1 He pērā i te hukarere i te raumati, i te ua hoki i te kotinga wīti,
te kore e tau o te hōnore mō te wairangi.
2 He pērā i te manu e rererere noa ana, i te warou i ōna rerenga
te kanga pokanoa; e kore e whakatau.
3 He whiu mō te hōiho, he paraire mō te kāihe,
ā, he rākau mō te tuarā o ngā wairangi.
4 Kei rite ki tōna whakaarokore tāu whakautu ki te wairangi,
kei rite hoki a koe nā ki a ia.
5 Kia rite ki tōna whakaarokore tāu whakautu ki te wairangi,
kei mea ia he whakaaro nui ia.
6 Ko te tangata e tuku kōrero ana mā te ringa o te wairangi,
e tapahi ana i ōna waewae anō, e inumia ana hoki te hē.
7 E tautau noa ana ngā waewae o te kopa;
he pērā hoki te whakatauki i te māngai o te wairangi.
8 Ko te takai mea whakapaipai i roto i te pūranga kōhatu,
ko tōna rite kei te tangata e whakakorōria ana i te wairangi.
9 E rite ana ki te tātarāmoa e wero nei i te ringa o te haurangi,
koia anō te whakatauki i te māngai o ngā wairangi.
10 Ka rite ki te kaikōpere i tū ai te katoa,
te tangata e utu ana i te wairangi
me te tangata hoki e utu ana i ngā tira haere.
11 Ka rite ki te kurī e hoki nei ki tōna ruaki,
te wairangi e tuarua ana i tōna pōauau.
12 Ka kite koe i te tangata e mea ana ki a ia he whakaaro nui?
Ki tā te whakaaro tērā e rahi ake tā te wairangi i tāna.
13 E kī ana te māngere, "He raiona kei te ara;
he raiona kei ngā waharoa."
14 He pērā i te tatau e tāhurihuri rā i runga i ōna īnihi,
koia anō te māngere i runga i tōna moenga.
15 E kuhua ana e te māngere tōna ringa ki te rīhi;
he mahi ngenge rawa ki a ia te whakahoki mai ki tōna māngai.
16 He nui kē ake te whakaaro nui o te māngere, ki tāna nei whakaaro,
i tō ngā tāngata tokowhitu e whakaatu ana i te tikanga.
17 Ko te tangata e haere atu ana, e pokanoa ana ki te whawhai ehara nei i a ia,
ko tōna rite kei te tangata e hopu ana i te kurī ki ōna taringa.
18 Rite tonu ki te haurangi e makamaka ana i ngā mea mura,
i ngā pere, i te mate,
19 te tangata e tinihanga ana ki tōna hoa,
e mea ana, "He teka ianei he tākaro tāku?"
20 Ki te kāhore he wahie, ka mate te ahi;
ki te kore hoki he tangata kawekawe kōrero, ka mutu te ngangare.
21 He waro ki ngā ngārahu wera, he wahie ki te ahi;
he pērā te tangata totohe ki te tahu i te ngangare.
22 He rite ngā kupu a te kaikawekawe kōrero ki te maramara reka,
tae tonu iho ki ngā wāhi o roto rawa o te kōpū.
23 He ngutu pukā me te ngākau kino,
ko te rite kei te oko oneone i whakakikoruatia ki te para hiriwa.
24 Ko te tangata mauāhara e whakaware ana ki ōna ngutu,
otiia e rongoātia ana e ia te tinihanga ki roto ki a ia;
25 ki te pai tōna reo, kaua e whakapono ki a ia;
e whitu hoki ngā mea whakarihariha kei roto i tōna ngākau.
26 Ahakoa hīpoki tōna mauāhara i a ia ki te tinihanga,
ka whakakitea nuitia tōna kino ki te aroaro o te whakaminenga.
27 Ko te tangata e keri ana i te rua, ka taka anō ki roto;
ā, ko te tangata e huri ana i te kōhatu, ka hoki mai anō ki runga ki a ia.
28 E kino ana te arero teka ki āna i kuru ai,
ā, ko tā te māngai whakapati, he mahi kia ngaro.
Bolond, rest és hamis emberek nem méltók tisztességre
1 Mint a hó a nyárhoz és az eső az aratáshoz, úgy nem illik a bolondhoz a tisztesség. 2 Miképen a madár elmegy és a fecske elrepül, azonképen az ok nélkül való átok nem száll az emberre. 3 Ostor a lónak, fék a szamárnak; és vessző a bolondok hátának. 4 Ne felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne légy te is ő hozzá hasonlatos; 5 Felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne legyen bölcs a maga szemei előtt. 6 A ki bolond által izen valamit, lábait vagdalja el magának, és bosszúságot szenved. 7 Mint a sántának lábai lógnak, úgy a bölcsmondás a bolondoknak szájában. 8 Mint a ki követ köt a parittyába, úgy cselekszik, a ki a bolondnak tisztességet tesz. 9 Mint a részeg ember kezébe akad a tövis, úgy akad az eszes mondás a bolondoknak szájába. 10 Mint a lövöldöző, a ki mindent megsebez, olyan az, a ki bolondot fogad fel, és a ki csavargókat fogad fel. 11 Mint az eb megtér a maga okádására, úgy a bolond megkettőzteti az ő bolondságát. 12 Láttál-é oly embert, a ki a maga szemei előtt bölcs? A bolond felől jobb reménységed legyen, hogynem mint a felől! 13 Azt mondja a rest: ordító oroszlán van az úton! oroszlán van az utczákon! 14 Mint az ajtó forog az ő sarkán, úgy a rest az ő ágyában. 15 Ha a rest az ő kezét a tálba nyujtotta, resteli azt csak szájához is vinni. 16 Bölcsebb a rest a maga szemei előtt, mint hét olyan, a ki okos feleletet ád. 17 Kóbor ebet ragad fülön, a ki felháborodik a perpatvaron, a mely őt nem illeti. 18 Mint a balga, a ki tüzet, nyilakat és halálos szerszámokat lövöldöz, 19 Olyan az, a ki megcsalja az ő felebarátját, és azt mondja: csak tréfáltam! 20 Ha a fa elfogy, kialuszik a tűz; ha nincs súsárló, megszűnik a háborgás. 21 Mint az elevenszénre a holtszén, és a fa a tűzre, olyan a háborúságszerző ember a patvarkodásnak felgyujtására. 22 A fondorlónak beszédei hízelkedők, és azok áthatják a szív belsejét. 23 Mint a meg nem tisztított ezüst, melylyel valami agyagedényt beborítottak, olyanok a gyulasztó ajkak a gonosz szív mellett. 24 Az ő beszédeivel másnak tetteti magát a gyűlölő, holott az ő szívében gondol álnokságot. 25 Mikor kedvesen szól, ne bízzál ő hozzá; mert hét iszonyatosság van szívében. 26 Elfedeztethetik a gyűlölség csalással; de nyilvánvalóvá lesz az ő gonoszsága a gyülekezetben. 27 A ki vermet ás másnak, abba belé esik; és a ki felhengeríti a követ, arra gurul vissza. 28 A hazug nyelv gyűlöli az általa megrontott embert, és a hízelkedő száj romlást szerez.