Marcos 7

Ngā Ākonga a ngā Tūpuna

1 Nā, ka huihui ki a ia ngā Parihi, me ētahi o ngā karaipi i haere mai i Hiruhārama. 2 Ā, nō tō rātou kitenga i ētahi o āna ākonga e kai taro ana me te noa anō ngā ringa, arā, kīhai i horoia, ka whakahē rātou.

3 E kore hoki ngā Parihi me ngā Hūrai katoa e kai, ki te kāhore i āta horoia ngā ringa, e pupuri ana hoki i te whakarerenga iho a ngā kaumātua. 4 E kore anō rātou e kai ina hoki mai i te kāinga hokohoko, ki te mea kāhore i horoi. He maha hoki ērā atu mea tuku iho kia puritia e rātou, ngā horoinga o ngā kapu, o ngā pāta, o ngā mea parāhi, o ngā nohoanga.

5 Kātahi, ka ui ngā Parihi me ngā karaipi ki a ia, "He aha āu ākonga tē haere ai i runga i te whakarerenga iho a ngā kaumātua, ā, kāhore e horoi i ngā ringa ina kai taro?"

6 Nā, ka mea ia ki a rātou: "Tika rawa tā Ihāia i poropiti ai mō koutou, mō te hunga tinihanga, te mea hoki i tuhituhia,

‘Ko te iwi nei, ko ō rātou ngutu hei whakahōnore i ahau,

ko ō rātou ngākau ia matara noa atu i ahau.

7 Otirā, maumau karakia noa rātou ki ahau,

ko tā rātou nei hoki e whakaako ai

ko ngā whakahau a te tāngata.’

8 Kei te whakarere hoki koutou i tā te Atua kupu ako, ka mau ki te waihotanga iho a te tāngata."

9 Ā, ka mea ia ki a rātou, "Tēnā rā tā koutou hanga ki te whakakāhore i te whakahau a te Atua, kia mau ai koutou ki tā koutou whakarerenga iho. 10 I mea hoki a Mohi, ‘Whakahōnoretia tōu pāpā me tōu whaea’; me tēnei, ‘Ki te kōrero kino tētahi mō tōna pāpā, mō tōna whaea rānei, kia mate ia, mate rawa.’ 11 Ko koutou ia hei mea, ‘Ki te mea tētahi ki tōna pāpā, ki tōna whaea rānei, "Ko tāku mea hei atawhainga mōu he Koropana," ’ (arā, he mea i hoatu ki te Atua). 12 Kāhore koutou āianei i te tuku i a ia ki te mea i tētahi aha mā tōna pāpā, mā tōna whaea rānei; 13 ka waiho e koutou tā koutou whakarerenga iho, i whakarērea iho nei e koutou, hei whakakāhore mō tā te Atua kupu. He maha hoki ngā mea pēnā e meinga ana e koutou."

Ngā Mea e Poke ana i te Tangata

14 Nā, karangatia ana anō e ia te mano ki a ia, ā, mea ana ki a rātou, "Whakarongo mai koutou katoa, kia mātau hoki. 15 Kāhore he mea o waho o te tāngata ka tapoko nei ki roto ki a ia hei whakanoa i a ia; engari, ngā mea e puta ana mai i roto i a ia, mā ēnā e noa ai te tāngata. 16 Ki te whai taringa tētahi hei whakarongo, kia rongo ia."

17 Ā, nō ka mawehe kē ia i te mano ki te whare, ka ui āna ākonga ki a ia ki te tikanga o tēnā kupu whakarite. 18 Nā, ka mea ia ki a rātou, "Ha, he kūware anō koutou? Kāhore koutou i mātau, ko ngā mea katoa o waho e tapoko nei ki te tangata, e kore ia e noa i ērā; 19 Nō te mea e kore e tapoko ki tōna ngākau, engari, ki te kōpū a puta ana ki te poka?" He kōrero tēnei nāna kia kīia ai he mā ngā kai katoa.

