Deuteronômio 28

Ngā Manaakitanga mō te Whakarongo

1 Ā tēnei ake, ki te āta whakarongo koe ki te reo o Ihowā, o tōu Atua ki te mau ki te mahi i āna whakahau katoa e whakahau atu nei ahau i tēnei rā ki a koe, nā, ka whakanui a Ihowā, tōu Atua, i a koe ki runga ake i ngā iwi katoa o te whenua. 2 Ā, ka tae mai ēnei manaaki katoa ki a koe, ka hopu i a koe, ki te whakarongo koe ki te reo o Ihowā, o tōu Atua:

3 Ka manaakitia koe i roto i te pā, ka manaakitia hoki koe i te māra.

4 Ka manaakitia ngā hua o tōu kōpū, me ngā hua o tōu oneone, me ngā hua o āu kararehe, ngā uri o āu kau, me ngā kūao o āu hipi.

5 Ka manaakitia tāu kete me tāu pokepokenga parāoa.

6 Ka manaakitia koe ina haere mai, ka manaakitia hoki ina haere atu.

7 Ka meinga e Ihowā ōu hoariri e whakatika ana ki a koe kia tukitukia i tōu aroaro. Kotahi anō te ara e puta mai ai rātou ki a koe, ā, e whitu ngā ara e rere atu ai rātou i tōu aroaro.

8 Ka whakahau a Ihowā i te manaaki mōu, mō ōu whare taonga, mō ngā mea katoa hoki e toro atu ai tōu ringa; ā, ka manaaki ia i a koe ki te whenua ka hōmai nei e Ihowā, e tōu Atua, ki a koe.

9 Ka whakatūturutia koe e Ihowā hei iwi tapu māna, ka pērātia me tāna i oati ai ki a koe; ki te mau koe ki ngā whakahau a Ihowā, a tōu Atua, ki te haere i āna huarahi. 10 Ā, ka kite ngā iwi katoa o te whenua kua huaina iho te ingoa o Ihowā ki a koe; ā, ka wehi i a koe. 11 Ā, ka whakanui rawa a Ihowā i te pai mōu, ka whai hua hoki tōu kōpū, ka whai hua āu kararehe, ka whai hua tōu oneone, i te whenua i oati ai a Ihowā ki ōu mātua kia hoatu ki a koe.

12 Ka whakatuwheratia e Ihowā ki a koe tāna taonga pai, te rangi hei hōmai i te ua ki tōu whenua i tōna pō anō, hei manaaki hoki i ngā mahi katoa a tōu ringa; ā, ka tuku moni atu koe ki ngā iwi maha, e kore anō koe e tango i te moni tārewa. 13 Ā, ka meinga koe e Ihowā hei upoko, e kore hoki e waiho hei hiku; ki runga anake koe, ā, kāhore ki raro; ki te whakarongo koe ki ngā whakahau a Ihowā, a tōu Atua, e whakahau atu nei ahau i tēnei rā ki a koe, ā, ka puritia e koe, ka mahia. 14 Ki te kore e peka atu i tētahi o ngā kupu e whakahau nei ahau i tēnei rā ki a koe, ki matau rānei, ki mauī rānei, whai ai ki ngā atua kē, mahi ai ki a rātou.

He Whiu mō te Mahi Tutū

15 Engari, ki te kore koe e whakarongo ki te reo o Ihowā, o tōu Atua, e mau hoki ki te mahi i āna whakahau katoa, i āna tikanga, e whakahau atu nei ahau i tēnei rā ki a koe; nā, ka tae mai ki a koe, ka hopu i a koe, ēnei kanga katoa:

