Deuteronômio 32

1 Kia whai taringa mai, e ngā rangi, ā, ka kōrero ahau;

whakarongo mai hoki, e te whenua, ki ngā kupu a tōku māngai.

2 Ka kōpatapata iho tāku whakaako, ānō he ua,

ka māturuturu iho tāku kupu me te tōmairangi;

me te ua pūnehunehu ki runga i te tupu hou,

me te ua tā ki runga i te tarutaru.

3 Nō te mea ka kauwhautia e ahau te ingoa o Ihowā;

waiho te nui i tō tātou Atua.

4 Ko te Kāmaka, tika tonu tāna mahi;

he whakarite tikanga nei hoki ōna huarahi katoa.

He Atua pono, kāhore ōna hē,

he tika, he tapatahi ia.

5 Kua mahi rātou i te kino ki a ia,

ehara rātou i te tamariki nāna, nō rātou te koha;

he whakatupuranga mārō, parori kē rātou.

6 Ko tā koutou utu ianei tēnei ki a Ihowā,

e te iwi kūware, e kore nei e mōhio?

Ehara ianei ia i tōu matua nāna koe i hoko?

Nāna koe i hanga, nāna hoki koe i whakaū.

7 Kia mahara ki ngā rā onamata;

whakaarohia ngā tau o ngā whakatupuranga e maha.

Ui atu ki tōu pāpā, ā, māna e whakaatu ki a koe;

ki ōu kaumātua, ā, mā rātou e kōrero ki a koe.

8 I tā te Runga Rawa whakaritenga kāinga mō ngā iwi,

i tāna wehewehenga i ngā tama a te tangata,

i whakatūria e ia ngā rohe mō ngā iwi,

me te whakaaro anō ki te tokomaha o ngā tama a Īharaira.

9 Ko tō Ihowā wāhi hoki, ko tāna iwi;

ko Hākopa hei wāhi pūmau mōna.

10 I kitea ia e ia ki te whenua koraha,

ki te tahora tūhea e hāmama kau ana.

I taiāwhiotia ia e ia, i atawhaitia, i tiakina hoki e ia,

ānō ko te whatupango o tōna kanohi.

11 Ānō he ēkara e whakakorikori ana i tāna ōhanga,

e whakapāho ana i runga i āna pī,

e roharoha ana ia i ōna parirau, e tango ana i a rātou,

e waha ana hoki i a rātou i runga i ōna parirau.

12 Nā Ihowā anake ia i ārahi,

kāhore hoki he atua kē i tōna taha.

13 Nāna hoki ia i whakaeke ki ngā wāhi tiketike o te whenua, hei hōiho mōna,

ā, i kai ia i ngā hua o te māra;

ā, nāna ia i ngongo ai i te honi i roto i te kāmaka,

i te hinu hoki i roto i te kōhatu kiripaka;

14 i te pata o te kau, i te waiū hipi,

i te ngako reme, i ngā hipi toa

o te momo o Pahana, i ngā koati,

me te taupā o ngā whatukuhu o te wīti –

ā, i inu koe i te wāina, i te toto o te karepe.

15 Nāwai ā ka whai kiko a Iēhuruna, ā, whana mai ana;

kua whai kiko koe, kua tetere, kua kī i te ngako;

ā, whakarērea iho e ia te Atua nāna ia i hanga,

whakahāwea ana ki te Kāmaka o tōna whakaoranga.

16 Nā rātou i mea kia hae ia ki ngā atua kē,

whakapātaritari ana rātou i a ia ki ngā mea whakarihariha kia riri.

17 Ko ā rātou patunga tapu i tāpaea e rātou mā ngā rēwera, ehara nei i te Atua,

mā ngā atua kīhai nei rātou i mōhio,

he mea puta hou ake nōnāianei,

kīhai nei i wehingia e ō koutou mātua.

18 Ko te Kāmaka i whānau ai koe ka wareware i a koe,

kāhore hoki ōu mahara ki te Atua nāna koe i hanga.

19 Ā, ka kite a Ihowā, nā anuanu ana ia ki a rātou,

mō te mahi whakapātaritari a āna tama, a āna tamāhine.

20 Nā, ka mea, "Ka huna ahau i tōku mata i a rātou,

ka titiro atu ahau he aha he mutunga mō rātou;

he whakatupuranga parori kē hoki rātou,

he tamariki kāhore he pono i roto.

21 Nā, rātou ahau i mea kia hae ki te mea ehara i te Atua;

i whakapātaritari kia riri ki ā rātou mea horihori.

Nā, māku rātou e mea kia hae ki te hunga ehara i te iwi;

māku rātou e whakapātaritari kia riri ki te iwi pōauau.

