Deuteronômio 4

Ka Whakahaua e Mohi te Whakarongo

1 Nā, whakarongo mai rā ināianei, e Īharaira, ki ngā tikanga, ki ngā whakaritenga e whakaako atu nei ahau ki a koutou kia mahia; kia ora ai koutou, kia tae atu ai, kia noho ai hoki ki te whenua e hōmai nei e Ihowā, e te Atua o ō koutou mātua, ki a koutou. 2 Ko te kupu, e whakahaua atu nei e ahau ki a koutou, kaua e tāpiritia ki ētahi atu, kaua anō e kinitia atu tētahi wāhi ōna; kia rite ai i a koutou ngā whakahau a Ihowā, a tō koutou Atua, e whakahaua nei e ahau ki a koutou.

3 Kua kite ō koutou kanohi i tā Ihowā i mea ai mō Paara-Peoro. Ko ngā tāngata katoa hoki i whai i a Paara-Peoro whakamatea rawatia iho rātou e Ihowā, e tō koutou Atua, i roto i a koutou. 4 Ko koutou ia, i awhi rā ki a Ihowā, ki tō koutou Atua, e ora katoa ana i tēnei rā.

5 Titiro, kua whakaako ahau i a koutou ki ngā tikanga, ki ngā whakaritenga, ki a Ihowā, ki a tōku Atua i ako ai ki ahau, hei mahi mā koutou i waenganui o te whenua e haere atu nei koutou ki reira ki te tango. 6 Nā, puritia, mahia; ko tō koutou whakaaro nui hoki ia, me tō koutou mōhio ki te titiro mai a ngā tauiwi, a ngā mea e rongo ana ki ēnei tikanga katoa, ā, ka mea rātou, "Koia hoki, he hunga mōhio, he hunga tūpato tēnei iwi nui." 7 Ko wai hoki te iwi nui, e whiwhi ana ki te atua pēnei te tata ki a rātou me Ihowā, me tō tātou Atua, e tata mai nei i ā tātou kārangaranga katoa ki a ia? 8 Ko wai hoki te iwi nui, i a ia nei ngā tikanga me ngā whakaritenga tika, pēnei me tēnei ture katoa e hoatu nei e ahau ki tō koutou aroaro i tēnei rā?

9 Māu ia koe e tiaki, me tiaki mārie anō tōu wairua, kei wareware ki ngā mea i kite ai ōu kanohi, kei riro atu hoki i roto i tōu ngākau, i ngā rā katoa e ora ai koe; engari me whakaako āu tama, me ngā tama hoki a āu tama ki ēnā mea – 10 ki te rā anō hoki i tū ai koe i te aroaro o Ihowā, o tōu Atua, i Horepa, i a Ihowā meatanga mai ki ahau, "Huihuia mai te iwi ki ahau, ā, māku e mea kia rongo rātou i āku kōrero, kia whakaakona ai kia wehi i ahau i ngā rā katoa e ora ai rātou i runga i te whenua, hei whakaako atu mā rātou ki ā rātou tama." 11 Nā, ka whakatata koutou, ka tū hoki i raro iho o te maunga; ko te maunga hoki kā tonu i te ahi, ā, kakati noa ki waenganui o te rangi, te pōuri! Te kapua! Nā, pōuri kerekere. 12 Nā, ka kōrero mai a Ihowā ki a koutou i waenganui o te ahi. Ko te puakanga mai o ngā kupu tā koutou i rongo ai, tēnā ko tētahi āhua kīhai i kitea; heoi anō ko te reo kau. 13 Nā, ka kauwhautia e ia ki a koutou tāna kawenata, i whakahaua e ia ki a koutou kia whakaritea, arā ngā ture kotahi tekau, ā, tuhituhia iho e ia ki ngā papa kōhatu e rua. 14 I whakahau anō a Ihowā i ahau i taua wā, kia whakaakona koutou ki ngā tikanga, ki ngā whakaritenga, hei mahi mā koutou ki te whenua e haere atu nei koutou ki reira ki te tango.

