Marcos 11

Te Tomokanga Manahau ki Hiruhārama

1 Ā, nō ka tata rātou ki Hiruhārama, ki Petapaki, ki Petani, ā, ka tae ki Maunga Ōriwa, tokorua āna ākonga i tonoa e ia, 2 ā, i mea ia ki a rāua, "Haere ki te kāinga e anga mai ana ki a kōrua; e tomo kau ki reira, ka kite kōrua i tētahi kūao e here ana, kāhore anō kia nohoia e te tangata; wetekina, ārahina mai. 3 Ā, ki te kī mai tētahi tangata ki a kōrua, ‘He aha tēnei ka meinga ai e kōrua?’ Ka mea atu, ‘E mea ana te Ariki ki a ia māna; nā, ka tukua tonutia mai ki konei.’ "

4 Nā, haere ana rāua, ka kite i te kūao e here ana ki te kūwaha i waho i te ara; ā, wetekina ana e rāua. 5 Ā, ka mea ētahi o te hunga e tū ana i reira ki a rāua, "He aha tā kōrua e wewete nā i te kūao?"

6 Nā, ka kōrerotia e rāua ki a rātou tā Īhu i mea ai; ā, tukua ana rāua e rātou. 7 Ka ārahina te kūao ki a Īhu, nā, whārikitia ana ō rāua kākahu ki runga ki a ia; ā, noho ana ia i runga. 8 Nā, he tokomaha i whāriki i ō rātou kākahu ki te ara. Ko ētahi i kokoti i ngā manga o ngā rākau, whārikitia ana ki te ara. 9 Ko te hunga i haere i mua, me te hunga i haere i muri, i karanga, i mea,

"Ohana!

Ka whakapaingia ia e haere mai ana i runga i te ingoa o te Ariki!

10 Ka whakapaingia te rangatiratanga e haere mai ana,

te rangatiratanga o tō tātou matua o Rāwiri!

Ohana i runga rawa!"

11 Nā, ka tomo a Īhu ki Hiruhārama, ki roto hoki ki te temepara; ā, ka mutu tāna tirotiro i ngā mea katoa, ko te wā hoki o te ahiahi, ka haere rātou ko te tekau mā rua ki Petani.

Ka Kanga a Īhu i te Rākau Piki

12 Nā, i te aonga ake, i a rātou kua puta i Petani, ka hiakai ia. 13 Ā, i tōna kitenga i tētahi piki i tawhiti, he rau ōna, ka haere ia, me kore e kitea tētahi mea i runga; ā, nō tōna taenga, kīhai i kitea e ia tētahi mea, he rau anake: ehara hoki i te wā o te piki. 14 Nā, ka oho a Īhu, ka mea ki taua rākau, "Kaua rawa te tangata e kai i tētahi hua ōu ake tonu atu." Me te whakarongo anō āna ākonga.

Ka Haere a Īhu ki te Temepara

15 Ā, ka tae rātou ki Hiruhārama. Nā, ka tomo a Īhu ki te temepara, ka anga ki te pei ki waho i te hunga e hoko atu ana, e hoko mai ana i roto i te temepara, ā, whakatahuritia ake ngā tēpu o ngā kaiwhakawhitiwhiti moni, me ngā nohoanga o ngā kaihoko kūkupa. 16 Ā, kīhai i tukua e ia kia mauria tētahi oko e te tangata rā te temepara. 17 Ā, i whakaako ia, i mea ki a rātou, "Kāhore koia i tuhituhia, ‘Ka kīia tōku whare he whare īnoi mō ngā tauiwi katoa’? Otiia, kua meinga nei e koutou hei ana mō ngā kaipāhua."

18 I rongo hoki ngā tohunga nui me ngā karaipi, ā, ka rapu ki te pēhea e whakangaromia ai ia. I mataku hoki rātou i a ia, nō te mea i mīharo te mano katoa ki tāna ako.

19 Ā, i ngā ahiahi ka haere ia ki waho o te pā.

