Deuteronômio 7

He Iwi Whiriwhiri ai

1 E kawe a Ihowā, tōu Atua, i a koe ki te whenua e haere atu nei koe ki reira ki te tango, ā, ka peia ngā iwi maha i tōu aroaro – te Hiti, te Kirikahi te Amori, te Kanaani, te Perihi, te Hiwi, me te Iepuhi, ngā iwi e whitu, he nui ake, he kaha ake i a koe – 2 ā, ka tukua rātou e Ihowā, e tōu Atua, ki tōu aroaro; nā, me patu rātou e koe, me whakamōtī rawa rātou. Kaua e whakaritea he kawenata ki a rātou, kaua hoki rātou e tohungia. 3 Kaua hoki koe e mārenarena ki a rātou; ko tāu tamāhine kaua e tukua atu mā tāna tama, ko tāna tamāhine hoki kaua e tangohia mā tāu tama. 4 Nō te mea ka whakariroia kētia e ia tāu tama, kei whai i ahau, kia mahi ai rātou ki ngā atua kē, ā, ka mura te riri o Ihowā ki a koutou, ka huna whakarere hoki ia i a koe. 5 Engari, me pēnei tā koutou ki a rātou; ko ā rātou āta, wāhia, ko ā rātou pou, pākarua, ko ā rātou Aherimi, tuaina, ko ā rātou whakapakoko, tahuna ki te ahi. 6 Nō te mea he iwi tapu koe nā Ihowā, nā tōu Atua; i whiriwhiria ai koe e Ihowā, e tōu Atua, kia waiho ai hei iwi motuhake māna i ngā iwi katoa i te mata o te whenua.

7 Ehara i te nui nō koutou i ngā iwi katoa i matenui ai a Ihowā ki a koutou, i whiriwhiri ai i a koutou; he iti rawa hoki koutou i ngā iwi katoa. 8 Engari, he aroha nō Ihowā ki a koutou, he whakamana hoki nāna i te oati i oati ai ia ki ō koutou mātua, i whakaputa mai ai a Ihowā i a koutou ki te ringa kaha, i hoko ai i a koe i roto i te whare pononga, i te ringa hoki o Parao, o te kīngi o Īhipa. 9 Nā, kia mōhio koe ki a Ihowā, ki tōu Atua, ko te Atua ia, ko te Atua pono, e pupuri ana i te kawenata, i te atawhai mō te hunga e aroha ana ki a ia, e pupuri ana i āna whakahau ā mano noa ngā whakatupuranga; 10 e hoatu ana anō e ia ki tō rātou aroaro te utu mō te hunga e kino ana ki a ia, arā he whakangaro mō rātou. E kore ia e whakaroa ki te tangata e kino ana ki a ia, ka hoatu anō e ia he utu ki tōna aroaro. 11 Inā, puritia ngā whakahau, ngā tikanga, me ngā whakaritenga e whakahau nei ahau ki a koe i tēnei rā kia mahia.

He Manaaki mō te Hunga Whakarongo

12 Ā tēnei ake, ki te rongo koutou ki ēnei whakaritenga, ki te puritia, ki te mahia, nā, ka whakamanā e Ihowā, e tōu Atua, te kawenata ki a koe, me te atawhai i oati ai ia ki ōu mātua. 13 Ā, ka aroha ia ki a koe, ka manaaki i a koe, ka whakanui hoki i a koe, ka manaaki anō hoki i te hua o tōu kōpū, i te hua o tōu oneone, i tāu wīti, i tāu wāina, i tāu hinu, i ngā whānau a āu kau, i ngā kāhui o āu hipi, ki te whenua i oati ai ia ki ōu mātua kia hoatu ki a koe. 14 Ka manaakitia koe, nui atu i ngā iwi katoa. E kore e pākoko te tāne, te wahine rānei, i roto i a koe, i roto rānei i āu kararehe. 15 Ka tangohia atu anō e Ihowā ngā tūrorotanga katoa, e kore rawa hoki ia e whakapā ki a koe i tētahi o ngā mate nanakia o Īhipa, i kite rā koe; engari ka whakapākia atu e ia ki ōu hoariri katoa. 16 Ā, ka whakapaua e koe ngā iwi katoa e hoatu nei e Ihowā, e tōu Atua, ki a koe; kaua tōu kanohi e tohu i a rātou. Aua anō koe e mahi ki ō rātou atua; he rore hoki tēnā mōu.