Whakatūpato ki ngā Whakapakoko

15 Tiakina mārietia rā ō koutou wairua; kīhai hoki koutou i kite i tētahi āhua, me he aha, me he aha, i te rā i kōrero ai a Ihowā ki a koutou i Horepa, i waenganui o te ahi; 16 kei hē koutou, kei hangā i te whakapakoko mā koutou, i te ritenga o tētahi tauira – i te āhua o te tāne, o te wahine rānei; 17 i te āhua o tētahi kararehe o te whenua, i te āhua o tētahi manu whai parirau e rererere ana i te rangi, 18 i te āhua o tētahi mea e ngōkingōki ana i te whenua, i te āhua o tētahi ika i roto i te wai i raro iho o te whenua. 19 Kei anga ake rānei ōu kanohi ki te rangi, ka kite i te rā, i te marama rānei, i ngā whetū, i te ope katoa o te rangi, nā, ka tākina atu koe ki te koropiko atu ki ēnā mea, ki te mahi atu hoki ki ēnā mea, i tuwhaina mai nei e Ihowā, e tōu Atua, mō ngā iwi katoa i raro o te rangi, puta noa, puta noa. 20 Nā Ihowā ia koutou i tango, nāna hoki koutou i whakaputa mai i roto i te oumu rino, i Īhipa, kia waiho ai hei iwi tupu māna, me koutou ināianei.

21 I riri mai anō a Ihowā ki ahau mō tā koutou hoki, ā, oati mai ana e kore ahau e whiti i Horano, e kore anō e tae ki te whenua pai, ka hōmai nei e Ihowā, e tōu Atua, ki a koe hei kāinga tupu. 22 Engari ka mate ahau ki tēnei whenua, e kore ahau nei e whiti i Horano; ko koutou ia ka whiti, ka tango hoki i taua whenua pai. 23 Kia tūpato, kei wareware ki te kawenata a Ihowā, a tō koutou Atua, i whakaritea e ia ki a koutou, kei hanga hoki he whakapakoko mā koutou ki te ritenga o tētahi mea i rīria mai nei koe e Ihowā, e tōu Atua. 24 Ko Ihowā hoki, ko tōu Atua, he ahi e kai ana, he Atua hae ia.

25 E whānau āu tamariki me ngā tamariki a āu tamariki, ā, ka roa tō koutou noho ki te whenua, ā, ka taka koutou, ka hanga hoki i te whakapakoko ki te āhua o tētahi mea, ā, ka mahi i te mea e kino ana ki te titiro a Ihowā, a tōu Atua, hei whakapātaritari i a ia. 26 Ka waiho e ahau i tēnei rā te rangi me te whenua hei kaititiro mō koutou, mō te matenga hoki e hohoro ai koutou te mate atu i te whenua e whiti atu nei koutou i Horano ki reira, ki te tango; e kore e roa ō koutou rā ki reira, engari ka tino ngaro rawa koutou. 27 Ā, ka whakamarara a Ihowā i a koutou ki ngā tauiwi, ā, he hunga torutoru o koutou e toe i roto i ngā tauiwi, e kawea atu ai koutou e Ihowā ki reira. 28 Ā, ka mahi koutou i reira ki ngā atua i hangā e ngā ringa tangata, ki te rākau, ki te kōhatu, e kore nei e kite, e kore e rongo, e kore e kai, e kore anō e hongi. 29 Otiia ki te rapu koe i reira i a Ihowā, i tōu Atua, nā, ka kitea e koe, ki te whakapaua katoatia tōu ngākau me tōu wairua ki te rapu i a ia. 30 Ki te mate koe, ā, ka pono ki a koe ēnei mea katoa i ngā rā ā muri ake nei, ka hoki koe ki a Ihowā, ki tōu Atua, ka whakarongo anō hoki ki tōna reo. 31 He Atua tohu hoki a Ihowā, tōu Atua; e kore ia e whakarere i a koe, e kore anō hoki e whakangaro i a koe, e kore hoki e wareware ki te kawenata ki ōu mātua, i oati ai ia ki a rātou.

32 Ui atu hoki ki ngā rangi onamata, ō mua i a koe, o te rā i hangā ai e te Atua te tangata ki runga ki te whenua, i tētahi pito o te rangi pakū noa ki tētahi pito o te rangi, i puta mai rānei tētahi mea hei rite mō tēnei mea te nui, i rangona rānei he rite ki tēnei? 33 I rongo rānei tētahi iwi i te reo o te Atua e kōrero mai ana i waenganui o te ahi, me tāu i rongo ai, ā, ora ake? 34 I whakamātau rānei te Atua te haere iho, te tango i tētahi iwi māna waenganui i tētahi iwi kē, i runga i ngā whakamātau, i ngā tohu, i ngā merekara, i te whawhai, i te ringaringa kaha, i te ringaringa mārō, i ngā whakawehi nui, i ngā mea katoa i mea ai a Ihowā, tō koutou Atua ki a koutou, ki tō koutou aroaro i Īhipa?

