Marcos 6

Te Whakahāweatanga i a Īhu

1 Ā, haere ia i reira, ā, ka tae ki tōna kāinga tupu; me te aru anō āna ākonga i a ia. 2 Ā, ka taka mai te hāpati, ka anga ia, ka whakaako i roto i te whare karakia; ā, he tokomaha hoki, i tō rātou rongonga, i mīharo, i mea, "Nō hea ēnei mea a tēnei tangata? He mātauranga aha tēnei kua hoatu nei ki a ia, ā, he aha te tikanga o ēnei merekara nunui kua oti nei i ōna ringa? 3 Ehara ianei tēnei i te kāmura, i te tama a Meri, i te tuakana o Hēmi, o Hohi, o Hūrā, o Haimona? Kāhore ianei ōna tuāhine i konei, i a tātou nei?" Heoi, hē ana rātou ki a ia.

4 Otirā, ka mea a Īhu ki a rātou, "Kei tōna kāinga anake, kei ōna whanaunga, kei tōna whare, te poropiti hapa ai i te hōnore."

5 Ā, kīhai ia i āhei te mea i tētahi merekara ki reira, heoi anō, ko te whakapā i ōna ringa ki ētahi tāngata tūroro torutoru kia ora ai. 6 Ā, mīharo ana ia ki tō rātou whakapono kore. Nā, hāereerea ana e ia ngā kāinga ā tawhio noa, whakaako ai.

Ka Tonoa e Īhu ngā Ākonga Tekau mā Rua

7 Kātahi ia ka karanga i te tekau mā rua, ka anga, ka tono i a rātou tokorua, tokorua; ā, hoatu ana ki a rātou he mana hei pei i ngā wairua poke.

8 I whakahau ia ki a rātou, kia kaua tētahi mea e mauria ki te ara, he tokotoko anake – kaua he pūtea, kaua he taro, kaua he moni mō roto i te whītiki. 9 Engari ngā hū, e here nā; kaua hoki e takiruatia he koti hei kākahu. 10 I mea anō ia ki a rātou, "Ka tapoko ki tētahi whare, hei reira noho ai, ā, haere noa i reira. 11 Ā, ki te kāhore ētahi e manako ki a koutou, ki te kore e whakarongo ki a koutou, ina haere atu koutou i reira, ruia atu te puehu i raro i ō koutou waewae hei whakaatu ki a rātou."

12 Nā, ka haere rātou, ka kauwhau kia rīpenetā te tangata. 13 He maha hoki ngā rēwera i peia, he tokomaha anō ngā tūroro i kaukauria ki te hinu, i whakaorangia.

Te Matenga o Hoani te Kaiiriiri

14 Ā, ka rongo a Kīngi Herora ki ēnei mea; kua nui haere hoki tōna ingoa, ā, ka mea ia, "Kua ara a Hoani Kaiiriiri i te hunga mate, nā reira i mahi ai ngā merekara i roto i a ia."

15 Ko ētahi i mea, "Ko Irāia tēnei."

Ko ētahi, "He poropiti ia, he pērā rānei me tētahi o ngā poropiti."

16 Heoi, i te rongonga o Herora, ka mea ia, "Ko Hoani tēnei i pōutoa e ahau te mātenga; kua ara ia."

17 I tono tāngata hoki taua Herora, ā, hopukia ana a Hoani, herea iho ki te whare herehere, he mea mō Herōriaha, mō te wahine a tōna tuakana a Piripi; kua mārenatia hoki e ia. 18 Nā Hoani hoki i mea ki a Herora, "E kore e tika kia riro i a koe te wahine a tōu tuakana." 19 Nā, ka mauāhara a Herōriaha ki a ia, ka mea kia whakamatea ia; heoi, kīhai i taea. 20 I hopohopo hoki a Herora ki a Hoani, i mōhio hoki ki a ia he tangata tika, he tapu, nā, ka āta tiaki i a ia. I tōna rongonga ki a ia he nui tōna pororaru; ā, i whakaahuareka anō ki te whakarongo ki a ia.