16 Ka kangā koe i te pā, ka kangā koe i te māra.

17 Ka kangā tāu kete me tāu pokepokenga parāoa.

18 Ka kangā te hua o tōu kōpū, me te hua o tōu oneone, te uri o āu kau, me ngā kūao o āu hipi.

19 Ka kangā koe i tōu haerenga mai, ka kangā hoki koe i tōu haerenga atu.

20 Ka tukua e Ihowā ki a koe te kanga, te tuatea me te whakatūpehupehu, ki ngā mea katoa e toro atu ai tōu ringa ki te mahi, kia ngaro rā anō koe, kia hohoro rā anō te mate atu; mō te kino o āu mahi, i whakarere nei koe i ahau. 21 Ka meinga e Ihowā te mate urutā kia piri tonu ki a koe, kia whakapotoa atu rā anō koe e ia i runga i te whenua e haere atu nā koe ki reira ki te tango. 22 Ka whiua koe e Ihowā ki te kohi, ki te kirikā, ki te mumura, ki te toronga nui, ki te hoari, ki te tauraki, te hōpurupuru; ā, ka whai ēnā i a koe ā ngaro noa koe. 23 Ā, ka whakaparāhi tōu rangi i runga i tōu māhunga, ka whakarino hoki te whenua i raro i a koe. 24 Ka hōmai e Ihowā hei ua mō tōu whenua te puehu me te nehu; ka rere iho taua mea i te rangi ki runga ki a koe, kia ngaro rā anō koe.

25 Ka mea a Ihowā kia patua koe ki te aroaro, o ōu hoariri. Kotahi anō te ara e haere atu ai koe ki a ia, ā, e whitu ngā ara e rere ai koe i tōna aroaro; ā, ka makamakaia haeretia koe i waenganui o ngā rangatiratanga katoa o te whenua. 26 Ā, ka ai tōu tinana mate hei kai mā ngā manu katoa o te rangi, mā ngā kararehe hoki o te whenua, ā, kāhore he tangata hei whakawehi atu i a rātou. 27 Ka patu a Ihowā i a koe ki te tūwhenua o Īhipa, ki ngā pukupuku, ki te pāpaka, ki te waihakihaki hoki, e kore nei koe e taea te rongoā. 28 Ka patu a Ihowā i a koe ki te pōrangi, ki te matapō, ki te ngākau pōhēhē; 29 ā, ka whāwhā koe i te tino awatea, ka pērā me te tangata matapō e whāwhā nei i roto i te pōuri, ā, e kore e whiwhi i ōu huarahi; ā, ka waiho koe hei tūkinotanga kautanga, hei murunga i ngā rā katoa, ā, kāhore he kaiwhakaora mōu.

30 Ka taumau koe i te wahine, ā, he tangata kē māna ia e moe; ka mahi koe i te whare, ā, e kore koe e noho ki roto; ka whakatō koe i te māra wāina, ā, e kore koe e kai i ōna hua. 31 Ka patua tāu kau i mua i ōu kanohi, ā, e kore koe e kai i tētahi wāhi ōna; ko tāu kāihe ka pāhuatia atu i tōu aroaro, e kore e whakahokia ki a koe. Ko āu hipi ka hoatu mā ōu hoariri, ā, kāhore ōu tāngata hei whakaora i a koe. 32 Ko āu tama me āu tamāhine ka hoatu ki te iwi kē, ā, ka matawaia ōu kanohi i te tirohanga ki a rātou, ā pau noa te rā; kāhore hoki he kaha i tōu ringa. 33 Ko ngā hua o tōu oneone me tōu uauatanga katoa, ka kainga e tētahi iwi kīhai nei i mōhiotia e koe; ā, hei tūkinotanga kautanga koe, hei kurunga i ngā rā katoa; 34 ā, ka haurangi koe i te kitenga a ōu kanohi e kite ai koe. 35 Ka patu a Ihowā i a koe, i ngā turi, i ngā waewae, ki te tūwhenua kino e kore e taea te rongoā, i te kapu o tōu waewae, ā tae noa ki tōu tumuaki.

36 Ka whakaheke atu a Ihowā i a koe, i tōu kīngi hoki e meatia e koe hei kīngi mōu, ki te iwi kīhai nei koe i mōhio, koutou ko ōu mātua; ā, ka mahi koe i reira ki ngā atua kē, ki te rākau, ki te kōhatu. 37 Ā, ka waiho koe hei mīharotanga, hei whakatauki, hei taunu i roto i ngā iwi katoa e kawea atu ai koe e Ihowā ki reira.