Te Akoranga mō te Rākau Piki

20 Ā, i te ata i a rātou e haere ana, ka kite i te piki, kua maroke ake i ngā pakiaka. 21 Nā, ka mahara a Pita, ka mea ki a ia, "E te Kaiwhakaako, nā, te piki i kangā rā e koe, kua maroke."

22 Nā, ka whakahoki a Īhu, ka mea ki a rātou, "Kia mau te whakapono ki te Atua. 23 He pono hoki tāku e mea nei ki a koutou, ki te mea tētahi ki tēnei maunga, ‘Kia rangā atu koe, kia whakatakā ki te moana,’ e kore hoki e ruarua tōna ngākau, engari, ka whakapono ia tērā e puta mai ngā mea i kīia e ia; ka whiwhi ia ki tāna i mea ai. 24 Koia ahau ka mea nei ki a koutou, ko ngā mea katoa e tono ai koutou ina īnoi, me whakapono ka riro mai i a koutou, ā, ka whiwhi koutou. 25 Ā, ka tū koutou, ka karakia, ki te mea he take riri tā koutou ki tētahi, murua; kia murua ai hoki ō koutou hē e tō koutou Matua i te rangi. 26 Nā, ki te kore koutou e muru, e kore anō tō koutou Matua i te rangi e muru i ō koutou hē."

Te Take e Pā ana ki te Mana o Īhu

27 Nā, ka tae anō rātou ki Hiruhārama. Ā, i a ia e hāereere ana i te temepara, ka haere mai ki a ia ngā tohunga nui, me ngā karaipi, me ngā kaumātua; 28 ka mea ki a ia, "Tēnā, te mana i meatia ai ēnei mea e koe? Nā wai hoki tēnei mana i hoatu ki a koe, i mea ai koe i ēnei mea?"

29 Nā, ka whakahoki a Īhu, ka mea ki a rātou, "Māku hoki e ui ki a koutou kia kotahi kupu, mā koutou e whakahoki mai ki ahau, kātahi, ka kōrerotia e ahau ki a koutou te mana i mea ai ahau i ēnei mea. 30 Ko te iriiringa a Hoani, nō te rangi, nō te tangata rānei? Kōrerotia mai ki ahau."

31 Ā, ka kōrerorero rātou ki a rātou anō, ka mea, "Ki te mea tātou, ‘Nō te rangi’; ka mea ia, ‘Ha, he aha koutou tē whakapono ai ki a ia?’ 32 Ā, ki te mea tātou, ‘Nō te tangata.’ " (Ka mataku rātou i te iwi; ki tā rātou katoa hoki he poropiti pono a Hoani.)

33 Nā, ka whakahoki rātou, ka mea ki a Īhu, "Kāhore mātou e mātau."

Nā, ka mea a Īhu ki a rātou, "E kore anō e kōrerotia e ahau ki a koutou te mana i mea ai ahau i ēnei mea."

Krisztus bevonulása Jeruzsálembe

1 És mikor Jeruzsálemhez közeledének, Bethfagé és Bethánia felé, az olajfák hegyénél, elkülde kettőt tanítványai közül, 2 És monda nékik: Eredjetek abba a faluba, a mely előttetek van; és a mikor abba bejuttok, azonnal találtok egy megkötött vemhet, a melyen ember nem ült még soha; azt oldjátok el és hozzátok ide. 3 És ha valaki azt mondja néktek: Miért teszitek ezt? mondjátok: Az Úrnak van szüksége reá. És azonnal elbocsátja azt ide. 4 Elmenének azért és megtalálák a megkötött vemhet, az ajtónál kívül a kettős útnál, és eloldák azt. 5 Az ott állók közül pedig némelyek mondának nékik: Mit míveltek, hogy eloldjátok a vemhet? 6 Ők pedig felelének nékik, úgy, a mint Jézus megparancsolta vala. És elbocsáták őket. 7 És oda vivék a vemhet Jézushoz, és ráveték felső ruháikat; ő pedig felüle reá. 8 Sokan pedig felső ruháikat az útra teríték, mások pedig ágakat szegdelnek vala a fákról és az útra hányják vala. 9 A kik pedig előtte menének, és a kik követék, kiáltának, mondván: Hozsánna! Áldott, a ki jő az Úrnak nevében! 10 Áldott a mi Atyánknak, Dávidnak országa, a mely jő az Úrnak nevében! Hozsánna a magasságban!