35 I whakakitea mai ai ēnā mea ki a koe kia mōhio ai koe ki a Ihowā, ko ia te Atua; kāhore kē atu i a ia. 36 I meatia koe e ia kia rongo ki tōna reo i te rangi, hei whakaako i a koe; ā, i te whenua i whakakitea e ia tāna ahi nui ki a koe; ko āna kupu hoki i rangona e koe i waenganui i te ahi. 37 Ā, nō te mea i aroha ia ki ōu mātua, koia i whiriwhiria ai e ia ō rātou uri i muri i a rātou, i whakaputaina mai ai hoki koe i Īhipa, me tāna titiro tonu iho, i runga anō i tōna kaha nui; 38 i mea ai ki te pei i ngā iwi he nui, he kaha i a koe i tōu aroaro, ki te kawe i a koe, ki te hoatu i tō rātou oneone ki a koe hei kāinga pūmau; koia tēnei ināianei.

39 Nā, kia mōhio koe i tēnei rā, kia whakaaro hoki i roto i tōu ngākau, ko Ihowā, ko ia te Atua i te rangi i runga, i te whenua hoki i raro; kāhore kē atu. 40 Nā, kia mau ki āna tikanga, ki āna whakahau, e whakahaua nei e ahau i tēnei rā ki a koe, hei pai hoki mōu, mō āu tama i muri i a koe, kia roa ai ōu rā ki te whenua ka hoatu nei e Ihowā, e tōu Atua ki a koe ā ake tonu atu.

Ngā Pā Whakaora i te Rāwhiti o Horano

41 Kātahi a Mohi ka motuhake i ngā pā e toru i tēnei taha o Horano, whaka te rāwhiti; 42 hei rerenga atu mō te tangata whakamate, i whakamate i tōna hoa, otiia, ehara i te mea āta whakaaro, ehara hoki i te hoariri nōna i mua. Nā, ka rere ia ki tētahi o aua pā, ā, ka ora: 43 arā, i Pehere i te koraha, i te whenua mānia, mō ngā Reupeni; i Rāmoto i Kireara, mō ngā Kari; i Korana i Pahana, mō ngā Mānahi.

He Whakamohio o te Ture a te Atua

44 Ā, ko te ture tēnei i hoatu e Mohi ki te aroaro o ngā tama a Īharaira. 45 Ko ngā whakaaturanga anō ēnei, me ngā tikanga, me ngā whakaritenga i kōrerotia e Mohi ki ngā tama a Īharaira, i tō rātou putanga mai i Īhipa, 46 i tēnei taha o Horano, i te raorao i te ritenga atu o Petepeoro, i te whenua o Hihona, o te kīngi o ngā Amori, i noho rā i Hehepona, i patua rā e Mohi rātou ko ngā tama a Īharaira, i tō rātou putanga mai i Īhipa. 47 Ā, tangohia ana tōna whenua e rātou, me te whenua hoki o Oka o te kīngi o Pahana, tō ngā kīngi tokorua o ngā Amori, i tēnei taha o Horano, whaka te rāwhiti: 48 o Aroere i te taha o te awa o Aranona, a Maunga Hiona, arā a Heremona, 49 me te Arapaha katoa i tērā taha o Horano, whaka te rāwhiti, ā tae noa ki te moana o te Arapaha, i raro iho i ngā tītahatanga o Pihika.