38 He nui te purapura e kawea atu e koe ki te māra, ā, he iti tāu e kohikohi mai ai; ka pau hoki i te māwhitiwhiti. 39 Ka whakatōkia e koe, ka mahia ngā māra wāina, ko te wāina ia e kore e inumia e koe, e kore anō e whakia ngā hua; ka kainga hoki e te huhu. 40 Ka whai ōriwa koe puta noa i ōu rohe katoa, ko te hinu ia e kore e whakawahia e koe; nō te mea ka horo ngā hua o āu ōriwa. 41 Ka whānau he tama māu, he tamāhine, otiia e kore e waiho māu; ka riro hoki rātou ki te herehere. 42 Ko āu rākau katoa me ngā hua o tōu oneone ka pau i te māwhitiwhiti.

43 Ko te manene i roto i a koe ka kake ake ki runga i a koe, ki runga noa atu; ko koe ia ka heke iho ki raro, ā, ki raro noa iho. 44 Ko ia hei hōmai i te moni tārewa ki a koe, ko koe ia e kore e hoatu i te mea tārewa ki a ia; ko ia hei pane, ko koe hei hiku.

45 Ā, ka tae ēnei kanga ki a koe, ka whai i a koe, ka hopu anō i a koe, kia hunā rā anō koe; mōu kīhai i whakarongo ki te reo o Ihowā, o tōu Atua, kīhai i mau ki āna whakahau, ki āna tikanga i whakahaua e ia ki a koe. 46 Ā, ka piri ēnā ki a koe hei tohu, hei mīharotanga, ki ōu uri anō hoki ā ake ake. 47 Mōu kīhai i mahi ki a Ihowā, ki tōu Atua, i runga i te koa, me te ngākau hari mō te huanga o ngā mea katoa. 48 Koia ka mahi koe ki ōu hoariri, e tukua mai e Ihowā ki a koe, i runga i te matekai, i te matewai me te kākahukore, me te kore hoki o ngā mea katoa; ā, ka hoatu e ia he ioka rino ki tōu kakī ā ngaro noa koe i a ia.

49 Ka hāpainga mai e Ihowā ki a koe he iwi nō tawhiti, nō te pito o te whenua, ānō he ēkara e rere ana; he iwi e kore e mōhiotia e koe tōna reo; 50 he iwi mata hīnana, e kore e whakapai ki te kanohi o te koroheke, e kore hoki e tohu i te taitamariki. 51 Ā, ka kainga e ia ngā hua o āu kararehe, te hua hoki o tōu oneone, ā, hunā noatia koe; ā, e kore e toe i a ia he wīti māu, he wāina, he hinu rānei, ngā uri rānei o āu kau, me ngā kuao o āu hipi, ā, meinga rā anō koe e ia kia ngaro. 52 Ā, ka whakapaea koe e ia i roto i ōu kūwaha katoa, ā, whenuku noa ōu taiepa teitei, kaha hoki, i whakamanamana ai koe, ā puta noa i tōu whenua; ā, ka whakapae ia i a koe i roto i ōu kūwaha katoa, puta noa i tōu whenua, i hōmai nei e Ihowā, e tōu Atua, ki a koe.

