Deuteronômio 2

1 Nā, ka tahuri tātou, ka haere ki te koraha nā te ara ki te Moana Whero; i pērā anō me tā Ihowā i kī mai ai ki ahau; ā, he maha ngā rā i taiāwhiotia ai e tātou a Maunga Heira.

2 Nā, ka kōrero a Ihowā ki ahau, ka mea, 3 "Ka roa nei tā koutou taiāwhio i tēnei maunga; tahuri whaka te raki. 4 Whakahau hoki ki te iwi, mea atu: ‘Ka haere nei koutou nā ngā rohe o ō koutou tuākana, o ngā tama a Ēhau, e noho ana i Heira; ā, ka wehi rātou i a koutou. Nā, kia tūpato i a koutou; 5 kaua e whakapātaritari i a rātou; e kore hoki e hoatu e ahau ki a koutou tētahi wāhi o tō rātou whenua, ahakoa takahanga mō te kapu o te waewae, nō te mea kua hoatu e ahau a Maunga Heira ki a Ēhau hei kāinga tupu. 6 Hokona he kai i a rātou ki te moni, ka kai ai koutou; ko te wai hoki me hoko e koutou i a rātou ki te moni, ka inu ai.

7 " ‘He mea hoki kua manaaki a Ihowā, tōu Atua, i a koe, i ngā mahi katoa a tōu ringa; e mōhio ana ia ki tōu haerenga i tēnei koraha nui; i tōu taha a Ihowā, tōu Atua, i ēnei tau e whā tekau; ā, kāhore koe i hapa i tētahi mea.’ "

8 Ā, ka pahemo i a tātou ō tātou tuākana, ngā tama a Ēhau, e noho ana i Heira, i te ara i te mānia o Erata, o Ehiono Kēpere. Nā, ka tahuri tātou, ka haere nā te huarahi i te koraha o Moapa, 9 ā, ka mea a Ihowā ki ahau: "Kei whawhai koe ki ngā Moapi, kaua anō e whakatari pakanga ki a rātou; tā te mea e kore e hoatu e ahau tētahi wāhi o tōna whenua hei kāinga mōu, nō te mea kua hoatu a Ara e ahau hei kāinga mō ngā tama a Rota."

10 (I noho ngā Emime ki reira i mua, he nui, he tini, he roroa tēnā iwi, rite tahi anō ki ngā Anakimi. 11 I kōrerotia hoki rātou he roroa, he pērā me ngā Anakimi; nā ngā Moapi ia rātou i hua he Emime. 12 I noho hoki ngā Hori ki Heira i mua; ā muri iho i a rātou, ko ngā tama a Ēhau, nā rātou hoki te hunanga i ērā i ō rātou aroaro, ā, noho iho ana ki tō rātou wāhi, rite tahi tā rātou ki tā Īharaira i mea ai ki te whenua i riro mai i a ia, i hōmai nei e Ihowā ki a rātou.)

13 "Tēnā, whakatika, whiti atu i te awa, i Terete." Nā, ka whiti mai tātou i te awa, i Terete.

14 Ā, ko ngā rā i haere mai ai tātou i Karehepārenea, ā tae noa ki tō tātou whitinga mai i te awa, i Terete, e toru tekau mā waru ngā tau, nō ka poto atu i roto i te ope te whakapaparanga katoa o ngā tāngata hāpai patu; te pērā me tā Ihowā i oati ai ki a rātou. 15 I runga anō hoki i a rātou te ringa o Ihowā e whakamate ana i a rātou i te puni ā poto noa rātou.

16 Ā, ka poto katoa ngā tāngata hāpai patu te mate atu i roto i te iwi. 17 Nā, ka kōrero a Ihowā ki ahau, ka mea, 18 "Hei tēnei rā koe haere ai mā Ara, mā te rohe o Moapa; 19 ā, e tata atu koe ki te ritenga atu o ngā tama a Āmona, kaua e whawhai ki a rātou, kaua anō hoki e whakatari pakanga ki a rātou. E kore hoki e hoatu e ahau tētahi wāhi o te whenua o ngā tama a Āmona hei kāinga mōu, nō te mea kua hoatu e ahau hei kāinga mō ngā tama a Rota."

20 (I kōrerotia hoki tērā he whenua tāngata roroa; i noho hoki ngā tāngata roroa ki reira i mua, ā, huaina iho rātou e ngā Āmoni he Hamahumi. 21 He nui, he maha, he roroa taua iwi, rite tahi ki ngā Anakimi. Nā Ihowā ia rātou i huna i tō rātou aroaro; ā, riro ana tō rātou kāinga i a rātou, ā, noho tonu iho i muri i a rātou; 22 pērā me tāna i mea ai ki ngā tama a Ēhau, e noho rā i Heira, i tāna hunanga i ngā Hori i tō rātou aroaro; nā, riro ana i a rātou tō rātou kāinga, ā, noho tonu iho rātou i muri i a rātou ā mohoa noa nei. 23 Nā, ko ngā Āwimi, i noho rā ki ngā pā ā puta noa ki Kaha, nā,ngā Kapatorimi i haere mai rā i Kapatoro rātou i huna, ā, noho iho i muri i a rātou.)