Intés a törvényhez való engedelemre

1 Most pedig hallgass ó Izráel a rendelésekre és végzésekre, a melyekre én tanítlak titeket, hogy azok szerint cselekedjetek, hogy élhessetek, és bemehessetek, és bírhassátok a földet, a melyet az Úr, a ti atyáitoknak Istene ád néktek. 2 Semmit se tegyetek az ígéhez, a melyet én parancsolok néktek, se el ne vegyetek abból, hogy megtarthassátok az Úrnak, a ti Isteneteknek parancsolatait, a melyeket én parancsolok néktek. 3 Szemeitekkel láttátok, a mit cselekedett az Úr Baal-Peór miatt; hogy minden embert, a ki Baal-Peór után járt, kipusztított az Úr, a te Istened te közüled. 4 Ti pedig, a kik ragaszkodtatok az Úrhoz, a ti Istenetekhez, mindnyájan éltek e napig. 5 Lássátok, tanítottalak titeket rendelésekre és végzésekre, a mint megparancsolta nékem az Úr, az én Istenem, hogy azok szerint cselekedjetek azon a földön, a melybe bementek, hogy bírjátok azt. 6 Megtartsátok azért és megcselekedjétek! Mert ez lesz a ti bölcseségtek és értelmetek a népek előtt, a kik meghallják majd mind e rendeléseket, és ezt mondják: Bizony bölcs és értelmes nép ez a nagy nemzet! 7 Mert melyik nagy nemzet az, a melyhez olyan közel volna az ő Istene, mint mi hozzánk az Úr, a mi Istenünk, valahányszor hozzá kiáltunk? 8 És melyik nagy nemzet az, a melynek olyan rendelései és igazságos végzései volnának, mint ez az egész törvény, a melyet én ma adok elétek?! 9 Csak vigyázz magadra, és őrizd jól a te lelkedet, hogy el ne felejtkezzél azokról, a melyeket láttak a te szemeid, és hogy el ne távozzanak a te szívedtől teljes életedben, hanem ismertesd meg azokat a te fiaiddal és fiaidnak fiaival. 10 El ne felejtkezzél a napról, a melyen az Úr előtt, a te Istened előtt állottál a Hóreben, a mikor azt mondta nékem az Úr: Gyűjtsd egybe nékem a népet, hogy hallassam véle beszédeimet, hogy tanuljanak félni engem, minden időben, a míg e földön élnek, és tanítsák meg fiaikat is. 11 És előjárulátok, és megállátok a hegy alatt; a hegy pedig tűzben ég vala mind az ég közepéig, mindamellett sötétség, köd és homályosság vala. 12 És szóla az Úr néktek a tűz közepéből. A szavak hangját ti is halljátok vala, de csak a hangot; alakot azonban nem láttok vala. 13 És kijelenté néktek az ő szövetségét, a melyre nézve utasított titeket a tíz ige teljesítésére, és felírá azokat két kőtáblára. 14 Engem is utasított az Úr abban az időben, hogy tanítsalak meg titeket a rendelésekre és végzésekre, hogy azok szerint cselekedjetek azon a földön, a melyre átmentek, hogy bírjátok azt. 15 Őrizzétek meg azért jól a ti lelketeket, mert semmi alakot nem láttatok akkor, a mikor a tűznek közepéből szólott hozzátok az Úr a Hóreben; 16 Hogy el ne vetemedjetek, és faragott képet, valamely bálványféle alakot ne csináljatok magatoknak, férfi vagy asszony képére; 17 Képére valamely baromnak, a mely van a földön; képére valamely repdeső madárnak, a mely röpköd a levegőben; 18 Képére valamely földön csúszó-mászó állatnak; képére valamely halnak, a mely van a föld alatt lévő vizekben. 19 Se szemeidet fel ne emeld az égre, hogy meglásd a napot, a holdat és a csillagokat, az égnek minden seregét, hogy meg ne tántorodjál, és le ne borulj azok előtt, és ne tiszteljed azokat, a melyeket az Úr, a te Istened minden néppel közlött, az egész ég alatt. 20 Titeket pedig kézen fogott az Úr, és kihozott titeket a vas kemenczéből, Égyiptomból, hogy legyetek néki örökös népe, miképen e mai napon vagytok. 21 De én reám megharaguvék az Úr ti miattatok, és megesküvék, hogy nem megyek át a Jordánon, és hogy nem megyek be arra a jó földre, a melyet az Úr, a te Istened, ád néked örökségül. 22 Miután én meghalok e földön, nem megyek át a Jordánon; ti pedig átmentek, és bírjátok azt a jó földet; 23 Vigyázzatok, hogy az Úrnak, a ti Isteneteknek szövetségéről, a melyet kötött veletek, el ne felejtkezzetek, és ne csináljatok magatoknak faragott képet, akármihez is hasonlót, a miképen megparancsolta az Úr, a te Istened. 24 Mert az Úr, a te Istened emésztő tűz, féltőn szerető Isten ő. 25 Hogyha majd fiakat és unokákat nemzesz, és megvénhedtek azon a földön, és elvetemedtek, és csináltok magatoknak faragott képet, akármihez is hasonlót, és gonoszt cselekesztek az Úrnak, a te Istenednek szemei előtt, haragra ingerelvén őt: 26 Bizonyságul hívom ti ellenetek e mai napon a mennyet és a földet, hogy elveszvén hamarsággal elvesztek a földről, a melyre átmentek a Jordánon, hogy bírjátok azt; nem laktok sok ideig azon, hanem pusztára kipusztultok róla. 27 És az Úr szétszór titeket a népek közé, és szám szerint kevesen maradtok meg a népek között, a kik közé visz titeket az Úr. 28 És szolgáltok ott emberi kéz által csinált isteneknek: fának és kőnek, a melyek nem látnak, nem is hallanak, nem is esznek, nem is szagolnak. 29 De ha onnan keresed meg az Urat, a te Istenedet, akkor is megtalálod, hogyha teljes szívedből és teljes lelkedből keresed őt. 30 Mikor nyomorúságban leéndesz, és utólérnek téged mindezek az utolsó időkben, és megtérsz az Úrhoz, a te Istenedhez, és hallgatsz az ő szavára: 31 (Mert irgalmas Isten az Úr, a te Istened), nem hágy el téged, sem el nem veszít, sem el nem felejtkezik a te atyáidnak szövetségéről, a mely felől megesküdt nékik. 32 Mert tudakozzál csak a régi időkről, a melyek te előtted voltak, ama naptól fogva, a melyen az Isten embert teremtett e földre, és pedig az égnek egyik szélétől az égnek másik széléig, ha történt-é e nagy dologhoz hasonló, vagy hallatszott-é ehhez fogható? 33 Hallotta-é valamely nép a tűz közepéből szóló Istennek szavát, a miképen hallottad te, hogy életben maradt volna? 34 Avagy próbálta-é azt Isten, hogy elmenjen és válaszszon magának népet valamely nemzetség közül, kisértésekkel: jelekkel, csudákkal, haddal, hatalmas kézzel, kinyújtott karral, és nagy rettenetességek által, a miképen cselekedte mind ezeket ti érettetek az Úr, a ti Istenetek Égyiptomban, szemeitek láttára? 35 Csak néked adatott láthatóan tudnod, hogy az Úr az Isten és nincsen kivüle több! 36 Az égből hallatta veled az ő szavát, hogy tanítson téged, a földön pedig mutatta néked amaz ő nagy tüzét, és hallottad beszédét a tűz közepéből. 37 És mivel szerette a te atyáidat, és kiválasztotta az ő magvokat is ő utánok, és kihozott téged az ő orczájával Égyiptomból, az ő nagy erejével: 38 Hogy kiűzzön náladnál nagyobb és erősebb népeket előled, hogy bevigyen téged, és adja néked az ő földjöket örökségül, mint a mai napon van: 39 Tudd meg azért e mai napon, és vedd szívedre, hogy az Úr az Isten, fent a mennyben, és alant e földön, és nincsen több! 40 Tartsd meg azért az ő rendeléseit és parancsolatait, a melyeket én parancsolok ma néked, hogy jól legyen dolgod és a te fiaidnak te utánad, és hogy mindenkor hosszú ideig élj azon a földön, a melyet az Úr, a te Istened ád néked.