Jézus megátkozza a fügefát, megtisztítja a templomot, hitre, imádkozásra és bocsánatkészségre int

11 És beméne Jézus Jeruzsálembe, és a templomba; és mindent körülnézvén, mivelhogy az idő már késő vala, kiméne Bethániába a tizenkettővel. 12 És másnap, mikor Bethániából kimentek vala, megéhezék. 13 És meglátván messziről egy fügefát, a mely leveles vala, odaméne, ha talán találna valamit rajta: de odaérvén ahhoz, levélnél egyebet semmit sem talála; mert nem vala fügeérésnek ideje. 14 Akkor felelvén Jézus, monda a fügefának: Soha örökké ne egyék rólad gyümölcsöt senki. És hallák az ő tanítványai. 15 És Jeruzsálembe érkezének. És Jézus bemenvén a templomba, kezdé kiűzni azokat, a kik a templomban árulnak és vásárolnak vala; a pénzváltók asztalait, és a galambárúsok székeit pedig felforgatá; 16 És nem engedi vala, hogy valaki edényt vigyen a templomon keresztül. 17 És tanít vala, mondván nékik: Nincsen-é megírva: Az én házam imádság házának neveztetik minden nép között? Ti pedig rablók barlangjává tettétek azt. 18 És meghallák az írástudók és a főpapok, és tanakodnak vala, hogy mi módon veszíthetnék el őt. Mert félnek vala tőle, mivelhogy az egész sokaság álmélkodik vala az ő tanításán. 19 És mikor beestveledék, kiméne a városból. 20 Reggel pedig, a mikor mellette menének el, látják vala, hogy a fügefa gyökerestől kiszáradott. 21 És Péter visszaemlékezvén, monda néki: Mester nézd, a fügefa, a melyet megátkoztál, kiszáradott. 22 És Jézus felelvén, monda nékik: Legyen hitetek Istenben. 23 Mert bizony mondom néktek, ha valaki azt mondja ennek a hegynek: Kelj fel és ugorjál a tengerbe! és szívében nem kételkedik, hanem hiszi, hogy a mit mond, megtörténik, meg lesz néki, a mit mondott. 24 Azért mondom néktek: A mit könyörgéstekben kértek, higyjétek, hogy mindazt megnyeritek, és meglészen néktek. 25 És mikor imádkozva megállotok, bocsássátok meg, ha valaki ellen valami panaszotok van; hogy a ti mennyei Atyátok is megbocsássa néktek a ti vétkeiteket. 26 Ha pedig ti meg nem bocsátotok, a ti mennyei Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket.

Jézus teljhatalmát védi

27 És ismét Jeruzsálembe menének. Mikor pedig ő a templomban körüljára, hozzámennek vala a főpapok és az írástudók és a vének. 28 És mondának néki: Micsoda hatalommal cselekszed ezeket? és ki adta néked a hatalmat, hogy ezeket cselekedd? 29 Jézus pedig felelvén, monda nékik: Én is kérdek egy dolgot tőletek, és feleljetek meg nékem, akkor megmondom néktek, hogy miféle hatalomnál fogva cselekszem ezeket: 30 A János keresztsége mennyből vala-é, vagy emberektől? feleljetek nékem. 31 Azok pedig tanakodnak vala maguk között, mondván: Ha azt mondjuk: Mennyből, azt fogja mondani: Miért nem hittetek tehát néki? 32 Ha pedig azt mondjuk: Emberektől, – félnek vala a néptől. Mert mindenki azt tartja vala Jánosról, hogy valóban próféta vala. 33 Felelvén tehát, mondának Jézusnak: Nem tudjuk. Jézus is felelvén, monda nékik: Én sem mondom meg néktek, miféle hatalomnál fogva cselekszem ezeket.