21 Ā, ka tae ki tētahi wā pai, i te takanga ai a Herora i tōna rā whānautanga, he hākari mā āna tāngata nunui, mā ngā rangatira hōia, mā ngā tino tāngata o Karirī. 22 Ā, ka haere te tamāhine a taua Herōriaha ki roto, ka kanikani, ka āhuareka a Herora rātou ko te hunga e noho tahi ana, ā, ka mea te kīngi ki te kōtiro rā, "Māu e tono ki ahau tāu e pai ai, ā, ka hoatu e ahau ki a koe." 23 Nā, ka oati ia ki a ia, "Ko tāu e tono ai ki ahau, ahakoa ko tētahi taha o tōku rangatiratanga, me hoatu e ahau ki a koe."

24 Nā, ka haere ia, ka kōrero ki tōna whaea, "Me tono e ahau ki te aha?"

Ka mea tērā, "Ki te mātenga o Hoani Kaiiriiri."

25 Nā, hohoro tonu tōna haere ki te kīngi, ka tono, ka mea, "Ko tāku e pai ai, kia hōmai e koe ki ahau āianei ko te mātenga o Hoani Kaiiriiri i runga i te rīhi."

26 Nā, nui atu te pōuri o te kīngi; otirā, i te whakaaro ki āna oati, ki te hunga hoki e noho tahi ana me ia, kīhai i pai kia whakakāhoretia tāna. 27 Nā, tonoa tonutia atu e te kīngi tētahi o āna hōia kaitiaki me te whakahau atu kia mauria mai tōna mātenga. Ā, haere ana tērā, pōutoa iho e ia tōna mātenga i roto i te whare herehere, 28 ā, mauria mai ana tōna mātenga i runga i te rīhi, hoatu ana ki te kōtiro. Ā, nā te kōtiro i hoatu ki tōna whaea. 29 Ā, nō ka rongo āna ākonga, ka haere mai ka tangohia tōna tinana, ā, whakatakotoria ana ki te urupā.

Ka Whāngaia e Īhu te Rima Mano

30 Nā, ka huihui ngā āpōtoro ki a Īhu, kōrerotia ana e rātou ki a ia ngā mea katoa i mea ai rātou, i whakaako ai. 31 Nā, ka mea ia ki a rātou, "Haere mai koutou nā ki te koraha ki te wāhi motu kē, kia tā ai te manawa. He tokomaha hoki e haere mai ana, e haere atu ana, nō kīhai rawa rātou i wātea ki te kai." 32 Ā, haere puku ana rātou ki te koraha ki tētahi wāhi motu kē rā te kaipuke.

33 Ā, i kite ngā mano i tō rātou haerenga, he tokomaha i mātau ki a ia, nā, ka oma ā-waewae ki reira i roto i ngā pā katoa, ā, ko rātou kua tae wawe. 34 Ā, ka puta a Īhu, ka kite i te hui nui, ka aroha ki a rātou, nō te mea i rite rātou ki te hipi hēparakore; ā, ka anga ia, ka whakaako i a rātou ki ngā mea maha.

35 Nā, kua heke noa atu te rā, ka haere atu āna ākonga ki a ia, ka mea, "He wāhi koraha tēnei, kua heke noa atu te rā. 36 Tonoa atu rātou kia haere ki ngā whenua, ki ngā kāinga i tētahi taha, i tētahi taha, ki te hoko kai mā rātou."

37 Nā, ka whakahoki ia, ka mea ki a rātou, "Mā koutou e hoatu he kai mā rātou."

Ka mea rātou ki a ia, "Me haere oti mātou ki te hoko taro ki ngā pene e rua rau, ka hoatu ai hei kai mā rātou?"

38 Ka mea ia ki a rātou, "E hia ā koutou taro? Tīkina tirohia."

Ka mōhio rātou, nā ka mea, "E rima, e rua hoki ngā ika."