22 Ka ngiha hoki te ahi i ahau e riri ana,

ka toro atu ki te takere rā anō o te rēinga,

pau ake hoki te whenua,

tahuna ana ngā tūranga o ngā maunga.

23 "Ka opehia e ahau ngā kino ki runga ki a rātou;

ka whakapotoa āku pere ki a rātou.

24 Ka hemo rātou i te matekai,

ka pau hoki i te hana o te wera

me te hunanga nui whakaharahara;

māku hoki e tuku iho te niho o ngā kararehe ki a rātou,

me te hūwhare whakamate o ngā mea e ngōki ana i te puehu.

25 Ko te hoari ki waho whakamate ai,

ko te wehi ki roto i ngā whare.

Māna e huna ngātahi te taitama me te taitamāhine,

te mea ngote ū rāua ko te tangata hina.

26 I mea ahau, ‘Ka whakamararatia rātou e ahau ki tawhiti,

ka meinga e ahau kia mutu te mahara ki a rātou i roto i ngā tāngata.’

27 Me i kāhore ahau te wehi i te ngākau kino o te hoa whawhai,

kei pōhēhē ōna hoariri, kei mea rātou,

‘Kua kake tō tātou ringa,

kāhore anō hoki a Ihowā i mea i ēnei mea katoa.’ "

28 He iwi whakaarokore hoki rātou,

ā, kāhore he mōhio i roto i a rātou.

29 Ē, me i tūpato rātou, me i mōhio ki tēnei,

me i whakaaro ki tō rātou mutunga iho!

30 Me pēhea e whai ai te kotahi i te mano,

e whati ai ngā mano kotahi tekau i te tokorua,

me i kāhore rātou i hokona e tō rātou Kāmaka,

i tukua atu hoki e Ihowā?

31 Nō te mea ehara tō rātou kāmaka i te pēnei me tō tātou Kāmaka,

nā ō tātou hoariri nei anō te kī.

32 Nō te mea ko ā rātou wāina nō te wāina o Horoma,

nō ngā māra hoki o Komora:

ko ā rātou karepe he karepe au kawa,

ko ā rātou tautau kakati ana;

33 ko tā rātou wāina ko te hūwhare whakamate o ngā tarakona,

me te ware ngau kino o ngā ahipi.

34 "Kāhore ianei tēnei i rongoātia ki roto ki ahau,

i hīritia hoki ki waenga i āku taonga?

35 Māku ngā utu e rapu, māku hoki e ea ai,

ā te wā e paheke ai ō rātou waewae;

e tata ana hoki te rā e hunā ai rātou,

ā, kei te kaikā mai ngā mea i whakaritea mō rātou."

36 Nō te mea ka whakatika a Ihowā i tā tāna iwi,

ka aroha hoki ki āna pononga;

ina kite ia kua riro tō rātou kaha,

ā, kāhore he mea i toe, i tūtakina ki roto,

i waiho atu rānei ki waho.

37 Ā, ka mea ia: "Kei hea ō rātou atua,

te kāmaka i okioki atu ai rātou;

38 i kai nei i te ngako o ā rātou patunga tapu,

i inu hoki i te wāina o ā rātou ringihanga?

Me whakatika rātou ki te āwhina i a koutou,

kia ai hoki rātou hei kuhunga atu mō koutou.

39 "Nā titiro, ko ahau, inā ko ahau ia,

kāhore hoki he atua i tōku taha.

E whakamate ana ahau, ā, e whakaora ana;

i tukitukia e ahau, ko ahau anō e whakamahu ana;

kāhore hoki he tangata e ora ai tētahi i tōku ringa.

40 Nō te mea e totoro atu ana tōku ringa ki te rangi,

me tāku kī anō: I ahau e ora tonu nei,

41 ki te whakakoia e ahau tāku hoari kānapanapa,

ā, ka mau tōku ringa ki te whakariterite;

ka whakahokia atu e ahau he utu ki ōku hoariri,

ka ea hoki i ahau tā te hunga e kino ana ki ahau.

42 Ka whakahaurangitia e ahau āku pere ki te toto,

ā, ka kai tāku hoari i te kikokiko;

ki te toto o te hunga i patua, o ngā herehere,

nō te māhunga o ngā rangatira o te hoariri."

43 Kia hari tahi, e ngā tauiwi, me tāna iwi:

ka takitakina hoki e ia te toto o āna pononga,

ā, ka whakahokia he utu ki ōna hoariri,

ka whakamārie anō ki tōna whenua, ki tāna iwi.

