Provérbios 12

1 Ko te tangata e aroha ana ki te kupu ako e aroha ana ki te mātauranga;

nā, ko te tangata e kore e pai kia rīria tōna hē, he pōauau tērā.

2 Ko te tangata pai ka whiwhi ki tā Ihowā whakapai;

otiia ka whakahēngia e ia te tangata ngārahu kino.

3 E kore tā te tangata e ū i te kino;

nā, ko te pakiaka o te hunga tika, e kore tērā e whakakorikoria.

4 He wahine e ū ana tōna pai, hei karauna tērā ki tāna tāne;

tēnā ko te wahine i whakamā ai ia, hei pirau tērā i roto i ōna wheua.

5 Ko ngā whakaaro o te hunga tika he tika;

ko ngā whakaaro ia o te hunga kino he tinihanga.

6 Ko ngā kupu a te hunga kino e mea ana kia tauwhanga i te toto;

mā te māngai ia o te hunga tika rātou ka ora ai.

7 Ka hurihia iho te hunga kino, ā, kore iho;

ko te whare ia o te hunga tika ka tū tonu.

8 Ka rite ki tōna ngārahu te whakamoemiti mō te tangata;

ko te ngākau parori kē ia ka whakahāweatia.

9 Ko te tangata e whakahāweatia ana, he pononga nei tāna,

pai ake ia i te tangata e whakanui ana i a ia anō, ā, kāhore āna kai.

10 Ko te tangata tika e whakaaro ana ia ki te ora o tāna kararehe;

he nanakia ia ngā mahi atawhai a te hunga kino.

11 Ko te tangata e mahi ana i tōna oneone ka mākona ia i te taro;

tēnā ko te tangata e whai ana i te hunga tekateka noa, kāhore ōna ngākau mahara.

12 Ko tā te tangata kino e minamina ai ko te kupenga a te hunga kino;

e whai hua ana ia te pakiaka o te hunga tika.

13 Ka mau te tangata kino i te pokanga kētanga o ōna ngutu;

ka puta mai ia te tangata tika i roto i te raru.

14 Mā ngā hua o tōna māngai ka mākona ai te tangata i te pai;

ka riro mai anō i te tangata ngā utu o tā ōna ringa.

15 He tika tonu ki ōna kanohi ake te ara o te kūware;

e whakarongo ana ia te tangata whakaaro nui ki te kupu whakatūpato.

16 Ko te kūware, e mōhiotia wawetia ana tōna riri;

e hīpokina ana ia te whakamā e te tangata ngārahu tūpato.

17 Ko tā te tangata kōrero pono he whakapuaki i te tika;

ko tā te kaiwhakaatu teka ia he tinihanga.

18 He tangata anō ko āna kōrero maka noa, me te mea ko ngā werohanga a te hoari;

he rongoā ia te arero o te hunga whakaaro nui.

19 Ka ū tonu te ngutu pono ā ake ake;

mō nāianei kau ia te arero teka.

20 He tinihanga kei roto i te ngākau o ngā kaitito i te kino;

he koa ia tō ngā kaiwhakatakoto kōrero e mau ai te rongo.

21 E kore tētahi kino e pā ki te tangata tika;

engari te hunga kino ka kī i te kino.

22 He mea whakarihariha ki a Ihowā ngā ngutu teka;

ko tāna e āhuareka ai ko ngā kaimahi i te pono.

23 Hīpoki ai te tangata tūpato i te mātauranga;

e karanga nui ana ia te ngākau o ngā kūware i te kūwaretanga.

24 Mō te ringa o ngā uaua te kīngitanga;

hei hōmai takoha ia te māngere.

25 Mā te pōuri i roto i te ngākau o te tangata e piko ai ia;

mā te kupu pai ia ka mārama ai.

26 Hira ake te tangata tika i tōna hoa;

te hunga kino ia ka whakapōhēhētia e tō rātou ara anō.

27 Kāhore te tangata māngere e tunu i tāna mea i hopu ai;

mā te tangata uaua ia te taonga utu nui a ngā tāngata.

28 He ora kei te ara o te tika;

kāhore hoki he mate i tōna ara.

A bölcsnek és bolondnak magaviselete

1 A jó ember jóakaratot nyer az Úrtól; de a gonosz embert kárhoztatja ő. 2 Nem erősül meg ember az istentelenséggel; az igazaknak pedig gyökerök ki nem mozdul. 3 A derék asszony koronája az ő férjének; de mint az ő csontjaiban való rothadás, olyan a megszégyenítő. 4 Az igazaknak gondolatjaik igazak; az istentelenek tanácsa csalás. 5 Az istenteleneknek beszédei leselkednek a vér után; az igazaknak pedig szája megszabadítja azokat. 6 Leomlanak az istentelenek, és oda lesznek; az igazak háza pedig megáll. 7 Az ő értelme szerint dicsértetik a férfiú; de az elfordult elméjű útálatos lesz. 8 Jobb, a kit kevésre tartanak, és szolgája van, mint a ki magát felmagasztalja, és szűk kenyerű. 9 Az igaz az ő barmának érzését is ismeri, az istentelenek szíve pedig kegyetlen. 10 A ki míveli az ő földét, megelégedik eledellel; a ki pedig követ hiábavalókat, bolond az. 11 Kivánja az istentelen a gonoszok prédáját; de az igaznak gyökere ád gyümölcsöt. 12 Az ajkaknak vétkében gonosz tőr van, de kimenekedik a nyomorúságból az igaz. 13 Az ő szájának gyümölcséből elégedik meg a férfi jóval; és az ő cselekedetének fizetését veszi az ember önmagának. 14 A bolondnak úta helyes az ő szeme előtt, de a ki tanácscsal él, bölcs az. 15 A bolondnak haragja azon napon megismertetik; elfedezi pedig a szidalmat az eszes ember. 16 A ki igazán szól, megjelenti az igazságot, a hamis bizonyság pedig az álnokságot. 17 Van olyan, a ki beszél hasonlókat a tőrszúrásokhoz; de a bölcseknek nyelve orvosság. 18 Az igazmondó ajak megáll mind örökké; a hazugságnak pedig nyelve egy szempillantásig. 19 Álnokság van a gonosz gondolóknak szívében; a békességnek tanácsosiban pedig vígasság. 20 Nem vettetik az igaz semmi bántásba; az istentelenek pedig teljesek nyavalyával. 21 Útálatosok az Úrnál a csalárd beszédek; a kik pedig cselekesznek hűségesen, kedvesek ő nála. 22 Az eszes ember elfedezi a tudományt; a bolondok elméje pedig kikiáltja a bolondságot. 23 A gyorsaknak keze uralkodik; a rest pedig adófizető lesz. 24 A férfiúnak elméjében való gyötrelem megalázza azt; a jó szó pedig megvidámítja azt. 25 Útba igazítja az ő felebarátját az igaz; de az istentelenek útja eltévelyíti őket. 26 Nem süti meg a rest, a mit vadászásával fogott; de drága marhája az embernek serénysége. 27 Az igazságnak útjában van élet; és az ő ösvényének úta halhatatlanság.