Deuteronômio 11

Ngā Mea nui i Mahia e Ihowā

1 Nā reira, me aroha koe ki a Ihowā, ki tōu Atua, kia mau ki tāna ako, ki āna tikanga, ki tāna i whakarite ai, me āna whakahau, i ngā rā katoa. 2 Kia mōhio hoki koutou i tēnei rā kāhore anō ia ahau e kōrero ana ki ā koutou tamariki, (kāhore hoki rātou i mōhio, kāhore anō hoki i kite i te whakawhiu a Ihowā), a tō koutou Atua, i tōna nui, i tōna ringa kaha, i tōna tākakau i mārō rā, 3 i āna merekara hoki, i āna mahi i meatia e ia i waenganui o Īhipa ki a Parao kīngi o Īhipa, ki tōna whenua katoa hoki. 4 I tāna hoki i mea ai ki te ope o Īhipa, ki ō rātou hōiho, ki ō rātou hāriata; i a ia i mea rā i ngā wai o te Moana Whero kia huri ki runga ki a rātou i tō rātou whāinga mai i a koutou, ā, hunā iho rātou e Ihowā ā mohoa noa nei. 5 I ngā mea hoki i mea ai ia ki a koutou i te koraha, ā tae noa mai koutou ki tēnei wāhi. 6 I tāna hoki i mea ai ki a Ratana rāua ko Āpirama, ki ngā tama a Eriapa tama a Reupena; i te kowheratanga ake o te māngai o te whenua, ā, horomia ana rātou, me ngā tāngata o ō rātou whare, me ō rātou tēneti hoki, me ā rātou mea ora katoa, i waenganui i a Īharaira katoa. 7 Ko ō koutou kanohi ia kua kite i ngā mahi nunui katoa a Ihowā i mahi ai ia.

Ngā Manaakitanga o te Whenua i Kōrerotia rā

8 Āe rā, kia mau ki ngā whakahau katoa e whakahau atu nei ahau ki a koe i tēnei rā, kia kaha ai koe, kia tae atu ai hoki, kia whiwhi ai ki te whenua e haere atu nei koutou ki reira ki te tango; 9 kia roa ai hoki ō koutou rā ki te whenua i oati ai a Ihowā ki ōu mātua kia hoatu ki a rātou, ki ō rātou uri, he whenua e rerengia ana e te waiū, e te honi. 10 Ko te whenua hoki e haere atu nei koe ki reira ki te tango, ehara i te pērā me te whenua o Īhipa, i mahue atu rā i a koe, e whakatō ai koe i tāu purapura, e whakamākūkū ai hoki ki tōu waewae, ānō he kāri otaota. 11 Engari, he whenua pukepuke, he whenua raorao te whenua e haere atu nei koutou ki reira ki te tango, e inu ana hoki i te ua o te rangi hei wai; 12 he whenua e matapoporetia ana e Ihowā, e tōu Atua; kei reira tonu ngā kanohi o Ihowā, o tōu Atua, nō te tīmatanga o te tau taea noatia te mutunga o te tau.

13 Ā, ki te whakarongo mārie koutou ki āku whakahau e whakahau atu nei ahau ki a koutou i tēnei rā – kia aroha ki a Ihowā, ki tō koutou Atua, kia whakapaua ō koutou ngākau, ō koutou wairua ki te mahi ki a ia – 14 nā, ka hoatu e ahau te ua mō tō koutou whenua i tōna pō anō, te ua mataati me te ua ō muri, ā, ka kohikohi koe i tāu wīti, i tāu wāina, i tāu hinu. 15 Ā, ka hoatu e ahau te tarutaru ki ōu pārae, mā āu kararehe, ā, ka kai koe, ka mākona.

16 Kia mahara ki a koutou, kei māmingatia ō koutou ngākau, kei peka kē koutou, kei mahi ki ngā atua kē, kei koropiko ki a rātou; 17 ā, ka mura te riri o Ihowā ki a koutou, ā, ka tūtakina e ia te rangi, e kore ake ai te ua, e kore ai hoki e tukua mai e te whenua ōna hua. Nā, ka hohoro koutou te mate atu i te whenua pai ka hōmai nei e Ihowā ki a koutou.

18 Engari, rongoātia ēnei kupu āku ki roto ki ō koutou ngākau, ki ō koutou wairua; herea hoki hei tohu ki ō koutou ringa, hei pare anō ki waenganui i ō koutou kanohi. 19 Whakaakona atu hoki ki ā koutou tamariki, kōrerotia ina noho i tōu whare, ina haere koe i te huarahi, ina takoto, ina whakatika rānei. 20 Tuhituhia anō hoki ki ngā pou tatau o tōu whare, ki ōu tatau hoki; 21 kia tini ai ōu rā, me ngā rā o ā koutou tamariki ki te whenua i oati ai a Ihowā ki ōu mātua kia hoatu ki a rātou, kia rite ai ki ngā rā o te rangi i runga i te whenua.

