentől: és a mely hatalmasságok vannak, az Istentől rendeltettek. 2 Azért, a ki ellene támad a hatalmasságnak, az Isten rendelésének támad ellene; a kik pedig ellene támadnak, önmagoknak ítéletet szereznek. 3 Mert a fejedelmek nem a jó, hanem a rossz cselekedetnek rettegésére vannak. Akarod-é pedig, hogy ne félj a hatalmasságtól? Cselekedjed a jót, és dícséreted lesz attól. 4 Mert Isten szolgája ő a te javadra. Ha pedig a gonoszt cselekszed, félj: mert nem ok nélkül viseli a fegyvert: mert Isten szolgája, bosszúálló a haragra annak, a ki gonoszt cselekszik. 5 Annakokáért szükség engedelmeskedni, nem csak a haragért, hanem a lelkiismeretért is. 6 Mert azért fizettek adót is; mivelhogy Istennek szolgái, kik ugyanabban foglalatoskodnak. 7 Adjátok meg azért mindenkinek, a mivel tartoztok: a kinek az adóval, az adót; a kinek a vámmal, a vámot; a kinek a félelemmel, a félelmet; a kinek a tisztességgel, a tisztességet.

Intés felebaráti szeretetre

8 Senkinek semmivel ne tartozzatok, hanem csak azzal, hogy egymást szeressétek; mert a ki szereti a felebarátját, a törvényt betöltötte. 9 Mert ez: Ne paráználkodjál, ne ölj, ne orozz, hamis tanubizonyságot ne szólj, ne kívánj, és ha valamely más parancsolat van, ebben az ígében foglaltatik egybe: Szeressed felebarátodat mint temagadat. 10 A szeretet nem illeti gonoszszal a felebarátot. Annakokáért a törvénynek betöltése a szeretet.

Intés világosságban való járásra

11 Ezt pedig cselekedjétek, tudván az időt, hogy ideje már, hogy az álomból felserkenjünk; mert most közelebb van hozzánk az idvesség, mint a mikor hívőkké lettünk. 12 Az éjszaka elmúlt, a nap pedig elközelgett; vessük el azért a sötétségnek cselekedeteit, és öltözzük fel a világosság fegyvereit. 13 Mint nappal, ékesen járjunk, nem dobzódásokban és részegségekben, nem bujálkodásokban és feslettségekben, nem versengésben és írigységben: 14 Hanem öltözzétek fel az Úr Jézus Krisztust, és a testet ne tápláljátok a kívánságokra.