39 Ka mea ia ki a rātou kia meinga rātou katoa kia noho, he nohoanga, he nohoanga, ki runga ki te tarutaru matomato. 40 Nā, ka noho rātou, he rōpū, he rōpū, tātakirau, tātakirima tekau. 41 Ā, ka mau ia ki ngā taro e rima, ki ngā ika hoki e rua, ka titiro ki runga ki te rangi, ka whakapai, ka whawhati i ngā taro, ā, hoatu ana ki āna ākonga kia whakatakotoria mā rātou; i tuwhaina anō hoki e ia ngā ika e rua mā rātou katoa. 42 Ā, kai katoa ana rātou, ā, ka mākona. 43 Ā, kotahi tekau mā rua ngā kete i kohia e rātou, kī tonu i ngā whatiwhatinga, i ngā ika hoki. 44 Ā, me te mea e rima mano ngā tāne i kai taro rā.

Ka Hikoi a Īhu i runga i te Wai

45 Ā, akiaki tonu iho ia i āna ākonga kia eke ki te kaipuke, kia whakawhiti i mua i a ia ki tāwāhi, ki Petahaira, i a ia e tono ana i te mano kia haere. 46 Nā, ka mutu tāna poroporoaki, ka haere ia ki te maunga ki te īnoi.

47 Nā, kua ahiahi, i waenga moana te kaipuke, ko ia anake hoki i uta. 48 Nā, ka kite ia i a rātou e ruwha ana i te hoenga; i hē hoki te hau ki a rātou; ā, i te whā o ngā mataaratanga o te pō ka haere atu ia ki a rātou, i haere māori atu i runga i te moana. Me te mea hoki ka pahika kē i a rātou. 49 Ā, nō ka kite rātou i a ia e haere ana i runga i te moana, ka mahara he wairua, ka auē; 50 i kite hoki rātou katoa i a ia, ā, ihiihi ana.

Otirā, ka hohoro ia te kōrero ki a rātou, ka mea ki a rātou, "Kia manawanui, ko ahau tēnei; kaua e wehi." 51 Nā, ka eke ia ki te kaipuke ki a rātou; ā, māriri iho te hau. Ā, nui atu tō rātou ohomauri, mīharo ana. 52 Kīhai hoki i mahara ki ngā taro, he pakeke hoki nō ō rātou ngākau.

Ka Whakaorangia e Īhu te Hunga Tūroro i Kenehareta

53 Ā, nō tō rātou whitinga atu, ka tae ki te whenua o Kenehareta, ka herea te kaipuke ki uta. 54 Nō tō rātou mahutatanga i te kaipuke, mōhio tonu rātou ki a ia, 55 Ā, ka oma puta noa i taua whenua, ā, tawhio noa, ka anga, ka mau mai i ngā tūroro i runga i ngā moenga ki te wāhi, i rongo ai rātou kei reira ia. 56 Ā, i ōna haerenga katoatanga ki ngā kāinga, ki ngā pā, ki ngā whenua rānei, ka whakatakotoria e rātou ngā tūroro ki ngā kāinga hokohoko, ka īnoi ki a ia kia pā kau atu rātou ki te tāniko o tōna kākahu, ā, ora ake ngā tāngata katoa i pā ki a ia.

Jézust megvetik Názáretben

1 És kiméne onnét, és méne az ő hazájába, és követék őt az ő tanítványai. 2 És a mint eljött vala a szombat, tanítani kezde a zsinagógában; és sokan, a kik őt hallák, elálmélkodának vala, mondván: Honnét vannak ennél ezek? És mely bölcsesség az, a mi néki adatott, hogy ily csodadolgok is történnek általa? 3 Avagy nem ez-é az az ácsmester, Máriának a fia, Jakabnak, Józsénak, Júdásnak és Simonnak pedig testvére? És nincsenek-é itt közöttünk az ő nőtestvérei is? És megbotránkoznak vala ő benne. 4 Jézus pedig monda nékik: Nincs próféta tisztesség nélkül csak a maga hazájában, és a rokonai között és a maga házában. 5 Nem is tehet vala ott semmi csodát, csak nehány beteget gyógyíta meg, rájok vetvén kezeit. 6 És csodálkozik vala azoknak hitetlenségén. Aztán köröskörül járja vala a falvakat, tanítván.