22 Ki te āta pupuri hoki koutou i ēnei whakahau katoa e whakahau atu nei ahau ki a koutou kia mahia; ki te aroha ki a Ihowā, ki tō koutou Atua, ki te haere hoki i āna huarahi, ki te awhi ki a ia; 23 nā, ka peia atu e Ihowā ēnei iwi katoa i tō koutou aroaro, ā, ka riro i a koutou ngā iwi he nui ake, he kaha ake i a koutou. 24 Mō koutou ngā wāhi katoa e takahia e te kapu o ō koutou waewae; kei te koraha, kei Repanōna hoki, kei te awa, kei Uparati, ā tae noa ki te moana ki te hauāuru, ngā rohe ki a koutou. 25 E kore e tū te tangata ki tō koutou aroaro; ka whakapāngia hoki e Ihowā, e tō koutou Atua, tō koutou wehi, me tō koutou tūiri ki te mata katoa o te whenua e takahia e koutou, ka rite ki tāna i kōrero ai ki a koutou.

26 Nanā, ka hoatu e ahau ki tō koutou aroaro i tēnei rā te manaaki me te kanga: 27 te manaaki, ki te rongo koutou ki ngā whakahau a Ihowā, a tō koutou Atua, e whakahau atu nei ahau ki a koutou i tēnei rā; 28 te kanga hoki, ki te kāhore koutou e rongo ki ngā whakahau a Ihowā, a tō koutou Atua, ā, ka peka kē i te huarahi e kīia atu nei e ahau ki a koutou i tēnei rā, ki te whai ki ngā atua kē, kīhai nei i mōhiotia e koutou. 29 Ā tēnei ake, ā te wā e kawea ai koe e Ihowā, e tōu Atua, ki te whenua, ka haere atu nei koe ki reira ki te tango, nā, me hoatu e koe te manaaki ki runga ki Maunga Keritimi me te kanga ki runga ki Maunga Ēpara. 30 Kāhore ianei ēnā i tāwāhi o Horano, i te taha o te huarahi e tō ai te rā, i te whenua o ngā Kanaani e noho ana i te Arapaha i te ritenga atu o Kirikara, i te taha o ngā oki i More? 31 Ka whiti atu hoki koutou i Horano, ka haere ki te tango i te whenua e hōmai ana e Ihowā, e tō koutou Atua, ki a koutou, ā, ka riro a reira i a koutou, ā, ka noho koutou ki reira. 32 Nā, kia mahara ki te mahi i ngā tikanga katoa, i ngā whakaritenga e hoatu nei e ahau ki tō koutou aroaro i tēnei rā.

Emlékeztetés a csodákra, a melyeket Isten az ő népével tett

1 Szeresd azért az Urat, a te Istenedet, tartsd meg az ő megtartani valóit: rendeléseit, végzéseit és parancsolatait minden időben. 2 És tudjátok meg ma (mert nem a ti fiaitokkal szólok, a kik nem tudják és nem látták) az Úrnak, a te Isteneteknek fenyítését, nagyságát, erős kezét és kinyújtott karját, 3 Jeleit és cselekedeteit, a melyeket Égyiptomban cselekedett a Faraóval, az égyiptombeliek királyával, és az ő egész földével; 4 És a melyeket cselekedett az égyiptombeliek seregével, lovaival és szekereivel, mivelhogy reájok árasztá a Veres tenger vizeit, mikor üldözének titeket, és elveszté őket az Úr mind e mai napig; 5 És a melyeket cselekedett veletek a pusztában, a míg e helyre jutátok; 6 És a melyeket cselekedett Dáthánnal és Abirámmal, Eliábnak a Rúben fiának fiaival, mikor a föld megnyitá az ő száját, és elnyelé őket háznépeikkel, sátoraikkal, és minden marhájokkal egyetemben, a mely az övék vala, az egész Izráel között. 7 Mert saját szemeitekkel láttátok az Úrnak minden nagy cselekedetét, a melyeket cselekedett.