17 Ki te mea koe i roto i tōu ngākau, "He nui ngā iwi nei i ahau; me pēhea e taea ai rātou te pei e ahau?" 18 Kei wehi i a rātou, kia āta mahara ki ngā mea i meatia e Ihowā, e tōu Atua, ki a Parao, ki Īhipa katoa; 19 ki ngā whakamātau nunui i kite rā ōu kanohi, ki ngā tohu, ki ngā merekara, ki te ringa kaha, ki te tākakau mārō, i tangohia mai ai koe e Ihowā, e tōu Atua. Ka pērātia e Ihowā, e tōu Atua, ngā iwi katoa e wehi nā koe. 20 Ka tukua atu anō e Ihowā, e tōu Atua, te horonete ki a rātou, kia mōtī rā anō ngā mea i mahue, me ngā mea i ngaro atu i ōu kanohi. 21 Kaua e wehi i a rātou; tā te mea kei waenganui i a koe a Ihowā, tōu Atua; he Atua nui ia, e wehingia ana. 22 Ā, ka whakangaromia rikirikitia ēnei iwi e Ihowā, e tōu Atua, i tōu aroaro; e kore e āhei i a koe te huna wawe i a rātou, kei hira ake i a koe ngā kīrehe mohoao o te whenua. 23 Otiia, ka tukua atu rātou e Ihowā, e tōu Atua, ki tōu aroaro, ā, he nui te hunanga e hunā ai rātou e ia, kia ngaro rā anō rātou. 24 Ā, ka hoatu e ia ō rātou kīngi ki tōu ringa, ā, ka whakangaromia e koe ō rātou ingoa i raro i te rangi; e kore e tū tētahi tangata ki tōu aroaro, kia ngaro rā anō rātou i a koe. 25 Ko ngā whakapakoko o ō rātou atua me tahu ki te ahi; aua e minamina atu ki te hiriwa, ki te kōura rānei e mau ana ki aua mea, kaua hoki e tangohia mōu, kei māhangatia koe e ēnā mea. He mea whakarihariha hoki ēnā ki a Ihowā, ki tōu Atua. 26 Kaua hoki e maua te mea whakarihariha ki roto ki tōu whare; kei kangā koe, kei pērātia me taua mea; engari, kia tino whakarihariha koe, kia tino anuanu; he mea hoki kua oti te kanga.

