Marcos 15

Ko Īhu i te Aroaro o Pirato

1 Ā, mea kau ake te ata, ka rūnanga ngā tohunga nui, ngā kaumātua, ngā karaipi, me te rūnanga katoa, ā, ka herea e rātou a Īhu, ka ārahina atu, ā, tukua atu ana ki a Pirato.

2 Ka ui a Pirato ki a ia, "Ko koe rānei te Kīngi o ngā Hūrai?"

Ka whakahokia e ia ki a ia, "Kua kōrerotia nā e koe."

3 He maha hoki ngā mea i whakapaea ki a ia e ngā tohunga nui. 4 Ka ui anō a Pirato ki a ia, ka mea, "Kāhore āu kupu whakahoki? Nā te tini o ngā kupu e kōrero nei rātou mōu."

5 Heoi, kāhore a Īhu i whakahoki atu anō; nō, ka mīharo a Pirato.

Ka Tukua a Īhu kia Rīpekatia

6 Nā, i taua hākari kotahi te herehere e tukua ana e ia ki a rātou, ko tā rātou e īnoi ai. 7 Nā, i reira tētahi tangata ko Parapa te ingoa, e here tahi ana me ōna hoa tutū, he hunga i patu tangata i te ngangaretanga. 8 Nā, ka haere te mano, ka anga, ka tono ki a ia kia pērātia me tāna i mea ai ki a rātou i mua.

9 Nā, ka whakahoki a Pirato ki a rātou, ka mea, "E pai ana rānei koutou kia tukua e ahau ki a koutou te Kīngi o ngā Hūrai?" 10 I mahara hoki ia he hae i tukua ai ia e ngā tohunga nui. 11 Otirā, ka whakatūtehutia e rātou te mano, kia tukua e ia ko Parapa kē ki a rātou.

12 Nā, ka whakahoki anō a Pirato, ka mea ki a rātou, "He aha oti tā koutou e pai ai kia meatia e ahau ki tēnei e huaina nei e koutou ko te Kīngi o ngā Hūrai?"

13 Ka karanga anō rātou, "Rīpekatia!"

14 Nā, ka mea a Pirato ki a rātou, "He aha koia tāna kino i mea ai?"

Heoi, nui noa atu tā rātou hāmama, "Rīpekatia ia!"

15 Nā, i tōna hiahia kia whakamārietia te mano, tukua ana e Pirato a Parapa ki a rātou, ā, ka oti a Īhu te whiu, ka tukua kia rīpekatia.

Ka Whakatoitoi ngā Hōia i a Īhu

16 Nā, ka ārahina ia e ngā hōia ki te marae, arā, ki te Whare Whakawā, ā, kārangarangatia ana te rōpū katoa. 17 Ka whakakākahuria ia ki te kākahu pāpura, ā, ka oti tētahi karauna tātarāmoa te whiri, ka pōtaea ki a ia. 18 Nā, ka anga rātou, ka oha ki a ia, "Tēnā koe, e te Kīngi o ngā Hūrai!" 19 Patua ana e rātou tōna mātenga ki te kākaho, tuwha ana ki a ia, ka tuku i ngā turi ki a ia, ā, koropiko ana ki a ia. 20 Ā, nō ka mutu tā rātou taunu ki a ia, ka tangohia te kahu pāpura i a ia, nā, whakakākahuria ana ia ki ōna ake kākahu, ā, ārahina ana ia kia rīpekatia.

Ka Ripekatia a Īhu

21 Nā, ka meinga e rātou tētahi tangata e tika ana nā reira, a Haimona o Hairini, i ahu mai i ngā whenua, ko te pāpā o Arēhanera rāua ko Rupuha, kia haere me rātou, kia riro ai māna e amo tōna rīpeka. 22 Nā, ka ārahina ia ki tētahi wāhi, ki Korokota, tōna tikanga ina, whakamāoritia "Ko te Wāhi Angaanga." 23 Ā, hoatu ana ki a ia he wāina, he mea whakananu ki te maira, kia inumia; otirā, kīhai i tangohia e ia. 24 Ā, rīpekatia ana ia e rātou, ka wehewehea ōna kākahu, he mea maka ki te rota, kia kitea ai ko te aha e riro i tētahi, i tētahi.

25 Nā, ko te toru tērā o ngā hāora, ā, ka rīpekatia ia e rātou. 26 Ko te mea i whakawākia ai ia i tuhituhia ki runga: KO TE KĪNGI O NGĀ HŪRAI. 27 Nā, tokorua ngā tāhae i rīpekatia ngātahitia me ia; ko tētahi ki matau, ko tētahi ki tōna mauī. 28 Nā, ka rite te karaipiture e mea nei, "I tāua ngātahitia ia me te hunga hara." 29 Ko te hunga e hāereere ana i reira ka tāwai ki a ia, ka rūrū i ō rātou mātenga, ka mea, "Ha, ko koe ka whakahoro nei i te whare tapu, ka hangā nei anō i ngā rā e toru! 30 Whakaora i a koe anō, ka heke iho i te rīpeka!"