Az engedelmesség áldása, az engedetlenség átka

8 Tartsátok meg azért mind a parancsolatokat, a melyeket én ma parancsolok néked, hogy megerősödjetek, bemenjetek és bírjátok a földet, a melyre átmentek, hogy bírjátok azt. 9 És hogy sok ideig élhessetek a földön, a mely felől megesküdt az Úr a ti atyáitoknak, hogy nékik és az ő magvoknak adja azt a tejjel és mézzel folyó földet. 10 Mert a föld, a melyre te bemégy, hogy bírjad azt, nem olyan az, mint Égyiptomnak földe, a honnan kijöttetek; a melyben elveted vala a te magodat és a te lábaddal kell vala megöntöznöd, mint egy veteményes kertet; 11 Hanem az a föld, a melyre átmentek, hogy bírjátok azt, hegyes-völgyes föld, az égnek esőjéből iszik vizet. 12 Oly föld az, a melyre az Úr, a te Istened visel gondot; mindenkor rajta függenek az Úrnak, a te Istenednek szemei az esztendő kezdetétől az esztendő végéig. 13 Lészen azért, hogyha valóban engedelmeskedtek az én parancsolataimnak, a melyeket én ma parancsolok néktek, úgy hogy az Urat, a ti Istenteket szeretitek, és néki szolgáltok teljes szívetekből és teljes lelketekből: 14 Esőt adok a ti földetekre alkalmatos időben: korai és kései esőt, hogy betakaríthasd a te gabonádat, borodat és olajodat; 15 Füvet is adok a te meződre a te barmaidnak; te pedig eszel és megelégszel. 16 Vigyázzatok azért, hogy a ti szívetek meg ne csalattassék, és el ne térjetek, és ne tiszteljetek idegen isteneket, és ne boruljatok le előttök. 17 Különben az Úrnak haragja felgerjed reátok, és bezárja az eget, hogy eső ne legyen, és a föld az ő gyümölcsét meg ne teremje; és hamarsággal elvesztek a jó földről, a melyet az Úr ád néktek. 18 Vegyétek azért szívetekre és lelketekre e szavaimat, és kössétek azokat jegyül a ti kezetekre, és homlokkötőkül legyenek a ti szemeitek között; 19 És tanítsátok meg azokra a ti fiaitokat, szólván azokról, mikor házadban ülsz, mikor úton jársz, mikor fekszel és mikor felkelsz. 20 És írd fel azokat a te házadnak ajtófeleire és a te kapuidra; 21 Hogy megsokasodjanak a ti napjaitok és fiaitoknak napjai azon a földön, a mely felől megesküdt az Úr a ti atyáitoknak, hogy nékik adja mindaddig, a míg az ég a föld felett lészen. 22 Mert ha szorosan megtartjátok mind e parancsolatot, a melyet én parancsolok néktek, hogy a szerint cselekedjetek; ha szeretitek az Urat, a ti Istenteket, ha minden ő útain jártok, és ő hozzá ragaszkodtok: 23 Akkor kiűzi az Úr mind azokat a nemzeteket ti előletek, és úrrá lesztek nálatoknál nagyobb és erősebb nemzeteken. 24 Minden hely, a melyet lábatok talpa megnyom, tiétek lesz, a pusztától a Libanonig, és a folyóvíztől, az Eufrátes folyóvizétől a nyugoti tengerig lesz a ti határotok. 25 Nem állhat meg senki előttetek; azt míveli az Úr, a ti Istenetek, hogy féljenek és rettegjenek titeket az egész föld színén, a melyre rátapostok, a mint megmondotta néktek. 26 Lásd, én adok ma előtökbe áldást és átkot! 27 Az áldást, ha engedelmeskedtek az Úrnak, a ti Istenetek parancsolatainak, a melyeket én e mai napon parancsolok néktek; 28 Az átkot pedig, ha nem engedelmeskedtek az Úrnak, a ti Istenetek parancsolatainak, és letértek az útról, a melyet én ma parancsolok néktek, és idegen istenek után jártok, a kiket nem ismertetek. 29 És mikor bevisz téged az Úr, a te Istened arra a földre, a melyre te bemégy, hogy bírjad azt: akkor mondd el az áldást a Garizim hegyén, az átkot pedig az Ebál hegyén. 30 Nemde azok túl vannak a Jordánon, a napnyugoti út megett, a Kananeusok földén, a kik a síkságon laknak Gilgálnak átellenében, a Móré tölgyei mellett?! 31 Mert ti átmentek a Jordánon, hogy bemenvén bírhassátok a földet, a melyet az Úr, a ti Istenetek ád néktek. Ha bírni fogjátok azt, és lakni fogtok abban: 32 Vigyázzatok, hogy mind e rendelések és végzések szerint cselekedjetek, a melyeket én ma adok ti előtökbe.