44 Nā, ka haere mai a Mohi, ka kōrero i ngā kupu katoa o tēnei waiata ki ngā taringa o te iwi, a ia, me Hohua, me te tama a Nunu. 45 Ā, ka mutu tā Mohi kōrero i ēnei kupu katoa ki a Īharaira katoa; 46 nā, ka mea ia ki a rātou: "Kia anga mai ō koutou ngākau ki ngā kupu katoa e kauwhautia atu nei e ahau ki a koutou i tēnei rā; hei whakahau atu mā koutou ki ā koutou tamariki kia puritia, kia mahia, ngā kupu katoa o tēnei ture. 47 Nō te mea ehara tēnei i te mea noa iho ki a koutou; ko tō koutou oranga hoki ia, ā, mā tēnei mea e roa ai ō koutou rā ki te whenua ka whiti atu nei koutou i Horano ki reira ki te tango."

Ka Whakaaetia e Ihowā a Mohi kia Kite i te Whenua o Kanaana

48 I kōrero anō a Ihowā ki a Mohi i taua tino rangi anō, i mea, 49 "E piki koe i tēnei maunga, i Aparimi, ki Maunga Nepo, i te whenua o Moapa, e anga atu ana ki Heriko; ka titiro atu ki te whenua o Kanaana e hoatu nei e ahau ki ngā tama a Īharaira hei kāinga; 50 ā, e mate koe ki runga ki te maunga e piki atu nā koe, ka kohia hoki ki tōu iwi; ka pērātia me Ārona, me tōu tuakana, i mate rā ki Maunga Horo, ā, kohia atu ana ki tōna iwi; 51 mō kōrua hoki i hara ki ahau i waenganui o ngā tama a Īharaira i ngā wai o Meripa, i Karehe, i te koraha o Hini; mō kōrua kīhai i whakatapu i ahau i waenganui o ngā tama a Īharaira. 52 Heoi, ka kite koe i te whenua i mua i tōu aroaro; otiia e kore koe e tae ki reira – ki te whenua e hoatu ana e ahau mō ngā tama a Īharaira."