31 Waihoki ko ngā tohunga nui ka tāwai i a ia, rātou ko ngā karaipi, ka mea, "Ko ērā atu i whakaorangia e ia, tē taea e ia te whakaora a ia ake anō! 32 Tēnā rā, kia heke iho āianei a te Karaiti, te Kīngi o Īharaira, i te rīpeka, kia kite ai tātou, kia whakapono ai." I tāwai hoki ki a ia te hunga i rīpekatia ngātahitia me ia.

Te Matenga o Īhu

33 Ā, nō ka tae ki te ono o ngā hāora, ka pōuri a runga o te whenua katoa, taea noatia te iwa o ngā hāora. 34 Ā, i te iwa o ngā hāora ka karanga a Īhu, he nui te reo, ka mea, "Eroi, Eroi, rama hapakatani?" Ko te tikanga tēnei ina whakamāoritia, "E tōku Atua, e tōku Atua, he aha koe i whakarere ai i ahau?"

35 Ā, nō te rongonga o ētahi o te hunga e tū ana i reira, ka mea, "Nanā, e karanga ana ia i a Irāia."

36 Nā, ka oma tētahi, ka whakakī i tētahi hautai ki te winika, whakanohoia ana ki te kākaho, ka hoatu kia inumia e ia, ka mea, "Kāti; tēnā kia kite tātou me kore a Irāia e haere mai ki te tango i a ia ki raro."

37 Nā, he nui te reo i puaki i a Īhu, ā, hemo ake.

38 Ā, ka wāhia te ārai o te temepara i waenganui pū mai i runga ki raro. 39 Ā, nō te kitenga o te keneturio, e tū hāngai atu ana ki a ia, i pērā te āhua o tāna tukunga i tōna wairua, ka mea ia, "He pono ko te Tama a te Atua tēnei tangata."

40 Nā, i reira ētahi wāhine e mātakitaki ana mai i tawhiti; i roto i a rātou a Meri Makarini, a Meri hoki whaea o Hēmi, te mea iti, rāua ko Hohi, me Hāromi; 41 arā, ko ngā wāhine i aru nei i a ia, i a ia i Karirī, i mahi mea nei māna; me ētahi atu wāhine tokomaha i haere tahi mai nei me ia ki Hiruhārama.

Te Tanumanga o Īhu

42 Nā, ka ahiahi, i te mea ko te rā Takanga, arā, ko te rā i mua ake o te hāpati. 43 Ka haere mai a Hōhepa o Arimatia, he rangatira rūnanga, he tangata nui tonu, e tatari ana anō hoki ia ki te rangatiratanga o te Atua; ā, ka haere māia tonu ki a Pirato, ka īnoi i te tinana o Īhu. 44 Nā, ka mīharo a Pirato, hua noa kāhore anō i mate; ka karangatia e ia te keneturio, ka ui ki a ia, mehemea kua mate atu rā ia. 45 Ā, nō ka rongo ki te keneturio kua mate, ka whakaaetia e ia te tinana ki a Hōhepa. 46 Nā, ka hokona e tērā he rīnena, ka tangohia mai ia ki raro, ā, takaia ana ki te rīnena; whakatakotoria ana ia ki roto ki te urupā kua hāua atu ki te kāmaka, ā, whakatakā atu ana he kōhatu ki te kūwaha o te urupā. 47 I kite a Meri Makarini, rāua ko Meri whaea o Hohi, i te wāhi i whakatakotoria ai ia.

Jézus Pilátus előtt. Elítéltetése, tövises koronája

1 És mindjárt reggel tanácsot tartván a főpapok a vénekkel és írástudókkal, és az egész tanács, megkötözvén Jézust, elvivék és átadák Pilátusnak.

2 És megkérdé őt Pilátus: Te vagy-é a zsidók királya? Ő pedig felelvén, monda néki: Te mondod. 3 És erősen vádolják vala őt a főpapok. 4 Pilátus pedig ismét megkérdé őt, mondván: Semmit sem felelsz-é? Ímé, mennyi tanúbizonyságot szólnak ellened! 5 Jézus pedig semmit sem felele, annyira hogy Pilátus elcsudálkozék. 6 Ünnepenként pedig egy foglyot szokott vala elbocsátani nékik, a kit épen óhajtának. 7 Vala pedig egy Barabbás nevű, megkötöztetve ama lázadókkal együtt, a kik a lázadás alkalmával gyilkosságot követtek vala el. 8 És a sokaság kiáltván, kezdé kérni Pilátust arra, a mit mindenkor megtesz vala nékik. 9 Pilátus pedig felele nékik, mondván: Akarjátok-é, hogy elbocsássam néktek a zsidók királyát? 10 Mert tudja vala, hogy irígységből adták őt kézbe a főpapok. 11 A főpapok azonban felindíták a sokaságot, hogy inkább Barabbást bocsássa el nékik. 12 Pilátus pedig felelvén, ismét monda nékik: Mit akartok tehát, hogy cselekedjem ezzel, a kit a zsidók királyának mondotok? 13 És azok ismét kiáltának: Feszítsd meg őt! 14 Pilátus pedig monda nékik: Mert mi rosszat cselekedett? Azok pedig annál jobban kiáltanak vala: Feszítsd meg őt! 15 Pilátus pedig eleget akarván tenni a sokaságnak, elbocsátá nékik Barabbást, Jézust pedig megostoroztatván, kezökbe adá, hogy megfeszítsék. 16 A vitézek pedig elvivék őt az udvar belső részébe, a mi az őrház; és összehívák az egész csapatot. 17 És bíborba öltözteték őt, és tövisből font koszorút tevének a fejére, 18 És elkezdék őt köszönteni: Üdvöz légy, zsidók királya! 19 És verik vala a fejét nádszállal, és köpdösik vala őt, és térdet hajtva tisztelik vala őt.