53 Ā, ka kai koe i te hua o tōu kōpū, i te kikokiko o āu tama, o āu tamāhine, e hōmai e Ihowā, e tōu Atua, ki a koe; i te whakapaenga, i te kōpaninga hoki, e kōpania ai koe e ōu hoariri. 54 Ko te tangata whakatarapī i roto i a koutou, whakaahu noa iho, ka hē tōna kanohi ki tōna teina, ki te wahine hoki o tōna uma, ā, ki te mōrehu o āna tamariki e toe ana ki a ia; 55 e kore ai e hoatu e ia ki tētahi o rātou tētahi wāhi o te kikokiko o āna tamariki, e kainga e ia, nō te mea kāhore he mea e toe ana ki a ia; i te whakapaenga, i te kōpaninga, e kōpania ai koe e ōu hoariri i roto i ōu kūwaha katoa. 56 Ko te wahine whakatarapī i roto i a koutou, whakaahu noa iho, e kore nei e whakamātau atu ki te whakatū i te kapu o tōna waewae ki te whenua, i te whakatarapī hoki, i te whakaahu, ka kino tōna kanohi ki te tāne o tōna uma, ki tāna tama, ki tāna tamāhine hoki; 57 ki tāna pōtiki hoki e puta mai i waenganui o ōna waewae, ki āna tamariki hoki e whānau i roto i a ia. Ka kainga pukutia hoki e ia i te kore o ngā mea katoa; i te whakapaenga, i te kōpaninga, e kōpania ai koe e ōu hoariri i roto i ōu kūwaha.

58 Ki te kāhore koe e mahara kia mahia ngā kupu katoa o tēnei ture e tuhituhia nei ki tēnei pukapuka, kia wehi koe i tēnei ingoa whai korōria, ingoa whakamataku, i a IHOWĀ, I TŌU ATUA. 59 Nā, ka meinga e Ihowā ōu whiunga kia mīharotia, me ngā whiunga o ōu uri, he whiunga nunui, kawenga roa hoki, me ngā mate ngau kino, kawenga roa hoki. 60 Ā, ka whakapāngia anō e ia ki a koe ngā mate katoa o Īhipa, i wehi rā koe; ā, ka piri ki a koe. 61 Me ngā mate katoa me ngā whiu katoa, kāhore nei i tuhituhia ki te pukapuka o tēnei ture, ka whakapāngia e Ihowā ki a koe, ā, hunā noatia koe. 62 Ā, ka mahue iho koutou he hunga torutoru, koutou i rite nei ki ngā whetū o te rangi te tini; nō te mea kīhai koe i whakarongo ki te reo o Ihowā, o tōu Atua.

63 Nā, ka rite ki te koa o Ihowā i tāna whakawhiwhinga i a koutou ki te pai, i tāna whakanuinga hoki i a koutou; ka pēnā anō hoki te koa o Ihowā ki te mea i a koutou kia ngaro, ki te huna rawa atu i a koutou; ā, ka hūtia atu koutou i te whenua e haere atu nei koutou ki reira ki te tango. 64 Ā, ka whakamararatia koe e Ihowā ki waenga i ngā iwi katoa, i tētahi pito o te whenua tae noa atu ki tētahi pito o te whenua; ā, ka mahi koe i reira ki ngā atua kē, kāhore nei koe i mōhio, koutou tahi ko ōu mātua, ki te rākau, ki te kōhatu. 65 Ā, e kore e tā tōu manawa i roto i ēnā iwi, kāhore hoki he okiokinga mō te kapu o tōu waewae. Engari, ka hōmai e Ihowā ki a koe i reira he manawa hēhē, he kanohi haumaruru, me te ngākau tuatea. 66 Ā, ka tārewa noa tōu ora i tōu aroaro; ka wehi koe i te pō, i te ao, ā, kāhore he tūturutanga mō tōu ora. 67 I te ata ka mea koe, "Auē, te ahiahi noa!" – ā, i te ahiahi ka mea koe, "Auē, te awatea noa!" I te pāwera hoki o tōu ngākau e pāwera ai koe, i te kitenga hoki a ōu kanohi e kite ai koe. 68 Ā, ka whakahoki a Ihowā i a koe ki Īhipa i runga kaipuke, nā te huarahi i kōrero rā ahau ki a koe, E kore koe e kite i reira ā muri ake nei; ā, ka hoko koutou i a koutou i reira ki ō koutou hoariri hei pononga tāne, hei pononga wāhine, ā, kāhore he tangata hei hoko.