A keleti rész menedékvárosai

41 Akkor választa Mózes három várost a Jordánon túl napkelet felé; 42 Hogy oda fusson a gyilkos, a ki nem akarva gyilkolta meg az ő felebarátját, a ki az előtt nem gyűlölte vala, és hogy életben maradjon, ha befutott valamelyikbe e városok közül. 43 Tudniillik Beczert a pusztában, a sík földön a Ruben fiainak, Rámótot Gileádban a Gád fiainak, és Gólánt Básánban a Manassé fiainak. 44 Ez pedig a törvény, a melyet Mózes adott az Izráel fiai elé. 45 Ezek a bizonyságtételek, a rendelések és a végzések, a melyeket szóla Mózes Izráel fiainak, mikor Égyiptomból kijöttek vala. 46 A Jordánon túl a völgyben, Beth-Peórnak átellenében, Szihonnak, az Emoreusok királyának földjén, a ki lakozik vala Hesbonban, a kit megvert vala Mózes, az Izráel fiaival egyben, mikor Égyiptomból kijöttek vala. 47 És elfoglalák az ő földét, és Ógnak, Básán királyának földét, az Emoreusok két királyáét, a kik a Jordánon túl laknak vala napkelet felől. 48 Aróertől fogva, mely az Arnon patakának partján van, a Sion hegyéig, a mely a Hermon; 49 És az egész síkságot a Jordánon túl napkelet felé, a síkság tengeréig, a Piszga hegy aljáig.