Jézus kereszthalála

20 Mikor pedig kicsúfolták őt, leveték róla a bíbor ruhát, és a maga ruháiba öltözteték; és kivivék őt, hogy megfeszítsék. 21 És kényszerítének egy mellettök elmenőt, bizonyos czirénei Simont, a ki a mezőről jő vala, Alekszándernek és Rufusnak az atyját, hogy vigye az ő keresztjét. 22 És vivék őt a Golgotha nevű helyre, a mely megmagyarázva annyi, mint: koponya helye. 23 És mirhás bort adnak vala néki inni; de ő nem fogadá el. 24 És megfeszítvén őt, eloszták az ő ruháit, sorsot vetvén azokra, ki mit kapjon. 25 Vala pedig három óra, mikor megfeszíték őt. 26 Az ő kárhoztatásának oka pedig így vala fölébe felírva: A zsidók királya. 27 Két rablót is megfeszítének vele, egyet jobb és egyet bal keze felől. 28 És beteljesedék az írás, a mely azt mondja: És a bűnösök közé számláltaték. 29 Az arra menők pedig szidalmazzák vala őt, fejüket hajtogatván és mondván: Hah! a ki lerontod a templomot, és három nap alatt fölépíted; 30 Szabadítsd meg magadat, és szállj le a keresztről! 31 Hasonlóképen pedig a főpapok is, csúfolodván egymás között, az írástudókkal együtt mondják vala: Másokat megtartott, magát nem bírja megtartani. 32 A Krisztus, az Izráel királya, szálljon le most a keresztről, hogy lássuk és higyjünk. A kiket vele feszítettek meg, azok is szidalmazzák vala őt. 33 Mikor pedig hat óra lőn, sötétség támada az egész földön kilencz óráig. 34 És kilencz órakor fennszóval kiálta Jézus mondván: Elói, Elói! Lamma Sabaktáni? a mi megmagyarázva annyi, mint: Én Istenem, én Istenem! miért hagyál el engemet? 35 Némelyek pedig meghallván ezt az ott állók közül, mondának: Ímé Illést hívja. 36 Egy ember pedig odafutamodék és egy szivacsot megtöltvén eczettel és azt nádszálra tűzvén, inni ada néki, mondván: Hagyjátok el, lássuk, ha eljő-é Illés, hogy levegye őt. 37 Jézus pedig nagy fennszóval kiáltván kibocsátá lelkét. 38 És a templom kárpítja fölétől aljáig ketté hasada. 39 Látván pedig a százados, a ki vele átellenben áll vala, hogy ekként kiáltva bocsátá ki lelkét, monda: Bizony, ez az ember Isten Fia vala! 40 Valának pedig asszonyok is, a kik távolról nézik vala, a kik között vala Mária Magdaléna, és Mária, a kis Jakabnak és Józsénak anyja, és Salomé, 41 A kik, mikor Galileában vala, akkor is követték vala őt, és szolgálnak vala néki; és sok más asszony, a kik vele mentek vala fel Jeruzsálembe.

Jézus temetése

42 És mikor immár este lőn, mivelhogy péntek vala, azaz szombat előtt való nap, 43 Eljöve az arimathiai József, egy tisztességes tanácsbeli, a ki maga is várja vala az Isten országát; beméne bátran Pilátushoz, és kéré Jézusnak testét. 44 Pilátus pedig csodálkozék, hogy immár meghalt volna; és magához hivatva a századost, megkérdé tőle, ha régen halt-é meg? 45 És megtudván a századostól, odaajándékozá a testet Józsefnek. 46 Ő pedig gyolcsot vásárolván, és levévén őt, begöngyölé a gyolcsba, és elhelyezé egy sírboltba, a mely kősziklából vala kivágva; és követ hengeríte a sírbolt szájára. 47 Mária Magdaléna pedig és Mária, a Józsé anyja, nézik vala, hová helyezék.