Áldások igérete

1 Ha pedig szorgalmatosan hallgatsz az Úrnak, a te Istenednek szavára, és megtartod és teljesíted minden ő parancsolatát, a melyeket én parancsolok ma néked: akkor e földnek minden népénél feljebbvalóvá tesz téged az Úr, a te Istened; 2 És reád szállanak mind ez áldások, és megteljesednek rajtad, ha hallgatsz az Úrnak, a te Istenednek szavára. 3 Áldott leszesz a városban, és áldott leszesz a mezőben. 4 Áldott lesz a te méhednek gyümölcse és a te földednek gyümölcse, és a te barmodnak gyümölcse, a te teheneidnek fajzása és a te juhaidnak ellése. 5 Áldott lesz a te kosarad és a te sütő tekenőd. 6 Áldott leszesz bejöttödben, és áldott leszesz kimentedben. 7 Az Úr megszalasztja előtted a te ellenségeidet, a kik reád támadnak; egy úton jőnek ki reád, és hét úton futnak előled. 8 Áldást parancsol melléd az Úr a te csűreidben és mindenben, a mire ráteszed kezedet; és megáld téged azon a földön, a melyet az Úr, a te Istened ád néked. 9 Az Úr felkészít téged magának szent néppé, a miképen megesküdt néked, ha megtartod az Úrnak, a te Istenednek parancsolatait, és az ő útain jársz. 10 És megérti majd a földnek minden népe, hogy az Úrnak nevéről neveztetel, és félnek tőled. 11 És bővölködővé tesz téged az Úr minden jóban: a te méhednek gyümölcsében, a te barmodnak gyümölcsében és a te földednek gyümölcsében, azon a földön, a mely felől megesküdt az Úr a te atyáidnak, hogy néked adja azt. 12 Megnyitja néked az Úr az ő drága kincsesházát, az eget, hogy esőt adjon a te földednek alkalmas időben, és megáldja kezednek minden munkáját, és kölcsönt adsz sok népnek, te pedig nem veszesz kölcsönt. 13 És fejjé tesz téged az Úr és nem farkká, és mindinkább feljebbvaló leszesz és nem alábbvaló, ha hallgatsz az Úrnak, a te Istenednek parancsolataira, a melyeket én parancsolok ma néked, hogy tartsd meg és teljesítsd azokat; 14 És ha el nem térsz egyetlen ígétől sem, a melyeket én parancsolok néktek, se jobbra, se balra, járván idegen istenek után, hogy azokat tiszteljétek.