Az apostolok kiküldetése

7 Majd magához szólítá a tizenkettőt, és kezdé őket kiküldeni kettőnként, és ada nékik hatalmat a tisztátalan lelkeken. 8 És megparancsolá nékik, hogy az útra semmit ne vigyenek egy pálczán kívül; se táskát, se kenyeret, se pénzt az övükben; 9 Hanem kössenek sarut, de két ruhát ne öltsenek. 10 És monda nékik: A hol valamely házba bementek, ott maradjatok mindaddig, a míg tovább mentek onnét. 11 A kik pedig nem fogadnak titeket, sem nem hallgatnak rátok, onnét kimenvén, verjétek le a port lábaitokról, bizonyságul ő ellenök. Bizony mondom néktek: Sodomának vagy Gomorának tűrhetőbb lesz a dolga az ítélet napján, mint annak a városnak. 12 Kimenvén azért, prédikálják vala, hogy térjenek meg. 13 És sok ördögöt űznek vala ki, és olajjal sok beteget megkennek és meggyógyítnak vala.

Keresztelő János fővétele

14 És meghallá ezeket Heródes király (mert nyilvánvalóvá lőn az ő neve) és monda: Keresztelő János támadt fel a halálból és azért működnek benne ez erők. 15 Némelyek azt mondják vala, hogy Illés ő; mások meg azt mondják vala, hogy Próféta, vagy olyan, mint egy a próféták közül. 16 Heródes pedig ezeket hallván, monda: A kinek én fejét vétetém, az a János ez; ő támadt fel a halálból. 17 Mert maga Heródes fogatta el és vettette vala börtönbe Jánost, Heródiás miatt, Fülöpnek, az ő testvérének felesége miatt, mivelhogy azt vette vala feleségül. 18 Mert János azt mondá Heródesnek: Nem szabad néked a testvéred feleségével élned. 19 Heródiás pedig ólálkodik vala utána, és meg akarja vala őt ölni; de nem teheté. 20 Mert Heródes fél vala Jánostól, igaz és szent embernek ismervén őt, és oltalmazá őt; és ráhallgatván, sok dologban követi, és örömest hallgatja vala őt. 21 De egy alkalmatos nap jöttével, mikor Heródes a maga születése ünnepén nagyjainak, vezéreinek és Galilea előkelő embereinek lakomát ad vala, 22 És ennek a Heródiásnak a leánya beméne és tánczola, és megtetszék Heródesnek és a vendégeknek, monda a király a leánynak: Kérj tőlem, a mit akarsz, és megadom néked. 23 És megesküvék néki, hogy: Bármit kérsz tőlem, megadom néked, még ha országom felét is. 24 Az pedig kimenvén, monda az ő anyjának: Mit kérjek? Ez pedig mondja: A Keresztelő János fejét. 25 És a királyhoz nagy sietve azonnal bemenvén, kéré őt mondván: Akarom, hogy mindjárt add ide nékem a Keresztelő János fejét egy tálban. 26 A király pedig noha igen megszomorodék, eskűje és a vendégek miatt nem akará őt elutasítani. 27 És azonnal hóhért küldvén a király, megparancsolá, hogy hozzák el annak fejét. 28 Ez pedig elmenvén, fejét vevé annak a börtönben, és előhozá a fejét egy tálban és adá a leánynak; a leány pedig az anyjának adá azt. 29 A tanítványai pedig, a mikor ezt meghallották vala, eljövének, és elvivék a testét, és sírba tevék.