20 I mea anō ia, "Ko te mea e puta ake ana i te tangata, mā tērā e noa ai te tangata. 21 Nō roto hoki, nō te ngākau o ngā tāngata te putanga o ngā whakaaro kino, o ngā moepuku, 22 o ngā tāhae, o ngā kōhuru, o ngā pūremu, o ngā hiahia apo, o ngā kino, o te tinihanga, o te hiahia taikaha, o te kanohi kino, o te kohukohu, o te whakapehapeha, o te wairangi. 23 Nō roto te putanga ake o ēnei kino katoa, ā, mā reira e noa ai te tangata."

Te Whakapono o tētahi Wahine

24 Nā, ka whakatika atu ia i reira, ka haere ki ngā wāhi o Tāira, o Hairona; ā, tomo ana ki tētahi whare, kīhai hoki ia i pai kia rongo tētahi tangata. Otiia, kīhai ia i ngaro. 25 I reira hoki, ka rangona ia e tētahi wahine, he wairua poke tō tāna kōtiro, ā, haere ana mai, takoto ana ki ōna waewae. 26 He wahine Kariki hoki ia, ko Hairopinihia tōna iwi. Ka īnoi ki a ia kia peia e ia te rēwera i roto i tāna kōtiro.

27 Nā, ka mea a Īhu ki a ia, "Tukua kia mātua mākona ngā tamariki. E kore hoki e pai kia tangohia te taro a ngā tamariki, kia makā mā ngā kurī."

28 Otirā, ka whakahoki ia, ka mea ki a ia, "Āe rā, e te Ariki, e kai ana anō ngā kurī i raro i te tēpu i ngā kongakonga a ngā tamariki."

29 Nā, ka mea ia ki a ia, "Koia kei tēnā kupu, haere; kua puta te rēwera i roto i tāu kōtiro."

30 Ā, ka haere atu ia ki tōna whare, nā, rokohanga atu e takoto ana tāna kōtiro i runga i te moenga, kua puta te rēwera.

Ka Whakaoratia e Īhu tētahi Tangata, e Turi Whango ana

31 Ā, i hoki anō ia i ngā wāhi o Tāira, o Hairona, haere ana ki te moana o Karirī, rā waenga o ngā wāhi o Rekaporihi. 32 Nā, ka mauria mai ki a ia he turi e whango ana; ka tohe ki a ia kia whakapākia iho tōna ringa ki a ia.

33 Nā, ka tangohia ia e ia i roto i te mano ki tahaki, ā, kuhua ana ōna maihao ki ōna taringa, nā, ka tuwha, ka whakapā ki tōna arero. 34 Ka titiro ki te rangi, ka whakapūmanawa, ka mea ki a ia, "Epata," arā, "Kia puare." 35 Nā, puare tonu iho ōna taringa, korokoro noa ana te here o tōna arero, nā, kua tika āna kōrero.

36 Kātahi ia ka whakatūpato i a rātou kia kaua e kōrerotia ki te tangata. Otirā, ahakoa te nui o tāna whakatūpato i a rātou, nui noa atu tā rātou kōrero haere. 37 Ā, tino mīharo rawa rātou, ka mea, "Pai tonu tāna meatanga i ngā mea katoa; e mea ana ia i ngā turi kia rongo, i ngā wahangū kia kōrero."