Átok fenyegetése

15 Ha pedig nem hallgatsz az Úrnak, a te Istenednek szavára, hogy megtartsad és teljesítsed minden parancsolatát és rendelését, a melyeket én parancsolok ma néked: reád jőnek mind ez átkok, és megteljesednek rajtad: 16 Átkozott leszesz a városban, és átkozott a mezőn. 17 Átkozott lesz a te kosarad és a te sütő tekenőd. 18 Átkozott lesz a te méhednek gyümölcse és a te földednek gyümölcse, a te teheneidnek fajzása és a te juhaidnak ellése. 19 Átkozott leszesz bejöttödben, és átkozott leszesz kimentedben. 20 Bocsát az Úr te reád átkot, bomlást és romlást mindenben, a mit kezdesz vagy cselekszel; mígnem eltöröltetel és mígnem gyorsasággal elveszesz a te cselekedeteidnek gonoszsága miatt, a melyekkel elhagytál engem. 21 Hozzád ragasztja az Úr a döghalált, mígnem elemészt téged arról a földről, a melyre bemégy, hogy bírjad azt. 22 Megver téged az Úr szárazbetegséggel hidegleléssel, gyulasztó és izzasztó betegséggel, aszálylyal, szárazsággal és ragyával; és üldöznek téged, mígnem elveszesz. 23 Eged, a mely fejed felett van, rézzé, a föld pedig, a mely lábad alatt van, vassá válik. 24 Az Úr eső helyett port és hamut ád a te földedre; az égből száll reád, mígnem elpusztulsz. 25 Az Úr megszalaszt téged a te ellenségeid előtt; egy úton mégy ki ő reá, és hét úton futsz előtte, és a föld minden országának rettentésére leszel. 26 És eledelévé lesz a te holttested az ég minden madarának és a föld vadainak, és nem lesz, a ki elűzze azokat. 27 Megver téged az Isten Égyiptomnak fekélyével, és sülylyel, varral és viszketegséggel, a melyekből ki nem gyógyíttathatol. 28 Megver téged az Úr tébolyodással, vaksággal és elme-zavarodással; 29 És tapogatni fogsz délben, a mint tapogat a vak a setétségben; és szerencsétlen leszel a te útaidban, sőt elnyomott és kifosztott leszel minden időben, és nem lesz, a ki megszabadítson. 30 Feleséget jegyzesz magadnak, de más férfi hál azzal; házat építesz, de nem lakol benne; szőlőt ültetsz, de nem veszed annak hasznát. 31 A te ökröd szemed előtt vágatik le, és nem eszel abból; a te szamarad elragadtatik előled, és nem tér vissza hozzád; a te juhaid ellenségeidnek adatnak, és nem lesz, a ki megszabadítson. 32 A te fiaid és leányaid más népnek adatnak, és a te szemeid néznek és epekednek utánok egész napon, és nem lesz erő a te kezedben. 33 A te földednek gyümölcsét, és minden fáradságos szerzeményedet oly nép emészti fel, a melyet nem ismertél, sőt elnyomott és megnyomorított leszel minden időben. 34 És megtébolyodol a látványtól, a melyet látni fognak a te szemeid. 35 Megver téged az Úr gonosz kelésekkel a te térdeiden és czombjaidon, a melyekből ki nem gyógyíttathatol, talpadtól fogva a koponyádig. 36 Az Úr elvisz téged és a te királyodat, a kit magad fölé emelsz, oly nép közé, a melyet nem ismertél sem te, sem a te atyáid; és szolgálni fogsz ott idegen isteneket: fát és követ. 37 És iszonyattá, példabeszéddé és gúnynyá leszel minden népnél, a melyek közé elűz téged az Úr. 38 Sok magot viszel ki a mezőre, de keveset takarsz be, mert felemészti azt a sáska. 39 Szőlőket ültetsz és míveled azokat, de bort nem iszol, meg sem szeded, mert elemészti azokat a féreg. 40 Olajfáid lesznek minden határodban, de nem kened magadat olajjal, mert olajfádnak gyümölcse lehull. 41 Fiakat és leányokat nemzesz, de nem lesznek tiéid; mert fogságra jutnak. 42 Minden fádat és földednek minden gyümölcsét megemészti a sáska. 43 A jövevény, a ki közötted van, feljebb-feljebb emelkedik feletted, te pedig alább-alább szállasz. 44 Ő fog néked kölcsönt adni, és nem te kölcsönzöl néki; ő fej lesz, te pedig fark leszel. 45 És ez átkok mind reád szállanak, és üldöznek téged és megteljesednek rajtad, míglen elpusztulsz; mert nem hallgattál az Úrnak, a te Istenednek szavára, hogy megtartottad volna az ő parancsolatait és rendeléseit, a melyeket parancsolt néked; 46 És rajtad lesznek jelül és csudául, és a te magodon mind örökké. 