Az ötezernek jóltartása

30 És az apostolok összegyűlekezének Jézushoz, és elbeszélének néki mindent, azt is, a miket cselekedtek, azt is, a miket tanítottak vala. 31 Ő pedig monda nékik: Jertek el csupán ti magatok valamely puszta helyre és pihenjetek meg egy kevéssé. Mert sokan valának a járó-kelők, és még evésre sem volt alkalmas idejök.

32 És elmenének hajón egy puszta helyre csupán ő magok. 33 A sokaság pedig meglátá őket, a mint mennek vala, és sokan megismerék őt; és minden városból egybefutának oda gyalog, és megelőzék őket, és hozzá gyülekezének. 34 És kimenvén Jézus nagy sokaságot láta, és megszáná őket, mert olyanok valának, mint a pásztor nélkül való juhok. És kezdé őket sokra tanítani. 35 Mikor pedig immár nagy idő vala, hozzámenvén az ő tanítványai mondának: Puszta ez a hely, és immár nagy idő van: 36 Bocsásd el őket, hogy elmenvén a körülfekvő majorokba és falvakba, vegyenek magoknak kenyeret; mert nincs mit enniök. 37 Ő pedig felelvén, monda nékik: Adjatok nékik ti enniök. És mondának néki: Elmenvén, vegyünk-é kétszáz pénz árú kenyeret, hogy enni adjunk nékik? 38 Ő pedig monda nékik: Hány kenyeretek van? Menjetek és nézzétek meg. És megtudván, mondának: Öt, és két halunk. 39 És parancsolá nékik, hogy ültessenek le mindenkit csoportonként a zöld pázsitra. 40 Letelepedének azért szakaszonként, százával és ötvenével. 41 Ő pedig vette vala az öt kenyeret és a két halat, és az égre tekintvén, hálákat ada; és megszegé a kenyereket és adá tanítványainak, hogy tegyék azok elé; és a két halat is elosztá mindnyájok között. 42 Evének azért mindnyájan, és megelégedének; 43 És maradékot is szedének fel tizenkét tele kosárral, és a halakból is. 44 A kik pedig a kenyerekből ettek, mintegy ötezeren valának férfiak.

Jézus a tengeren jár

45 És azonnal kényszeríté tanítványait, hogy hajóba szálljanak, és menjenek át előre a túlsó partra Bethsaida felé, a míg ő a sokaságot elbocsátja. 46 Minekutána pedig elbocsátotta őket, fölméne a hegyre imádkozni. 47 És mikor beesteledék, a hajó a tenger közepén vala, ő pedig egymaga a szárazon. 48 És látá őket, a mint vesződnek az evezéssel; mert a szél szembe fú vala velök; és az éj negyedik szakában hozzájuk méne a tengeren járva; és el akar vala haladni mellettük. 49 Azok pedig látván őt a tengeren járni, kisértetnek vélték, és felkiáltának; 50 Mert mindnyájan látják vala őt és megrémülének. De ő azonnal megszólítá őket, és monda nékik: Bízzatok; én vagyok, ne féljetek. 51 Ekkor beméne hozzájuk a hajóba, és elállt a szél; ők pedig magukban szerfölött álmélkodnak és csodálkoznak vala. 52 Mert nem okultak a kenyereken, mivelhogy a szívök meg vala keményedve.

Sok beteg meggyógyul

53 És átkelve, eljutának a Genezáret földére, és kikötének. 54 De mihelyt kiszálltak a hajóból, azonnal megismerék őt, 55 És azt az egész környéket befutván, kezdék a betegeket a nyoszolyákon ide-oda hordozni, a merre hallják vala, hogy ő ott van. 56 És a hová bemegy vala a falvakba vagy városokba vagy majorokba, a betegeket letevék a piaczokon, és kérik vala őt, hogy legalább a ruhája szegélyét illethessék. És valahányan csak illeték, meggyógyulának.