24 "Whakatika, haere, whiti atu i te awa i Aranona; nā, kua hoatu e ahau ki tōu ringa a Hihona kīngi o Hehepona, te Amori me tōna whenua; anga atu, tangohia, e riri i tā kōrua riri. 25 Kei tēnei rā ahau tīmata ai te whakapā i tōu pāwera, i tōu wehi ki ngā iwi i raro i te rangi, puta noa, puta noa, ina rongo ki tōu rongo, ā, ka wiri rātou, ka auē i a koe."

Te Patunga o Kīngi Hihona

26 Nā, tukua atu ana e ahau ngā karere i te koraha, i Keremota, ki a Hihona kīngi o Hehepona; mō te āta noho ngā kupu, ā, ka mea atu: 27 "Kia haere atu ahau nā tōu whenua; ka haere ahau nā te huanui; e kore ahau e peka ki matau, ki mauī. 28 Māu e hōmai he kai māku hei utu mō te moni, ka kai ai ahau; e hōmai hoki he wai mōku mō te moni, ka inu ai ahau; heoi anō ko te haere kau a ōku waewae – 29 kia rite ki tā ngā tama a Ēhau e noho ana i Heira i mea ai ki ahau, me tā ngā Moapi hoki e noho rā i Ara – kia whiti atu rā anō ahau i Horano ki te whenua i hōmai e Ihowā, e tō mātou Atua, ki a mātou."

30 Heoi, kīhai a Hihona kīngi o Hehepona i pai kia haere atu tātou nā tōna kāinga; nā Ihowā hoki, nā tōu Atua i whakapakeke tōna wairua, i whakamāia hoki tōna ngākau, kia hōmai ai ia ki tōu ringa; koia anō tēnei ināianei.

31 Nā, ka mea a Ihowā ki ahau, "Titiro, kua tīmata ahau te tuku ki tōu aroaro i a Hihona, i tōna whenua; anga atu, tangohia tōna whenua hei kāinga."

32 Nā, ka puta mai a Hihona ki te tū i a tātou, ki te whawhai hoki i Iahata, ā, ia me tōna iwi katoa. 33 Ā, hōmai ana ia e Ihowā, e tō tātou Atua, ki tō tātou aroaro; nā, patua ana ia e tātou, me āna tama, me tōna iwi katoa. 34 Ā, horo ana i a tātou ōna pā katoa i taua wā anō, hunā iho ana hoki ngā tāngata o ngā pā katoa, me ngā wāhine, me ngā pōtiki, kīhai tētahi mōrehu i mahue i a tātou. 35 Ko ngā kararehe ia i tangohia mā tātou, me ngā taonga hoki o ngā pā i horo i a tātou. 36 O Aroere atu anō, i te taha o te awa o Aranona (me te pā hoki i te awa) ā pakū noa ki Kireara, kāhore tētahi pā i māia i a tātou. Hōmai katoa ana e Ihowā, e tō tātou Atua, ki a tātou. 37 Heoi anō ko te whenua o ngā tama a Āmona kīhai i taea atu e koe, me ngā wāhi katoa o te awa, o Iapoko, me ngā pā o ngā maunga, me ngā wāhi katoa i kīia mai e Ihowā, e tō tātou Atua.