47 A miatt, hogy nem szolgáltad az Urat, a te Istenedet örömmel és jó szívvel, mindennel bővölködvén: 48 Szolgálod majd a te ellenségeidet, a kiket reád bocsát az Úr, éhen és szomjan, mezítelen és mindennek szűkiben; és vasigát vet a te nyakadra, míglen elpusztít téged. 49 Hoz az Úr ellened népet meszszünnen, a földnek széléről, nem különben, a mint repül a sas; oly népet, a melynek nyelvét nem érted; 50 Vad tekintetű népet, a mely nem tiszteli a vén embert, és a gyermeknek nem kedvez: 51 És felemészti a te barmodnak tenyészését és a te földednek gyümölcsét, mígnem kipusztulsz; a mely nem hágy néked a te gabonádból, borodból, olajodból, és a te teheneidnek fajzásából, juhaidnak elléséből, mígnem kiveszít téged. 52 És megszáll téged minden városodban, míglen leomolnak a te magas és erős kőfalaid, a melyekben bízol, minden te földeden: megszáll téged minden városodban, minden te földeden, a melyet az Úr, a te Istened ád néked. 53 És megeszed a te méhednek gyümölcsét, a te fiaidnak és leányidnak húsát, a kiket ád néked az Úr, a te Istened – a megszállás és szorongattatás alatt, a melylyel megszorongat téged a te ellenséged. 54 A te közötted való finnyás és igen kedvére nevekedett férfi is irígy szemmel tekint az ő atyjafiára, az ő szeretett feleségére és fiainak maradékrészére, a kik megmaradtak még. 55 Hogy ne kelljen adnia azok közül senkinek az ő fiainak húsából, a mit eszik, mivelhogy semmi egyebe nem marad a megszállás és szorongattatás alatt, a melylyel megszorongat téged a te ellenséged minden városodban. 56 A közötted való finnyás és kedvére nevekedett asszony (a ki meg se próbálta talpát a földre bocsátani az elkényesedés és finnyásság miatt) irígy szemmel tekint az ő szeretett férjére, fiára, leányára. 57 Az ő mássa miatt, a mely elmegy tőle és gyermekei miatt, a kiket megszül; mert megeszi ezeket titkon, mikor mindenből kifogy, a megszállás és szorongattatás alatt, a melylyel megszorongat téged a te ellenséged a te városaidban. 58 Hogyha meg nem tartod és nem teljesíted e törvény minden ígéjét, a melyek meg vannak írva e könyvben, hogy féljed e dicsőséges és rettenetes nevet, az Úrét, a te Istenedét: 59 Csudálatosakká teszi az Úr a te csapásaidat, és a te magodnak csapásait: nagy és maradandó csapásokká, gonosz és maradandó betegségekké. 60 És reád fordítja Égyiptomnak minden nyavalyáját, a melyektől irtóztál vala, és hozzád ragadnak azok. 61 Mindazt a betegséget és mindazt a csapást is, a melyek nincsenek megírva e törvénynek könyvében, reád rakja az Úr, míglen kipusztulsz. 62 És kevesen maradtok meg, a kik annak előtte oly sokan voltatok, mint az égnek csillagai; mivelhogy nem hallgattál az Úrnak, a te Istenednek szavára. 63 És a miképen örvendezett az Úr rajtatok, hogy jót tett veletek és megsokasított titeket: akképen fog örvendezni az Úr rajtatok, hogy kiveszt és kipusztít titeket; és ki fogtok gyomláltatni arról a földről, a melyre te bemégy, hogy bírjad azt. 64 És szétszór téged az Úr minden nép közé, a földnek egyik végétől a földnek másik végéig; és szolgálni fogsz ott idegen isteneket, a kiket sem te nem ismertél, sem a te atyáid: fát és követ. 65 De e nemzetek között sem pihensz meg, és nem lesz a te talpadnak nyugodalma; mert rettegő szívet, epedő szemeket és sóvárgó lelket ád ott néked az Úr. 66 És a te életed kétséges lesz majd előtted: és rettegni fogsz éjjel és nappal, és nem bízol életedben. 67 Reggel azt mondod: Bárcsak estve volna! estve pedig azt mondod: Bárcsak reggel volna! – a te szívednek rettegései miatt, a melylyel rettegsz, és a te szemeidnek látása miatt, a melyet látsz. 68 És visszavisz téged az Úr Égyiptomba hajókon, azon az úton, a melyről azt mondtam néked, hogy nem fogod azt többé meglátni! És áruljátok ott magatokat a ti ellenségeiteknek szolgákul és szolgálóleányokul, de nem lesz, a ki megvegyen.