Jézus óv emberi rendelésektől

1 És hozzá gyűlének a farizeusok és némelyek az írástudók közül, a kik Jeruzsálemből jöttek vala. 2 És látván, hogy az ő tanítványai közül némelyek közönséges, azaz mosdatlan kézzel esznek kenyeret, panaszkodának. 3 Mert a farizeusok és a zsidók mind, a régiek rendelését követve, nem esznek, hanemha kezöket erősen megmossák; 4 És piaczról jövén sem esznek, ha meg nem mosakodnak; és sok egyéb is van, a minek megtartását átvették, poharaknak, korsóknak, rézedényeknek és nyoszolyáknak megmosását. 5 Azután megkérdék őt a farizeusok és az írástudók: Mi az oka, hogy a te tanítványaid nem járnak a régiek rendelése szerint, hanem mosdatlan kézzel esznek kenyeret? 6 Ő pedig felelvén, monda nékik: Igazán jövendölt felőletek, képmutatók felől Ésaiás próféta, a mint meg van írva: Ez a nép ajkaival tisztel engem, a szívök pedig távol van tőlem. 7 Pedig hiába tisztelnek engem, ha oly tudományokat tanítanak, a melyek embereknek parancsolatai. 8 Mert az Isten parancsolatját elhagyva, az emberek rendelését tartjátok meg, korsóknak és poharaknak mosását; és sok egyéb efféléket is cselekesztek. 9 És monda nékik: Az Isten parancsolatját szépen félre teszitek, azért, hogy a magatok rendelését tartsátok meg. 10 Mert Mózes azt mondotta: Tiszteld atyádat és anyádat. És: A ki atyját vagy anyját szidalmazza, halállal haljon meg. 11 Ti pedig azt mondjátok: Ha valaki ezt mondja atyjának vagy anyjának: Korbán (azaz: templomi ajándék) az, a mivel megsegíthetnélek: 12 Úgy már nem engeditek, hogy az atyjával vagy anyjával valami jót tegyen, 13 Eltörölvén az Isten beszédét a ti rendelésetekkel, a melyet rendeltetek; és sok effélét is cselekesztek. 14 És előszólítván az egész sokaságot, monda nékik: Hallgassatok reám mindnyájan és értsétek meg: 15 Nincs semmi az emberen kívülvaló, a mi bemenvén ő belé, megfertőztethetné őt; hanem a mik belőle jőnek ki, azok fertőztetik meg az embert. 16 Ha valakinek van füle a hallásra, hallja. 17 És mikor házba ment vala be a sokaság közül, megkérdezék őt tanítványai a példázat felől. 18 És monda nékik: Ti is ennyire tudatlanok vagytok-é? Nem értitek-é, hogy a mi kívülről megy az emberbe, semmi sem fertőztetheti meg őt? 19 Mert nem a szívébe megy be, hanem a gyomrába; és az árnyékszékbe kerül, a mely minden eledelt megtisztít. 20 Monda továbbá: A mi az emberből jő ki, az fertőzteti meg az embert. 21 Mert onnan belőlről, az emberek szívéből származnak a gonosz gondolatok, házasságtörések, paráznaságok, gyilkosságok, 22 Lopások, telhetetlenségek, gonoszságok, álnokság, szemérmetlenség, gonosz szem, káromlás, kevélység, bolondság: 23 Mind ezek a gonoszságok belőlről jőnek ki, és megfertőztetik az embert.

Jézus meggyógyítja a kananeus asszony leányát

24 És onnét fölkelvén, elméne Tírus és Sídon határaiba; és házba menvén, nem akará, hogy valaki észrevegye, de nem titkolhatá el magát. 25 Mert hallván felőle egy asszony, a kinek leányában tisztátalan lélek vala, eljőve és lábaihoz borula. 26 Ez az asszony pedig pogány vala síro-fenicziai származású. És kéré őt, hogy űzze ki az ő leányából az ördögöt. 27 Jézus pedig monda néki: Engedd, hogy először a fiak elégíttessenek meg. Mert nem jó a fiak kenyerét elvenni, és az ebeknek vetni. 28 Az pedig felele és monda néki: Úgy van Uram; de hiszen az ebek is esznek az asztal alatt a gyermekek morzsalékaiból. 29 Erre monda néki: E beszédért, eredj el; az ördög kiment a te leányodból. 30 És haza menvén, úgy találá, hogy az ördög kiment, a leány pedig az ágyon feküvék.

Jézus süketnémát gyógyít

31 Aztán ismét kimenvén Tírus és Sídon határaiból, a galileai tengerhez méne, a Tízváros határain át. 32 És hozának néki egy nehezen szóló siketet, és kérik vala őt, hogy vesse reá kezét. 33 Ő pedig, mikor kivitte vala azt a sokaság közül egy magát, az újjait annak fülébe bocsátá, és köpvén illeté annak nyelvét, 34 És föltekintvén az égre, fohászkodék, és monda néki: Effata, azaz: nyilatkozzál meg. 35 És azonnal megnyilatkozának annak fülei: és nyelvének kötele megoldódék, és helyesen beszél vala. 36 És megparancsolá nékik, hogy senkinek se mondják el; de mennél inkább tiltja vala, annál inkább híresztelék. 37 És szerfelett álmélkodnak vala, ezt mondván: Mindent jól cselekedett; a siketeket is hallókká teszi, a némákat is beszélőkké.