Pusztai vándorlás a Szihonon vett diadalig

1 Annakutána megfordulánk, és indulánk a pusztába a Veres tenger felé, a miképen szólott vala nékem az Úr, és kerülgettük a Szeir hegyét sok ideig. 2 De szóla az Úr nékem, mondván: 3 Elég már e hegyet kerülgetnetek, forduljatok észak felé. 4 Parancsolj azért a népnek, mondván: Mikor általmentek a ti atyátokfiainak, az Ézsaú fiainak határán, a kik Szeirben lakoznak: jóllehet félnek tőletek, mindazáltal igen vigyázzatok! 5 Ne ingereljétek őket, mert nem adok az ő földjükből néktek egy talpalatnyit sem; mert Ézsaúnak adtam a Szeir hegyét örökségül. 6 Pénzen vásároljatok tőlük enni valót, hogy egyetek, és vizet is pénzen vegyetek tőlük, hogy igyatok, 7 Mert az Úr, a te Istened megáldott téged a te kezednek minden munkájában; tudja, hogy e nagy pusztaságon jársz; immár negyven esztendeje veled van az Úr, a te Istened; nem szűkölködtél semmiben. 8 És általmenénk a mi atyánkfiai között, az Ézsaú fiai között, a kik lakoznak vala Szeirben, a síkság útján Eláthtól és Éczjon-Gebertől fogva. Azután megfordulánk és általmenénk a Moáb pusztájának útjára. 9 És monda az Úr nékem: Ne hadakozzál Moáb ellen, és ne ingereld azt hadra, mert nem adok az ő földéből néked semmi örökséget; mert a Lót fiainak adtam Art örökségül. 10 (Az Emeusok laktak abban annak előtte, nagy nép, sok és szálas, mint az Anákok. 11 Óriásoknak állíttatnak vala azok is, mint az Anákok, és a Moábiták Emeknek hívták őket. 12 Szeirben pedig Horeusok laktak az előtt, a kiket az Ézsaú fiai kiűztek, és kiirtottak színök elől, és azoknak helyén laktak, a miképen cselekedék Izráel is az ő örökségének földén, a melyet adott néki az Úr.) 13 Most keljetek fel, és menjetek át a Záred patakán; és átkelénk a Záred patakán. 14 Az idő pedig, a melyet eljáránk Kádes-Barneától, míg általmenénk a Záred patakán, harmincznyolcz esztendő, a mely alatt kiveszett a hadra való férfiak egész nemzetsége a táborból, a mint megesküdt vala az Úr nékik. 15 E felett az Úrnak keze is vala ő rajtok, hogy elveszítse őket a táborból az ő kipusztulásukig. 16 És lőn, hogy a mint a hadakozó férfiak mind elpusztulának, kihalván a nép közül. 17 Így szóla az Úr nékem, mondván: 18 Ma te általmégy a Moáb határán Ar felé, 19 És mikor közel jutsz az Ammon fiaihoz, ne háborgasd őket, ne is ingereld őket, mert nem adok néked az Ammon fiainak földjéből örökséget, mert a Lót fiainak adtam azt örökségül. 20 (Óriások földének tartották azt is; óriások laktak azon régenten, a kiket az Ammoniták Zanzummoknak hívtak. 21 Ez a nép nagy, sok és szálas volt, valamint az Anákok, de kivesztette őket az Úr azok színe elől, hogy bírják azoknak örökségét, és lakjanak azoknak helyén; 22 A miképen cselekedett az Ézsaú fiaival is, a kik Szeir hegyén laknak, a mikor kiveszté előlök a Horeusokat, hogy bírják azoknak örökségét, és lakjanak azoknak helyén mind e mai napig. 23 Az Avveusokat is, a kik falvakban laknak vala Gázáig, kiirtották a Káftoreusok a kik kijöttek volt Káftorból, és lakának azoknak helyén.) 24 Keljetek fel azért, induljatok, menjetek át az Arnon patakán; lásd: kezedbe adtam Szihont, Hesbonnak királyát: az Emoreust, és annak földét; kezdj hozzá, foglald el azt, és hadakozzál ő ellene. 25 E napon kezdem rábocsátani a népekre, hogy féljenek és rettegjenek tőled az egész ég alatt, és a kik híredet hallják, rendüljenek meg és reszkessenek te előtted. 26 És követeket küldék a Kedemót pusztából Szihonhoz, Hesbon királyához békességes beszéddel ezt izenvén: 27 Hadd menjek át a te földeden! Útról-útra megyek, nem térek le se jobbra, se balra. 28 Eleséget pénzen adj nékem, hogy egyem; vizet is pénzen adj nékem, hogy igyam; csak gyalog hadd megyek át: 29 A miképen cselekedtek én velem az Ézsaú fiai, a kik Szeirben laknak; és a Moábiták, a kik Arban laknak; míglen átmegyek a Jordánon arra a földre, a melyet az Úr, a mi Istenünk ád nékünk! 30 De nem akarta Szihon, Hesbon királya, hogy átmenjünk ő rajta, mert megkeményítette volt az Úr, a te Istened az ő lelkét, és engedetlenné tette az Ő szívét, hogy a te kezedbe adja őt, a mint nyilván van e mai napon. 31 Monda pedig az Úr nékem: Lásd: elkezdem átadni néked Szihont és az ő földét; kezdj hozzá, foglald el azt, hogy az ő földe örököd legyen. 32 És kijöve Szihon mi előnkbe minden népével, hogy megvívjon velünk Jahácznál. 33 De az Úr, a mi Istenünk kezünkbe adá őt, és levertük őt és az ő fiait és minden ő népét. 34 És elfoglaltuk minden ő városát abban az időben, és fegyverre hánytuk az egész várost: férfiakat, asszonyokat, és kisdedeket; nem hagytunk menekülni senkit. 35 De a barmokat prédára vetettük közöttünk, és a városokból való ragadományokat, a melyeket elfoglaltunk volt. 36 Aróertől fogva, a mely van az Arnon patakának partján, és a völgyben lévő várostól fogva Gileádig, egy város sem volt, a melylyel ne bírtunk volna. Mind azokat az Úr, a mi Istenünk adta a mi kezünkbe. 37 De az Ammon fiainak földéhez nem közeledtél, sem a Jabbók patak egész oldalához, sem a hegyen lévő városokhoz, sem semmi olyanhoz, a melyektől eltiltott téged az Úr, a mi Istenünk.