Mózes éneke

1 Figyeljetek egek, hadd szóljak! Hallgassa a föld is számnak beszédeit! 2 Csepegjen tanításom, mint eső; hulljon mint harmat a beszédem; mint langyos zápor a gyenge fűre, s mint permetezés a pázsitra! 3 Mert az Úr nevét hirdetem: magasztaljátok Istenünket! 4 Kőszikla! Cselekedete tökéletes, mert minden ő úta igazság! Hűséges Isten és nem csalárd; igaz és egyenes ő! 5 Gonoszak voltak hozzá, nem fiai, a magok gyalázatja; romlott és elvetemült nemzedék. 6 Így fizettek-é az Úrnak: balga és értelmetlen nép?! Nem atyád-é ő, a ki teremtett? Ő alkotott és erősített meg. 7 Emlékezzél meg az ős időkről; gondoljátok el annyi nemzedék éveit! Kérdezd meg atyádat és megjelenti néked, a te véneidet és megmondják néked! 8 Mikor a Felséges örökséget osztott a népeknek; mikor szétválasztá az ember fiait: megszabta a népek határait, Izráel fiainak száma szerint, 9 Mert az Úrnak része az ő népe, Jákób néki sorssal jutott öröksége. 10 Puszta földön találta vala őt, zordon, sivatag vadonban; körülvette őt, gondja volt reá, őrizte, mint a szeme fényét; 11 Mint a fészkén felrebbenő sas, fiai felett lebeg, kiterjeszti felettök szárnyait, felveszi őket, és tollain emeli őket: 12 Egymaga vezette őt az Úr; idegen Isten nem volt ő vele. 13 A föld magaslatain járatta őt, mezők terméseivel étette, kősziklából is mézet szopatott vele, kovaszirtből is olajat; 14 Tehenek vaját, és juhok tejét bárányok kövérjével, básáni kosokat és bakkecskéket a buza java kövérjével; és szőlő vérét, bort ittál. 15 És meghízott Jesurun, és rúgódozott. Meghíztál, megkövéredtél, elhájasodtál. És elhagyá Istent, teremtőjét, és megveté az ő üdvösségének kőszikláját. 16 Idegen istenekkel ingerelték, útálatosságokkal bosszantották. 17 Ördögöknek áldoztak, nem Istennek; isteneknek, a kiket nem ismertek; újaknak, a kik csak most támadtak, a kiket nem rettegtek a ti atyáitok. 18 A Kősziklát, a ki szült téged, elfeledted; megfelejtkeztél Istenről, a ki nemzett téged. 19 Látta ezt az Úr és megútálta bosszúságában az ő fiait és leányait. 20 És monda: Elrejtem orczámat előlök, hadd látom, mi lesz a végök? Mert elzüllött nemzetség ez, fiak, a kikben nincs hűség! 21 Azzal ingereltek ők, a mi nem isten; hiábavalóságaikkal bosszantottak engem; én pedig azzal ingerlem őket, a mi nem népem: bolond nemzettel bosszantom őket. 22 Mert tűz lobban fel haragomban és leég a Seol fenekéig; megemészti a földet és gyümölcsét, és felgyújtja a hegyek alapjait. 23 Veszedelmeket halmozok reájok, nyilaimat mind rájok fogyasztom. 24 Éhségtől aszottan, láztól emésztetten és keserű dögvésztől – a vadak fogait is rájok bocsátom, a porban csúszók mérgével együtt. 25 Kivül fegyver pusztít, az ágyasházakban rettegés: ifjat és szűzet, csecsszopót a vén emberrel együtt. 26 Mondom: Elfuvom őket, eltörlöm emlékezetöket az emberek közül. 27 Ha nem tartanék az ellenség bosszantásától, hogy szorongatóik a dolgot félremagyarázzák, és hogy ezt mondják: A mi kezünk a hatalmas, és nem az Úr cselekedte mind ezt! – 28 Mert tanács-vesztett nép ez, és nincs bennök értelem. 29 Vajha eszesek volnának, megértenék ezt, meggondolnák, hogy mi lesz a végök! 30 Miképen kergethetne egy ezeret, és kettő hogyan űzhetne tízezeret, ha az ő Kősziklájok el nem adja őket, és ha az Úr kézbe nem adja őket?! 31 Mert a mi Kősziklánk nem olyan, mint az ő kősziklájok; ellenségeink is megítélhetik! 32 Mert az ő szőlőjök Sodoma szőlője és Gomora mezősége; bogyóik mérges bogyók, keserűek a gerézdjeik. 33 Sárkányok mérge az ő boruk, áspiskígyóknak kegyetlen epéje. 34 Nincsen-é ez elrejtve nálam, lepecsételve az én kincseim között? 35 Enyém a bosszúállás és megfizetés, a mikor lábuk megtántorodik; mert közel van az ő veszedelmök napja, és siet, a mi rájok vár! 36 Mert megítéli az Úr az ő népét, és megkönyörül az ő szolgáin, ha látja, hogy elfogyott az erő, s védett és védtelen oda van. 37 És ezt mondja: Hol az ő istenök? a Kőszikla, a melyben bizakodtak? 38 A kik megették az ő véres áldozataik kövérjét, megitták az ő italáldozatuk borát: keljenek fel és segítsenek meg titeket, és oltalmazzanak meg titeket! 39 Most lássátok meg, hogy én vagyok, és nincs Isten kivülem! Én ölök és elevenítek, én sebesítek és én gyógyítok, és nincs, a ki kezemből megszabadítson. 40 Mert felemelem kezemet az égre, és ezt mondom: Örökké élek én! 41 Ha megélesítem fényes kardomat és ítélethez fog kezem: bosszút állok ellenségeimen és megfizetek gyűlölőimnek. 42 Megrészegítem nyilaimat vérrel, és kardom jól lakik hússal: a legyilkoltak és foglyok vérével, az ellenség vezéreinek fejéből! 43 Ujjongjatok ti nemzetek, ő népe! Mert ő megtorolja az ő szolgáinak vérét, bosszút áll az ő ellenségein, földjének és népének megbocsát! 44 Elméne azért Mózes és elmondá ez éneknek minden ígéjét a nép füle hallására, ő és Józsué a Nún fia. 45 És mikor végig elmondá Mózes mind ez ígéket az egész Izráelnek, 46 Monda nékik: Vegyétek szívetekre mind ezeket az ígéket, a melyekkel én bizonyságot teszek ellenetek e mai napon; és parancsoljátok meg fiaitoknak, hogy tartsák meg és teljesítsék e törvénynek minden ígéjét; 47 Mert nem hiábavaló íge ez néktek; hanem ez a ti életetek, és ez íge által hosszabbítjátok meg napjaitokat azon a földön, a melyre általmentek a Jordánon, hogy bírjátok azt. 48 És ugyanezen a napon szóla az Úr Mózesnek, mondván: 49 Menj fel ebbe az Abarim hegységbe, a Nébó hegyére, a mely Moáb földén van és pedig Jérikhóval átellenben; és nézd meg a Kanaán földét, a melyet én Izráel fiainak adok örökségül. 50 És halj meg a hegyen, a melyre felmégy, és takaríttassál a te népedhez, a miképen meghalt Áron, a te testvéred a Hór hegyén, és takaríttatott az ő népeihez; 51 Mivelhogy vétkeztetek ellenem Izráel fiai között a versengésnek vizénél, a Czin pusztájában Kádesnél: mert nem szenteltetek meg engem Izráel fiai között. 52 Mert szemközt látod a földet; de arra a földre, a melyet én adok Izráel fiainak, oda nem mégy be.