A bálványimádókkal barátkozni s őket kimélni nem kell

1 Mikor bevisz téged az Úr, a te Istened a földre, a melyre te bemenendő vagy, hogy bírjad azt; és sok népet kiűz te előled a Khitteust, a Girgazeust, az Emoreust, a Kananeust, a Perizeust, a Khivveust, és a Jebuzeust: hétféle népet, náladnál nagyobbakat és erősebbeket; 2 És adja őket az Úr, a te Istened a te hatalmadba, és megvered őket: mindenestől veszítsd ki őket; ne köss velök szövetséget, és ne könyörülj rajtok. 3 Sógorságot se szerezz ő velök, a leányodat se adjad az ő fioknak, és az ő leányukat se vegyed a te fiadnak; 4 Mert elpártoltatja a te fiadat én tőlem, és idegen isteneknek szolgálnak; és felgerjed az Úrnak haragja reátok, és hamar kipusztít titeket. 5 Hanem így cselekedjetek velök: Oltáraikat rontsátok le, oszlopaikat törjétek össze, berkeiket vágjátok ki, faragott képeiket pedig tűzzel égessétek meg. 6 Mert az Úrnak, a te Istenednek szent népe vagy te; téged választott az Úr, a te Istened, hogy saját népe légy néki, minden nép közül e föld színén. 7 Nem azért szeretett titeket az Úr, sem nem azért választott titeket, hogy minden népnél többen volnátok; mert ti minden népnél kevesebben vagytok; 8 Hanem mivel szeretett titeket az Úr, és hogy megtartsa az esküt, a melylyel megesküdt volt a ti atyáitoknak; azért hozott ki titeket az Úr hatalmas kézzel, és szabadított meg téged a szolgaságnak házából, az égyiptombeli Faraó királynak kezéből. 9 És hogy megtudjad, hogy az Úr, a te Istened, ő az Isten, a hívséges Isten, a ki megtartja a szövetséget és az irgalmasságot ezeríziglen azok iránt, a kik őt szeretik, és az ő parancsolatait megtartják. 10 De megfizet azoknak személy szerint, a kik őt gyűlölik, elvesztvén őket; nem késlekedik az ellen, a ki gyűlöli őt, megfizet annak személy szerint. 11 Tartsd meg azért a parancsolatot, a rendeléseket és végzéseket, a melyeket én e mai napon parancsolok néked, hogy azokat cselekedjed. 12 Ha pedig engedelmeskedtek e végzéseknek, és megtartjátok, és teljesítitek azokat: az Úr, a te Istened is megtartja néked a szövetséget és irgalmasságot, a mely felől megesküdött a te atyáidnak. 13 És szeretni fog téged, és megáld téged, és megsokasít téged; és megáldja a te méhednek gyümölcsét, a te földednek gyümölcsét: gabonádat, mustodat és olajodat; teheneid fajzását és juhaidnak ellését azon a földön, a mely felől megesküdt a te atyáidnak, hogy néked adja azt. 14 Áldottabb lészesz minden népnél; nem lészen közötted magtalan férfi és asszony, sem barmaid között meddő. 15 És távol tart az Úr te tőled minden betegséget, és Égyiptomnak minden gonosz nyavalyáját, a melyeket ismersz; nem veti azokat te reád, hanem mind azokra, a kik gyűlölnek téged. 16 És megemészted mind a népeket, a melyeket néked ád az Úr, a te Istened; ne kedvezzen a te szemed nékik, és ne tiszteld az ő isteneit; mert tőr gyanánt volna az néked. 17 Ha azt mondod a te szívedben: Többen vannak e népek, mint én, miképen űzhetem én ki őket? 18 Ne félj tőlök; emlékezzél meg csak azokról, a miket cselekedett az Úr, a te Istened a Faraóval és mind az égyiptombeliekkel: 19 A nagy kisértésekről, a melyeket láttak a te szemeid, és a jelekről és csudákról; az erős kézről, és a kinyujtott karról, a melylyel kihozott téged az Úr, a te Istened! Így cselekeszik az Úr, a te Istened minden néppel, a melytől te félsz. 20 Sőt még a darázsokat is rájok bocsátja az Úr, a te Istened mind addig, míglen elvesznek azok is, a kik megmaradtak, és a kik elrejtőztek te előled. 21 Ne rettenj meg azok előtt, mert közötted van az Úr, a te Istened, nagy és rettenetes Isten! 22 És lassan-lassan kiűzi az Úr, a te Istened e népeket te előled. Nem lehet őket hirtelen kipusztítanod, hogy a mezei vadak meg ne sokasodjanak ellened! 23 De az Úr, a te Istened elődbe veti őket, és nagy romlással rontja meg őket, míglen elvesznek. 24 Az ő királyaikat is kezedbe adja, hogy eltöröljed az ő nevöket az ég alól; senki ellened nem állhat, míglen elveszted őket. 25 Az ő isteneiknek faragott képeit tűzzel égesd meg; az azokon lévő ezüstöt és aranyat meg ne kívánd, és magadnak el ne vedd, hogy tőrbe ne essél miatta; mert útálatosság az az Úr előtt, a te Istened előtt. 26 Útálatosságot pedig ne vígy be a te házadba, hogy átokká ne légy, mint az, hanem megvetvén vesd meg azt, és útálván útáld meg azt, mert átkozott.